Elérkeztünk arra a pontra a világ haladásában, ahol olyan rizikókkal állunk szemben, ami nem csak bennünket veszélyeztet az üzleti világban, de mindenkit a Földön. Valószínűtlen, hogy több mint 7 milliárd embert el lehessen látni minden szükséges jószággal, ha nem változtatunk azon, ahogy működünk – hangsúlyozta Skype köszöntőjében László Ervin professzor, a Budapest Klub és az Üzleti Etikai díj egyik alapítója. Hozzátette, fel kell ismernie mindenkinek, hogy része vagyunk a világnak. Nem állunk kívül, hisz minden össze van kötve minden mással. Amit a földi világ egyik része tesz, azt a másik része is megérzi. Ezért mindenkinek felelőssége van. Mind egy űrhajóban élünk – mondta metaforikusan a professzor – az ezen élő embereknek pedig úgy kell irányítani az űrhajót, hogy a rajta élő legénység és maga az űrhajó fennmaradjon és működni tudjon.
A Nap végtelen energiát biztosít, mégis a véges, fosszilis energiákat használjuk el, ahelyett, hogy erre a még legalább tízmillió évig rendelkezésre álló forrásra építenénk. Lemerítjük az elemeinket és nem lesz megfelelő energia a társadalom működtetéséhez, az emberek életben tartásához. Végesek a természeti kincsek is. Ha ezeket elhasználjuk, nem foglalkozunk a megújításukkal, akkor az energiaforrások kimerülnek. A véges anyagot – ugyanúgy, mint az energiát – végtelenként használjuk. Ezt elvileg mindenki tudja már, mégsem változtatunk érdemben – mondta a professzor.
A fenntarthatóság ma már több mint, hogy nem raboljuk el a kincseket a leszármazottainktól. Ma a fenntarthatóság az, ami képes fenntartani a Föld bolygót, a rendszert, amiben élünk.
Ha nem változtatunk, egyre többen fognak a fenntartható élet minimuma alá kerülni. A legkevesebb hatalommal bíró emberek lassanként kiszorulnak a rendszerből. Pedig egy aránylag kis megrázkódtatás is hatalmas hatással van az egész rendszerre, mint egy háború. Nem élhet tovább az emberiség simán, ha egyik része kipusztul.
Akinek több hatalma van, annak nagyobb a felelőssége is. Az üzleti világ egyértelműen ide tartozik. Az üzleti világnak pedig mindenki tagja, ha máshogy nem, hát vásárlóként – hangsúlyozta László Ervin. Az üzleti világnak nem rákszerű megbetegedésnek kéne lennie, hanem a fejlődés pozitív mozgatójának. Folyamatos fejlődésre van szükség. Nincs fenntartható állapot, csak irány van – valami vagy fejlődik, vagy hanyatlik. Nincs egy kritikus pont, ahol meg lehet állni, csak arról van lehetőségünk dönteni, hogy merre haladunk. Mégpedig arról kell döntenünk, hogy mi magunk, egyes emberként mit teszünk. A változtatás nem azt jelenti, hogy másokat próbálunk megváltoztatni. Azt jelenti, hogy mi magunk másképp működünk. Ghandi szerint legyünk magunk az a változás, amit látni szeretnénk a világban. Közel vagyunk a kritikus ponthoz, ahol végképp eldől, hogy felfelé vagy lefelé megyünk, ezért különösen fontos, hogy lássuk a felelősségünket – fejezte be mondandóját a professzor.
- Vallom, hogy érdekeimet a Föld Űrhajó utasai érdekeinek megfelelően képviselem.
- Tiszteletben tartom minden gyermek, nő és férfi élethez való jogát ezen az Űrhajón.
- Elítélem az ölés és a brutalitás minden formáját.
- Tiszteletben tartom mindenki hitét és meggyőződését és arra törekszem, hogy megértést és közös cselekvést találjak velük.
- Követelem, hogy vezetőim cseréljék a kardot ekevasra, más országokhoz és népekhez az együttműködés szellemében viszonyuljanak.
- Kizárólag olyan cégeket támogatok és olyanokkal lépek üzleti kapcsolatba, amelyek nem csak a profit és a növekedés céljait követik, de az utasok jólétének ügynökei is.
- Elismerem a verseny fontosságát, de úgyszintén a versenyzők kötelességét, hogy tisztességes küzdelemben egymást és esélyüket a sikerre ne semmisítsék meg.
- Megértem, hogy ha másokat sértek, akkor magamat is sértem, hiszen ezen az Űrhajón mindnyájunknak együtt kell élnünk és küzdenünk.
- Minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy űrhajónk a lehető legjobb állapotban működjön, hiszen ő az emberi élet és egyáltalán az élet egyedüli fenntartója univerzumunk ezen részében.
- Elismerem a jövendő generációk jogát arra, hogy olyan űrhajót örököljenek, amely biztosítja számukra az élethez, az egészséghez, a fizikai, intellektuális és szellemi fejlődéshez való forrásokat.