Gyenge a magyar munkaerő termelékenysége az építőiparban

Egy ország fejlettségének egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a munkaerő termelékenysége. Az építőipar az EU-ban a GDP termelésének 5 százalékát teszi ki, míg a V4-es országok és Románia esetén 5 százalék és 7,7 százalék között ingadozik, hazánkban 6 százalék volt 2023-ban.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az építőipar nagy súlya a GDP-ből érthető, hiszen a V4 országok jelentős EU támogatást kaptak az infrastruktúra (közút, vasút, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmények) fejlesztésére. Ennek hatására erőteljesen nőtt a foglalkoztatás az ágazatban (csak hazánkban 100 ezer fővel 2010-hez képest), miközben egyre jelentősebb lett a munkaerőhiány. Ez hatással volt a munkaerő termelékenységére is: 2024-ben 2010-hez képest Lengyelországon kívül (ahol közel 35 százalékkal javult a mutató értéke) minden vizsgált országban csökkent/stagnált a munkaerő-termelékenysége (Magyarország pl. a 2010-es szinten ragadt). Az EU-ban 2019-ig stagnált, ezt követően viszont folyamatosan csökkent az ágazat termelékenysége (14 év alatt 10 százalékkal).

A V4-es országok és Románia, valamint az EU-27 országok építőipari munkaerő-termelékenysége, 2010-2024 (2010=100 százalék)

Forrás: Eurostat

Ugyanakkor az is látható, hogy a „szerves fejlődés” időszakában (2012-17 között) még jellemzően 15-20 százalékkal javult az építőipari termelékenység a V4 országokban, majd az új EU-s pénzügyi ciklus hatására erőteljes romlás következett be: a felpörgő keresletet az építőipar már csak extenzív módon (többlet munkaerő bevonásával) tudta „kezelni”.

Magyarországon az EU-s ciklusok még erőteljesebben éreztették a hatásukat. 2012-2015 között az adott évi GDP 4-6 százalékának megfelelő uniós forrás érkezett, jellemzően olyan területekre, ahol az építési igény nagy volt. Ez javította az építőipar kapacitás kihasználtságát, miközben a létszám még csökkent is (118 ezerről 111 ezer főre). Ennek hatására a munkatermelékenység 20 százalékkal emelkedett. A 2016-os pangás (az építőipari termelés volumene 18 százalékkal esett ) a 2010-es szint alá nyomta az egy dolgozóra jutó hozzáadott értéket. Ennek oka, hogy a következő uniós ciklus pályázataira várt az ágazat, emiatt a létszámot megtartotta a kisebb építési volumen ellenére. Ezt követően 3 év alatt (2019-ig) 25 százalékkal javult a termelékenység! A 2019-es csúcsot követően az építőipar termelése összességében 7 százalékot esett, miközben a létszám 19 ezer fővel (10 százalékkal) emelkedett, így nem meglepő, hogy a termelékenység 20 százalékkal zuhant az ágazatban.

Véleményvezér

Miközben a magyar elhárítás ukrán kémeket hajkurászik újabb orosz kibertámadás érte Magyarországot

Miközben a magyar elhárítás ukrán kémeket hajkurászik újabb orosz kibertámadás érte Magyarországot 

Vajon lesz-e következménye az orosz kibertámadásnak?
Magyar Péter szerint az ukrán kémsztori egy fideszes belső leszámolás kelléke

Magyar Péter szerint az ukrán kémsztori egy fideszes belső leszámolás kelléke 

Hirtelen felébredt a magyar kémelhárítás, legalábbis ha ukránokról van szó.
Orbán Viktor barátjára pórázt tesznek

Orbán Viktor barátjára pórázt tesznek 

Szegény patriótákat már Csehországban is üldözik.
A Harcosok Klubja regény szerzője ukrán származású, vállaltan meleg és LMBTQ szimpatizáns

A Harcosok Klubja regény szerzője ukrán származású, vállaltan meleg és LMBTQ szimpatizáns 

Nem olcsó mulatság az adófizetőknek a Harcosok Klubja.
Elsöprő többség támogatja Magyarország uniós tagságát

Elsöprő többség támogatja Magyarország uniós tagságát 

A putyinista Orbán Viktor hatalmas kisebbségben van az uniós tagság kérdését illetően.
A békepárti Fidesz rendhagyó harci napot tartott óvodásoknak

A békepárti Fidesz rendhagyó harci napot tartott óvodásoknak 

Óvodások gázálarcban, ennél már szebb nem is lehet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo