Az épített környezet területén a fenntarthatóság a legfontosabb tényező mondta - Janez Potočnik, Európai Környezetvédelmi Biztos a Környezettudatos Építési Világhét alkamával. „Épületállományunk zöldebbé tétele páratlan lehetőséget biztosít, nem csak a szén-dioxid kibocsátás mérséklésére, de a különböző anyagok kitermelésének és a víz felhasználásnak csökkentésére is. Nem véletlen tehát, hogy a Bizottság e héten elfogadott Erőforrás-hatékony Európa ütemtervének lényeges része az építészet. A Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa Európai Hálózatának növekedése pedig jól mutatja, hogy az európai cégek komoly lehetőséget látnak a környezettudatos építésben, és az általa nyújtott jelentős gazdasági és munkaerő-piaci növekedésben."
A brüsszeli eseménysorozat célja, hogy összehozza Európa minden országából a Környezettudatos Építési Egyesületek képviselőit, a fenntartható építés főbb szereplőit, valamint az európai kormányhivatalnokokat, azzal a céllal, hogy megismertessék őket a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa Európai Hálózatának munkájával - közösen megvitatva, miképpen lehet a legtöbbet kihozni a környezetünk zöldebbé tétele során jelentkező lehetőségekből.
A WorldGBC Európai Hálózatának elnöke, Paul King, az Egyesült Királyság Környezettudatos Építési Tanácsának ügyvezető igazgatójaszerint „a Hálózat a régió üzleti együttműködésének egyedi eszköze, melynek fő célja az európai épített környezet fenntarthatóságának javítása. Remek lehetőség az iparágnak, hogy proaktív módon működjön együtt a kormányokkal, hogy az építési szokásaink radikális átgondolása által nyújtott jelentős üzleti nyereséget kiaknázzák."
Az építőipari szektornak jelentős befolyása van az európai lakosság életminőségére, ezért a már meglévő és a később elkészülő épületek energiahatékonyságára kell a leginkább fókuszálnunk. (A világ egyik leghíresebb építésze, Frank Gehry bár nagy felháborodást keltett a zöld épületeknek ítélt LEED minősítést krizizáló nyilatkozataival, valójában nagyon is komolyan gondolja a fenntartható építészetet. Lapunk a sztrárral idén tavasszal készült interjúját itt olvashatja.)
Elszántak vagyunk a klímaváltozás elleni harcban: kitűzött céljainkat 2020-ig teljesítjük. Emiatt már most kell cselekednünk, hiszen az építőipari szektor felelőssége hatalmas a szén-dioxid kibocsátás és az energiahatékonyság kérdésköreiben. Az állami szerveknek jó példával kellene elől járniuk: meg kéne valósítaniuk, hogy energiahatékonyabbak, vagy akár közel zéró-energiásak legyenek épületeik. Az építőipari szektor energiahatékonyságának fejlesztéséhez a tagállamok helyi és regionális szervezeteinek ki kellene használniuk a meglévő európai forrásokat - különösen azt a rugalmas mechanizmust, ami lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az Európai Területfejlesztési Alap (ERFA) nemzeti eloszlásának 4%-át a lakásszektor energiahatékonyságának növelésére fordítsák. Ezeknek a forrásoknak a hatékony felhasználása az egyetlen lehetőség arra, hogy felhatalmazzon minket a 2014-2020 pénzügyi tervből további források igénylésére az építőipari szektor energiahatékonyabbá tételéhez - tette hozzá Adriana Ticau, az Európai Parlament tagja, és az épületenergetikai direktíva (Energy Performance of Buildings Directive, EPBD) átdolgozásáról szóló javaslat (az úgynevezett „EPBD Recast") megbízottja.
