Most már tényleg véget vetne az erdőirtásnak a pálmaolajkereskedő

2019. március 08. péntek - 19:01 / Kriston László
  •    

Már 2010-ben vállalták a nagy élelmiszeripari és kozmetikai márkák, hogy kiiktatják az erdőirtó beszállítókat az ellátási láncukból, de műholdak híján ezt képtelenség volt kivitelezni. A Wilmar International 2019-ben végére végre-valahára megvalósítja az erdők műholdas monitorozását és zéró toleranciát ígér az égetéssel erdőket irtó, majd helyükön olajpálmafákat termesztő alvállalkozók ellen.

2018 decemberében a világ legnagyobb pálmaolajkereskedője, a Wilmar International -mely legismertebb márkák többségének beszállítója és az éves globális mennyiség 40 százalékát forgalmazza- bejelentette, hogy konkrét akciótervet dolgozott arra, hogyan zárja ki az erdőirtást az ellátási láncából. A cég ezzel gyakorlatilag engedett a Greenpeace évek óta kifejtett nyomásának. A Wilmar International célja 2019 végére valós képet kapni az erdők állapotáról és a jövőben azonnal kizárni minden olyan pálmaolaj-beszállítót, mely erdőket irt az ültetvények kiterjesztése végett.

A cég egyébként már 2013 decemberében vállalta, hogy betartja az erdőirtást és az emberek kizsákmányolását tiltó szakmai etikettet mind saját, mind alvállalkozói ültetvényein, de műholdak hiányában ez leginkább csak szándék maradt.

Ebből sajtolják ki a pálmaolajat. (Fotó: sxc)

Ebből sajtolják ki a pálmaolajat.
(Fotó: sxc)

2010 óta mondják

Közel 450 fogyasztói márka már 2010 decemberében csatlakozott a Consumer Good Forum nevű iparági szövetséghez, hogy kiiktassák az erdőirtást az ellátási láncukból a pálmaolajra, a szójára, a papírgyártásra és a marhatenyésztés takarmányigényére vonatkozóan. A célkitűzés az volt, hogy felhagynak az erdőirtással 2020-ra. Ez már mindjárt itt van.

2014 decemberére tulajdonképpen az összes nagy pálmaolajkereskedő követte a Wilmar példáját és erdővédelmi stratégiát fogadott el. Az erdőirtás mégis folytatódott. A Wilmar eddig termékei tisztaságát az RSPO nevezetű pálmaolaj-minősítő szervezet véleményére alapozta, ám az RSPO-t több iparági szereplő is kritizálta, amiért nem szigorúak a mércéi, vagyis nem megbízhatóak az „erdőirtásmentes” alapanyagokról és termékekről szóló tanúsítványai.

Óriási erdőket égetnek le, hogy legyen testápolód
A pálmaolajat egy rakás termékbe tervezték be a kozmetikai és élelmiszeripari mérnökök, ami környezeti katasztrófához vezetett. Egész esőerdők irtanak ki az olajpálma-ültetvények telepítése miatt. És mivel profitról van szó, a legolcsóbb módja az erdőirtásnak az erdőtűz.

Ha ezentúl bármelyik beszállítóját erdőirtáson éri a Wilmar, azonnal felfüggeszti vele a szerződését – erre jók a műholdak. Ráadásul a Wilmar azokat az ültetvényeket is figyelni fogja az égből, melyeket olyan cégek működtetnek, melyekkel még nem dolgozik, de egy nap talán szerződni fog. A legnagyobb brandek, mint a Nestlé, a Unilever vagy a Mondelez több pálmaolajkereskedővel is dolgoznak. A Wilmar elköteleződése a műholdas figyelés mellett tehát önmagában nem jelenti azt, hogy a nagy márkák ellátási láncából kiszűrték az erdőirtást.

CSR, mint piaci előny

Amint a fenti bekezdésekből kiviláglik, csupa decemberi megmozdulásról van szó (2010, 2013, 2014, 2018, 2019). Ez nem véletlen. A karácsonyi szezon fontos a gyorsan mozgó fogyasztási eszközök gyártói számára, mert akkor még többet vesznek a fogyasztók a termékeikből, és nem mindegy, hogy világjobbító szándék, vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) tekintetében e fontos szezonban hogyan vizsgáznak a brandek.

A CSR-tudatos év végi kommunikáció súlya komoly dollármilliárdokban mérhető a karácsony előtti vásárlásmániánk miatt: elég ha egy kis csorba esik a céges renomén, és a vevők máris a konkurencia portékáját veszik-viszik a karácsonyfa alá, legyen az tusfürdő, rúzs, testápoló vagy csokoládé. Mindegyikben található pálmaolaj. A részvényesek is szeretik, ha egy vállalat etikusnak tünteti fel magát év végi jelentésében egy-egy új bejelentéssel.

Mit érnek a megállapodások?

Ma már vége-hossza nincs a különféle ágazati megállapodásoknak, melyekben nem-kormányzati szervezetek égisze alatt vállalják a nyersanyag-kereskedők és a velük szerződő termékgyártók, hogy tesznek valamit az erdőirtás megfékezéséért. 2016-ra 446 vállalat kötelezte el magát 760 környezetbarát megállapodás mellett. 2017 márciusában például a kókusztermesztésben és csokoládégyártásban érdekelt cégek szövetkeztek a Világ Kókusz Alapítvány (WCF) és a Károly herceg nevével fémjelzett Prince’s International Sustainability Unit (ISU) támogatásával.

Pálmaolajtermelők vokozzák a nagy erdőtüzeket
Illegális erdőégetést folytatnak agrárcégek Délkelet-Ázsiában, hogy olajpálmafa-ültetvényeknek adjanak helyet. A legpusztítóbb indonéziai erdőtűz 2015-ben nagyobb légszennyezéssel járt, mint Anglia teljes éves kibocsátása. A tűzvész egy-egy napján több szén-dioxidot került a levegőbe, mint amennyi aznap az USA teljes gazdasági tevékenysége eredményezett. Az ország emissziójának 60-80 százaléka erdőtüzekből ered!

A megállapodások kulcsszava a „részvételi földhasználat-tervezés”, vagyis hogy minden stakeholder, az üzleti szektor, az állam és a helyi lakosok is beleszólással bírjanak abba, mi történik a természeti környezettel. A helyi közösségeket bevonják a konzultációba a földhasználatra vonatkozó tervek kidolgozása során. Ezek az akciótervek konkrét feladatokat tartalmaznak az egyes szereplőkre leosztva és határidőket is rendelnek az elvégzendő teendőkhöz. Az említett kókusz és csokoládé-szövetség például a főleg következő országokra koncentrál: Indonézia, Libéria, Elefántcsont-part, Kenya, Ghána, Brazília.

Tudatos fogyasztó

A tudatos vásárlást segíti, ha a kormányok arra kötelezik a cégeket, hogy termékeik csomagolásán tételesen tüntessék fel, milyen növényi olajokat használnak a gyártás során. Sajnos vannak olyan országok, ahol a szabályozásoknak már annyival meg lehet felelni, ha a termékelőállító az általánosabb „növényi olaj” kifejezést írja ki a címkére. 2018 márciusában a Greenpeace kiadott egy jelentést, melyben megnevezte azokat a márkákat, amelyek nem hajlandók átláthatóvá tenni ellátási láncukat a zöld szervezet számára, vagyis nem adják ki azoknak az alvállalkozóknak a listáját, amelyektől beszerzik a pálmaolajat. Akkor a titkolózó márkák között került említésre a Johnson & Johnson és a Kraft Heinz. Mindkettő az RSPO tagja. Az emberek többsége azonban per pillanat azt sem tudja, hogy a pálmaolajat eszik-e vagy isszák. Egyelőre oda kellene eljutni, hogy az RSPO hatékony legyen és a minősített pálmaolaj jelentsen valamit a fogyasztók fejében és a cégek versenyelőnyként használhassák.

Ha a lakosság nagy részében tudatosul, hogy mekkora erdőirtással jár a pálmaolajtermelés és ez milyen veszélyes dolog a klímaváltozás korában, amikor minden karbonmegkötő kapacitásra szükség van, akkor juthatunk el a következő szintre:

  • elindulhat a fogyasztói bojkott a pálmaolajat tartalmazó áruk ellen,
  • megkezdődhet a kampányolás amellett, hogy a pálmaolajmentes termékek válasszák a vásárlók.

Ha a márkák igazán komolyan veszik az erdővédelmet, azzal próbálnak majd új, hűséges vevőket magukhoz csábítani, hogy kifejezetten pálmaolajmentes termékeket állítanak elő, és árucikkeik e tulajdonságára hegyezik ki reklámkampányaikat.

Kitálalt pálmaolajügyben az Unilever
Őserdők kiirtásával, őshonos fajok elűzésével, őslakosok kilakoltatásával, településeik ledózerolásával teszünk szert azokra az olajpálma-ültetvényekre, melyekből a pálmaolajat kapjuk a margarinunkhoz, a testápoló szereinkhez, a csokoládénkhoz és egy sor más kozmetikai meg gasztronómiai termékhez. Az Unilever igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba e kérdésben.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor