A nemzetközi hitelminősítő szerint lehetséges, hogy az Egyesült Államok eddigi környezetvédelmi politikájának egyes elemeit az új amerikai kormány módosítja vagy törli. (Sokan attól félnek, Trump egyenesen ökokatasztrófát okoz döntéseivel.) A Moody's elemzői szerint azonban a globális kormányzati intézményrendszer és a magánszektor már olyan robusztus lendületre tett szert ezen a területen, amely továbbviszi a fenntartható gazdasági tevékenység fejlesztésére és egyéb környezetvédelmi célok elérésére irányuló programokat, függetlenül az amerikai szövetségi környezetvédelmi politika jövőbeni irányától - közölte az MTI.
A cég hangsúlyozza, hogy az amerikai elnökválasztás óta a párizsi klímavédelmi megállapodásban részes országok óriási többsége megerősítette elkötelezettségét a megállapodás mellett. A Moody's szerint ez azt valószínűsíti, hogy a következő években még gyorsulni is fog az üvegházhatást okozó szennyezőanyag-kibocsátás visszaszorítását célzó globális szabályozási intézkedések kidolgozásának és elfogadásának üteme.
Ráadásul a globális klímavédelmi szakpolitikai tevékenységek nem korlátozódnak a párizsi egyezményre. A tizenkilenc legnagyobb fejlett ipari és feltörekvő gazdaság, valamint az Európai Unió alkotta csoport (G20) intézményi szintű együttműködése a zöldfinanszírozás terén például szintén arra vall, hogy a szénhidrogén-függés csökkentésére és a zöldfinanszírozás fejlesztésére irányuló tevékenység lendülete fenntartható lesz - áll a Moody's csütörtöki londoni tanulmányában.
A hitelminősítő szerint a zöldkötvények globális kibocsátásának dinamikus növekedése is illusztrálja a köz- és magánszektorok elkötelezettségét a párizsi megállapodás mellett. A Moody's adatai szerint a piacon megjelent új zöldkötvények értéke tavaly 120 százalékkal 93,4 milliárd dollárra emelkedett a 2015-ben kibocsátott 42,4 milliárd dollárról. E növekedési ütem kivetítése azt mutatja, hogy az idén 206 milliárd dollárnyi új zöldkötvény kerülhet forgalomba - jósolja csütörtöki elemzésében a hitelminősítő. A zöldkötvényeket elsősorban fejlesztési bankok, közüzemi cégek és vállalatok bocsátják ki (tavaly például az Apple). A kötvények hozamait egyebek mellett az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének vagy az újrahasznosítható energia terjesztésének finanszírozására használják.