A Starbucks volt HR-menedzsere szerint egyetlen kérdésből megállapítható, hogy valaki sikeres munkatárs lesz-e az új munkahelyén. Ennek a kérdésnek köze van ahhoz, hogy az illető képes-e tanulni a hibáiból és fejlődni. Sokkal többet jelent ez, mint bármi, amit leír a rezüméjében.

Ahogy az üzleti szektor igyekszik egyre több fogyasztót rávezetni a körforgásos gazdaságban való részvételre, motiváció gyanánt gyakoribbá válnak az ajándékok és a kedvezmények. Elértük a fordulópontot: a Coca-Cola értékesebb ajándékot ad az italospalackot visszaszolgáltató vásárlóknak, mint amennyibe a megvásárolt termék került.

A poharak fedelén megemelte a nyílást a Starbucks, így közvetlenül onnan lehet felhörpinteni az itókákat. Véget vet az eldobható szívószálak kultúrájának a világcég. Vajon követi-e példáját a meki és a többi globális hálózat?

Ha két kényelmet és minőséget nyújtó cég közül kell választani, az fog győzni, amelyik valamilyen pluszt tud felmutatni az éthoszában, az üzletpolitikájában: lehetőleg társadalmi elkötelezettséget és szerepvállalást. Ilyenek a B vállalatok, melyek világjobbító, etikus értékrendjével versenyelőnyre tesznek szert. A munkaerő megtartásában is erősek ezek a cégek.

A Starbucks amerikai kávézóiban ezentúl bárki akkor is tartózkodhat, ha nem fogyaszt. Howard Schultz, a hálózat alapítója jelentette be az újítást, amelyet nem kevesen vitatnak.

„Divatba jött” a világmárkáknál a plasztikellenesség. Kína már nem engedi be a külföldi hulladékot, emiatt erősödött fel hirtelenjében a márkák politikailag korrekt antiplasztik-filozófiája. Angliában például 70 vállalat csatlakozott a UK Plastic Pacthez, hogy műanyagmentessé tegyék ellátási láncukat. Ez az első ilyen széles körű, céges összefogás, amit vélhetően más országokban is követnek majd hasonló szövetkezések.

A Starbucks új, európai jellegű kávéház-kultúrát teremtett az Egyesült Államokban – olyannyira, hogy immár fejére nőttek a vetélytársak. A kiút: eladás a Nestlének, és terjeszkedés Kínában.

Az amerikai kávékonszern, a Starbucks immár hasít Kínában. Eddig 600 üzlete van Sanghajban – csaknem kétszer annyi, mint New Yorkban. Példátlan sikereit kemény kudarcok után érte el. Meg kellett tanulnia, hogyan lehet sikeres külföldi vállalat a világ legnépesebb országában.

Rendszeresen vásároljuk a terméiket, látogatjuk az áruházaikat, mégsem feltétlenül tudjuk, hogy mit jelentenek a márkaneveik. Némelyik jelentése elég meglepő. Van köztük rövidítés, latin szó, sőt elgépelés is.

A Starbucks elnök-vezérigazgatója, Howard D. Schultz ingyenes online tanulási lehetőséget kínál alkalmazottainak, hogy főiskolai diplomát szerezhessenek. Nem kér cserébe hűségidőt a vállalati munkaviszonyra. A kritikusok szerint ezt kihasználhatja a konkurencia, mely elcsábíthatja a friss diplomás munkaerőt.

Az európai kávéipar „A Legetikusabb Vállalat" díját az üzletági képviselők és az Allegra Strategies szakértők véleménye alapján két egymást követő évben is a Starbucks Coffee Company-nak ítélte oda. A cég továbbá Európában és Franciaországban is elnyerte a „Legjobb Kávézólánc" díját. A díjakat Rómában, a 2010-es Európai Kávészimpózium gálaestjén adták át.