Kína nem fogadja a szemetünket: világcégek mondanak búcsút a műanyagnak

2018. május 23. szerda - 19:01 / Kriston László
  •    

„Divatba jött” a világmárkáknál a plasztikellenesség. Kína már nem engedi be a külföldi hulladékot, emiatt erősödött fel hirtelenjében a márkák politikailag korrekt antiplasztik-filozófiája. Angliában például 70 vállalat csatlakozott a UK Plastic Pacthez, hogy műanyagmentessé tegyék ellátási láncukat. Ez az első ilyen széles körű, céges összefogás, amit vélhetően más országokban is követnek majd hasonló szövetkezések.

A Nestlé nemrég bejelentette, hogy 2025-re teljes termékskáláját újrahasznosítható csomagolásban fogja forgalmazni. Ez persze a riválisa elhatározásának másolása, hiszen a Unilever már 2017-ben ugyanilyen célt fogalmazott meg.

A Unilever szövetségre lépett egy céggel, mely új technológiát dolgozott ki a PET (polietiléntereftalát) újrafeldolgozására.

Tülekednek a márkák

A Nestlével gyakorlatilag egy időben tette azt a bejelentést a Waitrose angol szupermarketlánc, hogy ősztől betiltja az eldobható, egyszer használatos műanyag kávéspoharakat a boltjaiban.

Amerikában a Starbucks árengedménnyel adja a kávét azoknak a vásárlóknak, akik saját kávéspohárral jönnek.

fotó: Flickr / Uchiuska

Fotó: Flickr / Uchiuska

Angliában olyannyira a fősodorba került a téma, hogy a Wrap nevű szervezet elindította a UK Plastic Pactet: ennek célkitűzése az, hogy teljes ellátási láncukból kivonják a műanyagokat 2025-ig. Egészen pontosan három célt tűztek ki:

  • 100 százalékban újrafeldolgozható, újrahasználható vagy komposztálható műanyagok használata.
  • A műanyagok újrafeldolgozásának vagy komposztálásának megvalósítása 70 százalékban.
  • Minden csomagolástípus esetében legalább 30 százalékos újrafeldolgozási arány bevezetése.

Ez az első széles körű céges összefogás a plasztikmentes üzletvitel megteremtéséért, amit vélhetően más országokban is követnek majd hasonló szövetkezések.

A UK Plastic Pactre olyan cégek iratkoztak fel, mint a Tesco, az Aldi, a Lidl, a PepsiCo, a Coca-Cola European Partners, a Danone, a Marks & Spencer, a Nestlé, a Unilever, a Procter & Gamble, a Pizza Hut, a Waitrose, a Pret A Manger, a Sainsbury’s, a Suez, sőt a skót kormány is.

Első körben 42 cég csatlakozott a kezdeményezéshez – melyek együttesen az angliai szupermarketek polcaira kerülő termékek 80 százalékának csomagolásáért felelősek –, időközben a feliratkozó vállalatok száma hetvenre nőtt.

Gyorsulás: 2030 helyett 2025

Általában az szokott történni, ha már egy jelentős versenytárs bejelentést tesz a műanyaghasználat csökkentésére, akkor a többi sem teheti, hogy távol tartja magát az új trendtől (ezt jelzi például a Tesco, Aldi, Lidl hármas, a Pepsi és a Coca-Cola páros, vagy a Nestlé, Unilever, P&G trojka jelenléte a UK Plastic Pact listáján).

Egyfajta gyorsulás figyelhető meg. A Lego 2015-ben még azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az építőkockákat éppúgy 100 százalékban újrahasznosítható anyagokból gyártja, mint azok csomagolását.

2018 elején a játékgyár kénytelen volt ezt a határidőt előbbre hozni 2025-re. Igaz, a csomagolásaik többsége már most kartonpapírból vagy papír alapú, újrahasznosítható anyagból készül, melyek a Forest Stewardship Council (FSC) minősítésével rendelkező, fenntartható módon termelt fákból származnak, tudatta a cég sajtóközleménye.

A Lego eddig megtett lépései egyébként jól tükrözik, milyen aspektusai vannak a műanyagmentes üzletvitelnek. A cég 2018-ban kezdte újrahasznosított (és átlátszó) műanyagból készült csomagolásokban teríteni a termékeit, a csomagoláshoz használt kartonpapírokat pedig 75 százalékban újrahasznosított anyagból készíti.

Ugyancsak idén olyan címkével látta el az USA-ban és Kanadában forgalmazott Lego-dobozokat, amelyek tanácsokat adnak a csomagolások újrahasznosításra a vásárlóknak. De már 2017-ben az adventi naptárak csomagolásához használt műanyag tálcákat is cellulózrost alapú tartókkal helyettesítette a vállalat. Ezzel egymillió műanyag tálca legyártását és kidobását előzte meg.

Ezzel együtt a csomagolás optimalizálása is fontos szempont, a Lego-dobozok méretét 14 százalékkal csökkentették. Ezzel éves szinten 7000 tonna kartonpapír felhasználásának, illetve 3000 teherautónyi rakomány szállításának veszik elejét.

Kép:Pixabay

Kép: Pixabay

Kína nem kér a szemetünkből

A szigetországban a kormány januárban olyan akciótervet jelentett be, melynek értelmében 2042-re kiiktatják a gazdaságból a plasztikszemetet, márciusban pedig közölték, hogy megkezdik a közeljövőben az egész országra kiterjesztik a műanyag italospalackok szelektív visszagyűjtését.

Az Európai Unió vezetése is hangoztatta már, hogy javítani szeretné a tagországokban a műanyag újrafeldolgozási arányát. De ez is csak egy reaktív politikai döntés, nem egy progresszíven zöld elhatározás. Valójában arra reagált Brüsszel, hogy Kína 2018-tól kezdődően betiltotta a „külföldi hulladék” importálását az országba.

Regionális lemaradások az újrafeldolgozásban

Egyfelől örvendetes, hogy a nyugati világ nagy termékgyártói és kereskedői tesznek azért, hogy visszaszorítsák a műanyag jelenlétét a termelésben, másfelől azonban a gazdaság vérkeringésében és áruforgalmában továbbra is jelen lévő műanyag sorsa, a fogyasztást követő utóélete megoldatlan probléma marad.

Délkelet-Ázsiában szinte teljességgel hiányoznak a szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló infrastruktúrák, sőt sok nagyvárosban a kommunális szemételszállítás sem megoldott!

A Fülöp-szigeteken, Malajziában, Indonéziában vagy Thaiföldön egész egyszerűen a tengerbe öntik a műanyagszemetet. Van, ahol a kukásautók is a tengerparton dobják belsejük tartalmát.

(Sustainable Brands, wrap.org.uk, Lego)