A Starbucks egy alacsony bérszintű iparágban működő céghez szokatlan társadalomjobbító akcióiról vált híressé (pl. a részmunkaidősöknek is állja az egészségbiztosítását, s részvényopciókat ad az alkalmazottaknak). Persze a híres kávéja is segített a vállalat felívelésében. Madonna például egyszer azt mondta a Berlini Filmfesztiválon egy újságírónak, aki azt kérdezte, vajon eljön-e koncertezni a hazájába, ha nincs ott Starbucks, akkor be sem teszi a lábát abba az országba.
„Az elmúlt években szemtanúi lehettünk az Amerikai Álom szétesésének. A kérdés az, bele kellene törődnünk, vagy tegyünk érte valamit?" – nyilatkozta Schultz. Voltak, akik az elmúlt években azt írták a médiában, hogy a Starbucks alapítóját és vezérét már amerikai elnökjelöltként is szívesen látnák, mert olyan inspiráló példájává és hangadójává vált a céges társadalmi felelősségvállalás (CSR) ügyének.
Kiművelt emberfők
Széchenyi gondolata továbbfűzve, miszerint „egy haza ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik", úgy látszik, a vállalaté is. Schultz legújabb döntése alighanem példa nélkül álló, és minden bizonnyal olyan lépés, amely remélhetőleg más multikat is hasonlóan bőkezű programra késztet.
Az arizonai állami egyetemmel kötött távoktatási megállapodás értelmében a kávéházlánc fizeti a tandíjat, s az alkalmazottaknak nem kell elköltözniük vagy tantermekbe járniuk ahhoz, hogy elvégezhessék tanulmányaikat.
A kezdeményezés több ezer munkavállalót érint. A pontos szám még nem ismeretes, mert gyakorlatilag a vállalat mind a 135 ezer amerikai dolgozója élhet a lehetőséggel. A feltétel mindössze annyi:
- Legalább 20 órás munkahetet kell továbbra is teljesíteniük (ha a hétköznapokkal számolunk, ez napi 4 órás munkaidőt jelent).
- Rendelkezniük kell a megfelelő előképzettséggel (legalább két évet elvégeztek főiskolán, azaz college-ban). Akik ennél csekélyebb iskolai előélettel rendelkeznek, azoknál a tandíjnak csak egy részét fizeti a vállalat.
A Starbucks viszont nem igényel hűségidőt, és nem diszkriminálja a jelentkezőket a munkaviszonyuk eddigi időtartama alapján. Abban sem köti meg a dolgozók kezét, hogy csak a munkájukkal kapcsolatos szakokra felvételizhetnek, ami sok más cégnél megszokott eleme az ilyen ajánlatnak.
A program kritikusai szerint a Starbucks nagy veszélyt vállal ezzel a látszólag önzetlen gesztussal, mert sokan kihasználhatják a céget, és friss diplomásként leléphetnek, a konkurenciát erősítve. Diplomával a kezükben ugyanis könnyebben helyezkedhetnek el másutt a munkaerőpiacon: jobban fizető állásokban, akár a konkurenciánál is. Vagyis tőzsdei cégként a Starbucks a részvényárfolyamára és a részvényeseire hoz veszélyt az önzetlenségével.
Schultz erre optimistán azt mondta, ha ez így is lesz, amíg a Starbucksnál dolgoznak, a tudásuk a céget erősíti, sőt a hívei amellett is kardoskodnak, hogy sok-sok robotoló Starbucks-munkásnak a távoktatás az egyetlen lehetősége, hogy valaha is diplomát szerezzen. Vannak, akik olyan családból származnak, ahol ők lennének az első diplomások – a Starbucks segítségével. Schultz vélhetően ezért hangsúlyozza, hogy a távoktatási lehetőség új tehetségeket fog a céghez vonzani.
Schultz önkormányzati lakásban nőtt fel Brooklynban, és csak az ösztöndíjnak köszönheti, hogy el tudta végezni az egyetemet (sport szakon), ezért érzi szívéhez közelállónak az esélyegyenlőség megteremtésének ügyét. Az oktatás lehetőségének megadása minden dolgozónak ezt a célkitűzést szolgálja.
- A Starbucks alkalmazottainak 70 százaléka nem rendelkezik diplomával, de szeretne szerezni.
- Nagy részük egyáltalán nem járt főiskolára, vagy otthagyta egy idő után, hogy meg tudjon élni.
- A Starbucks értéke 1992-es alapítása óta százszorosára növekedett.
- Az arizonai egyetemen a legnagyobb a távoktatásban részt vevő diákok létszáma az Egyesült Államokban. Közel 11 ezren tanulnak a tanintézményben online. A tandíj általában 500 dollár kreditenként. A BA (bachelor's degree) fokozat megszerzése többnyire 120 kreditet igényel, vagyis 60 ezer dollárba kerül.
