Gyenge a magyar munkaerő termelékenysége az építőiparban

Egy ország fejlettségének egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a munkaerő termelékenysége. Az építőipar az EU-ban a GDP termelésének 5 százalékát teszi ki, míg a V4-es országok és Románia esetén 5 százalék és 7,7 százalék között ingadozik, hazánkban 6 százalék volt 2023-ban.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az építőipar nagy súlya a GDP-ből érthető, hiszen a V4 országok jelentős EU támogatást kaptak az infrastruktúra (közút, vasút, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmények) fejlesztésére. Ennek hatására erőteljesen nőtt a foglalkoztatás az ágazatban (csak hazánkban 100 ezer fővel 2010-hez képest), miközben egyre jelentősebb lett a munkaerőhiány. Ez hatással volt a munkaerő termelékenységére is: 2024-ben 2010-hez képest Lengyelországon kívül (ahol közel 35 százalékkal javult a mutató értéke) minden vizsgált országban csökkent/stagnált a munkaerő-termelékenysége (Magyarország pl. a 2010-es szinten ragadt). Az EU-ban 2019-ig stagnált, ezt követően viszont folyamatosan csökkent az ágazat termelékenysége (14 év alatt 10 százalékkal).

A V4-es országok és Románia, valamint az EU-27 országok építőipari munkaerő-termelékenysége, 2010-2024 (2010=100 százalék)

Forrás: Eurostat

Ugyanakkor az is látható, hogy a „szerves fejlődés” időszakában (2012-17 között) még jellemzően 15-20 százalékkal javult az építőipari termelékenység a V4 országokban, majd az új EU-s pénzügyi ciklus hatására erőteljes romlás következett be: a felpörgő keresletet az építőipar már csak extenzív módon (többlet munkaerő bevonásával) tudta „kezelni”.

Magyarországon az EU-s ciklusok még erőteljesebben éreztették a hatásukat. 2012-2015 között az adott évi GDP 4-6 százalékának megfelelő uniós forrás érkezett, jellemzően olyan területekre, ahol az építési igény nagy volt. Ez javította az építőipar kapacitás kihasználtságát, miközben a létszám még csökkent is (118 ezerről 111 ezer főre). Ennek hatására a munkatermelékenység 20 százalékkal emelkedett. A 2016-os pangás (az építőipari termelés volumene 18 százalékkal esett ) a 2010-es szint alá nyomta az egy dolgozóra jutó hozzáadott értéket. Ennek oka, hogy a következő uniós ciklus pályázataira várt az ágazat, emiatt a létszámot megtartotta a kisebb építési volumen ellenére. Ezt követően 3 év alatt (2019-ig) 25 százalékkal javult a termelékenység! A 2019-es csúcsot követően az építőipar termelése összességében 7 százalékot esett, miközben a létszám 19 ezer fővel (10 százalékkal) emelkedett, így nem meglepő, hogy a termelékenység 20 százalékkal zuhant az ágazatban.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo