Óriási erdőket égetnek le, hogy legyen testápolód és csokid

2019. március 07. csütörtök - 19:01 / Kriston László
  •    

A pálmaolajat egy rakás termékbe tervezték be a kozmetikai és élelmiszeripari mérnökök, ami környezeti katasztrófához vezetett. Egész esőerdők irtanak ki az olajpálma-ültetvények telepítése miatt. És mivel profitról van szó, a legolcsóbb módja az erdőirtásnak az erdőtűz.

A Piac & Profit klímablogján már 2010 óta rendszeresen foglalkozunk a pálmaolajtermelés okozta erdőirtás súlyosságával és veszélyeivel. Globális szinten csak az évtized második felében ért el oda a közvélemény, hogy már viszonylag szélesebb körben tudnak a problémáról.

A pálmaolajat egy rakás termékbe tervezték be a kozmetikai és élelmiszeripari mérnökök, a tejföltől a vajon, a különféle pelyheken és samponon át a rúzsig és a testápoló krémekig. Ez persze környezeti katasztrófához vezetett. Az olajpálma-ültetvények létesítésére szinte megyényi területeken vágják ki az őserdőket évek óta olyan országokban, mint Indonézia.

A Greenpeace éveken át kampányolt, hogy észhez térítse a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) és az élelmiszeripar világmárkáit: tegyék ki ellátási láncukból azokat a beszállítókat, melyek erdőirtás révén termesztenek olajpálmákat.

Felperzselt erdők: elüldözött emberek és állatok

A World Resource Institute szerint Indonézia a világ ötödik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója. Ez főleg annak köszönhető, hogy az irdatlan nagy kiterjedésű olajpálma-ültetvényeket nem markológépekkel hozzák létre, hanem egyszerűen felégetik az őshonos erdőt. Ez a legolcsóbb módja a környezet gyors átalakításának, így nem sérül az érintett cégek profitja – ami kevesebb lenne, ha gépekkel ellátott brigádokat kellene kivezényelni a fák levágására.

Indonéziában olyan óriási méretűek az erdőtüzek, hogy előfordul, a nagy füst miatt nem szállhatnak fel a repülők. A gomolygó füstfelhők Malajziába és Szingapúrba is átterjednek. Nem ritka, hogy fel kell függeszteni a tanítást és napokig bezárják az iskolákat a levegő rossz minősége miatt. Már legalább félmillió embernél felelősek az erdőtüzek a légúti megbetegedésekért.

Az erdők elpusztításánál azonban nem áll meg a probléma. Egyes cégek egyszerűen elüldözik vagy erőszakkal lakóhelyük eladására késztetik a helyi közösségeket, hogy a faluk helyén ültetvényeket létesíthessenek. Ez az emberi jogok megsértésének kategóriája. Az utóbbi években több ilyen eset is nyilvánosságra került.

Ágazati önszabályozás

Engedve a zöldek és a tudatos fogyasztók nyomásának, a pálmaolajat felhasználó cégek ágazati testületekbe tömörültek és ma már egymáson átgázolva próbálják hirdetni, hogy ők bizony nem ludasak az erdőirtásokban. Ezzel nyilvánvalóan piaci előnyre, pozitív renomé kialakítására gyúrnak.

A világ legnagyobb pálmaolaj-minősítő szervezete a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO), mely az éves pálmaolajtermelés 20 százalékát fedi le. A 2004-ben létrehozott RSPO több mint 2500 céget tömörít tagjai sorában, termelőket, nagybani kereskedőket, befektetőket és fogyasztói bolthálózatokat egyaránt.

Fotó: International Animal Rescue

Fotó: International Animal Rescue

 

Versengő szakmai testületek

Az RSPO eleinte megelégedett, hogy az őshonos erdők megbolygatását tiltotta. Az erdőégetés is tiltva volt, de az RSPO nem várta el a cégektől, hogy a tüzek megelőzésére konkrét intézkedéseket vezessenek be. Ha ezt kötelezővé tennék, sok cég csődbe menne – nagyjából ez volt a nézete a szervezetnek e kérdésben.

Aztán jött a botrány, ami lejáratta az RSPO-t: 2015 novemberében az Environmental Investigation Agency (EIA) kiadott egy jelentést, melyben azt állította, hogy az RSPO úgy minősítette az ültetvényeket, hogy szemet hunyt a szabályok megsértései felett, sőt egyes esetekben még segítette is a kihágások eltitkolását. A RSPO erre két megvádolt céget kidobott a tagjai sorából.

A botrányt kihasználva mozgásba lendültek az érintett szektorok szereplői. Az RSPO (ön)szabályozási szintjének meghaladására létrejött a Palm Oil Innovation Group (POIG) egy jóval kisebb, ám annál illusztrisabb tagsággal. Ez a szervezet 2015-ben kiadott programjában már nagy hangsúlyt helyez az emberi jogok védelmére, beleértve a megfelelő bérezést és az őslakosok háborítatlanul hagyását. Eddig csak 17 jogi személy csatlakozott, abból is jó néhány környezetvédő szervezet – tehát a márkák nem tolonganak, hogy garantálják ezeket a jogokat.

Egy másik szervezet bocsátotta ki a Fenntartható Pálmaolaj Manifesztót (SPOM), melynek fókuszában csak a nagy mennyiségű karbont megkötő erdők állnak. A SPOM öt kategóriában osztályozza a vállalatokat (papír, állattenyésztés, pálmaolaj, fa, szója). A legjobbak öt pontot értek el. 2017-ben csak 18 vállalat vizsgázott jelesre (lásd a keretes listát).

Fotó: International Animal Rescue

Fotó: International Animal Rescue

A konkurencia ambiciózusabb céljaira reagálva az RSPO is megemberelte magát, és 2016-ban előállt az RSPO Next-tel, ami már a felturbózott változata a korábbi, lazább követelményeknek. Ebben már

  • filos az olajpálmafák ültetése a tőzeglápokon és a karbonban gazdag talajokon, mert ezek is fontos üvegházgáz-megkötő ökoszisztémák, nemcsak az erdőségek,
  • íz ültetvények üzemeltetői kötelesek erdőtüzmegelőzési stratégiákat kidolgozni,
  •  csökkenteniük kell az üzleti tevékenységükkel járó üvegházgázemissziót,
  • tisztességes béreket kell fizetniük a munkásoknak,
  • vállalniuk kell, hogy egyáltalán nem irtanak erdőket.

Csakhogy az új kritériumrendszernek nincs kötelező jellege a tagság számára. Az iparági szereplők attól tartanak, hogy ezzel kétsávos (ön)szabályozási rendszer jön létre, magyarán a kisebb cégek nem tudják majd megengedni maguknak, hogy egy rakás új szabályt is betartó alvállalkozókkal dolgoztassanak drágábban, míg a gazdagabb világmárkák készek lesznek ilyen áldozatot vállalni.

Mit sem ér…

2018-ban a Queensland Egyetem kutatói az indonéziai Borneóban kutatták, hogy a RSPO égisze alá vont valamint az általa nem minősített ültetvényeken vajon eltérőek-e a gazdasági, ökológiai és társadalmi viszonyok. A kutatók arra jutottak, hogy alapvetően nem. „Azt hittem, hogy találunk pozitív trendeket, de meglepett, hogy semmit sem találtunk”, mondta a kutatás irányítója, Courtney Morgans.

  • 2009 és 2014 között az orangután-populáció ugyanolyan arányban csökkent az RSPO által minősített ültetvényeken, mint az RSPO felügyeletén kívüli ültetvényeken.
  • Az erdőtüzek előfordulása ugyanolyan mértékben nőtt mindkét fajta ültetvényen.
  • Mindkét típusú gazdasági terület esetében a szomszédos falvakban nőtt a szegények aránya a lakosságban és romlott az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
  • Az RSPO minősítés ténye annyiban mutatkozott kedvezőbbnek, hogy az ilyen ültetvények közelében lassabban romlott(!) a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz.

Micsoda tragikus mondat: „lassabban romlott”.

Ezek a szörnyű konklúziók erősen megkérdőjelezik a RSPO erejét és kompetenciáját. ”Semmilyen jelentős bizonyítékot nem találtunk arra nézvést, hogy a RSPO jobban tudja a kitűzött célokat, mint egy nem minősített ültetvény”, tette hozzá Morgan, aki szerint nem segít a helyzet javításában, hogy az RSPO túl általános kritériumokat fogalmaz meg a cégek felé és nem bünteti a vétkező vállalatokat.

Az RSPO az ausztrál kutatók összegzésére úgy reagált, hogy két másik jelentést idézett. Az egyik szerint az RSPO minősítés 33 százalékkal csökkentette az erdőirtást 2001 és 2015 között, egy másik tanulmány szerint pedig az erdőtűz-pontok körülbelül 75-66 százalékkal ritkábbak a minősített ültetvényeken.

Azt azonban az RSPO is elismerte, hogy a minősített és a nem minősített ültetvényeken egyaránt 2,2 százalékkal csökken az orángután-populáció évente. Vagyis tíz év alatt a populáció közel negyede (22 százalék) hal ki élőhelye elvesztése miatt!

(Sustainable Brands, World Resource Institute, The Guardian, POIG, SPOM, RSPO)

Tagság
RSPO: BASF, Bayer AG, Ferrero, Credit Suisse, Colgate-Palmolive, Commerzbank, Cargill, Carrefour, ABN Amro Bank, Nestlé, Aldi, Starbucks, IKEA, McDonald’s, GlaxoSmithKline Consumer Healthcare, Henkel, Glencore, Unilever, Avon Products, Danone, Icelandic Group, Johnson & Johnson, Kraft Heinz Foods, Procter & Gamble, Tesco, Krispy Kreme Doughnot, Sainsbury’s PepsiCo, Oriflame, Walmart, Nippon, Virgin Atlantic Airways, Mondelez, The Co-Operative Group, Estee Lauder, Hershey, Mitsubishi, Mars, Wendy’s, UBS, Marks and Spencer, Tyson Foods, ING Bank, Air New Zealand, H&M, Woolworths, Domino’s Pizza, Eastman Chemical, Kellogg Company, Toffee, General Mills, L’Oreal, Oxfam, Waitrose, Sanyo, Standard Chartered Bank, World Resources Institute, WWF, Yum! Brands.
Magyar tagok: Békés Nagykereskedelmi Kft. (2014 óta), Göteborg’s Food Budapest Zrt. (2015), Koch’s Torma (2015), PEZ Production Europe Kft. (2015), Tatár Pékség Kft. (2015), Fornetti Kft. (2016), Nissin Foods (2016), Kuk Hungaria Kft. (2016), GYER MED EES Bt. (2017), Soya Group Kft. (2017), Mogyi Kft. (2017), P&P Pékáru Kft. (2017), Backerfield Kft. (2018), Első Magyar Pékpont-rendszer Kft. (2018), Cerbona Kft. (2018), Házisweets Kft. (2018), Cornexi Food Kft. (2018), Pek-Snack Kft. (2018), Tolnatej Zrt. (2018), U és U Kft. (2018), Csipet Land Kft. (2018 óta), DEH Magyarország Kft. (2018), F&R Partner Kft. (2018), Orange Invest Kft. (2018), Pille-Hungária Zrt. (2018), Sarkpont Zrt. (2019), Nádudvari Élelmiszerfeldolgozó Kft. (2019).
Palm Oil Innovation Group (POIG): Danone, Ferrero, L’Oreal, Greenpeace, WWF, Rainforest Alliance. Sustainable Palm Oil Manifesto (SPOM): Astra Agro Lestari, Colgate-Palmolive, Danone, First Resources, Grupo Andre Maggi, Kao, Kellogg, L’Oreal, Marks and Spencer, Mars, Nestle, News Corp., Orkla Group, Procter and Gamble, Sime Darby, SOCFIN, Unilever jelesre vizsgáztak.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor