Az építőipar nagy súlya a GDP-ből érthető, hiszen a V4 országok jelentős EU támogatást kaptak az infrastruktúra (közút, vasút, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmények) fejlesztésére. Ennek hatására erőteljesen nőtt a foglalkoztatás az ágazatban (csak hazánkban 100 ezer fővel 2010-hez képest), miközben egyre jelentősebb lett a munkaerőhiány. Ez hatással volt a munkaerő termelékenységére is: 2024-ben 2010-hez képest Lengyelországon kívül (ahol közel 35 százalékkal javult a mutató értéke) minden vizsgált országban csökkent/stagnált a munkaerő-termelékenysége (Magyarország pl. a 2010-es szinten ragadt). Az EU-ban 2019-ig stagnált, ezt követően viszont folyamatosan csökkent az ágazat termelékenysége (14 év alatt 10 százalékkal).
A V4-es országok és Románia, valamint az EU-27 országok építőipari munkaerő-termelékenysége, 2010-2024 (2010=100 százalék)
Forrás: Eurostat
Ugyanakkor az is látható, hogy a „szerves fejlődés” időszakában (2012-17 között) még jellemzően 15-20 százalékkal javult az építőipari termelékenység a V4 országokban, majd az új EU-s pénzügyi ciklus hatására erőteljes romlás következett be: a felpörgő keresletet az építőipar már csak extenzív módon (többlet munkaerő bevonásával) tudta „kezelni”.
Magyarországon az EU-s ciklusok még erőteljesebben éreztették a hatásukat. 2012-2015 között az adott évi GDP 4-6 százalékának megfelelő uniós forrás érkezett, jellemzően olyan területekre, ahol az építési igény nagy volt. Ez javította az építőipar kapacitás kihasználtságát, miközben a létszám még csökkent is (118 ezerről 111 ezer főre). Ennek hatására a munkatermelékenység 20 százalékkal emelkedett. A 2016-os pangás (az építőipari termelés volumene 18 százalékkal esett ) a 2010-es szint alá nyomta az egy dolgozóra jutó hozzáadott értéket. Ennek oka, hogy a következő uniós ciklus pályázataira várt az ágazat, emiatt a létszámot megtartotta a kisebb építési volumen ellenére. Ezt követően 3 év alatt (2019-ig) 25 százalékkal javult a termelékenység! A 2019-es csúcsot követően az építőipar termelése összességében 7 százalékot esett, miközben a létszám 19 ezer fővel (10 százalékkal) emelkedett, így nem meglepő, hogy a termelékenység 20 százalékkal zuhant az ágazatban.
