A rohamléptekre váltó klímaváltozás és a kimerülő természeti erőforrásokért dúló harcok miatt egyre több a krízishelyzet. Elhárításukban kimerülnek a nemzetek. A hosszú távra felkészülésre már nem marad erő. A mi Kárpát-medencénkben mire kell felkészülnünk? Tovább pusztul a földünk, rajta az élő környezet, elszennyeződnek tájaink, tengereink, elfogynak a természeti erőforrások. Háborúk, terrorizmus, népvándorlás a válaszunk a globális problémákra.
Tehetünk ellene?
A Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2017 konferencia – a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozója – részletesen megvitatja az alternatív és megújuló energiák térnyerésének esélyeit a fosszilis energiahordozókkal szemben. Számos jó gyakorlat mutatkozik be az üzleti szektor és a fogyasztók oldaláról, a technológiai fejlődés generálta hatalmas igény- és kínálatváltozásról. Az üzleti szektor, a vállalatok felelősségi gyakorlata egyre inkább a fenntarthatósági globális célok szolgálatába áll.
A konferencia programja itt található!
Nagyon optimista vagyok – ezt mondtam el minden évben a korábbi találkozóinkon. De most nem tudnám ezt mondani. A fenntarthatóság, az esélyegyenlőség, a társadalom és a környezet iránti elkötelezettséget csak az üzleti élet és a civil szféra részéről látom, míg a politika részéről mintha csökkenne az elkötelezettség – köszöntötte gondolatébresztő beszédében Demcsák Mária, a Piac & Profit alapító főszerkesztője a résztvevőket a nyolcadik Fenntarthatósági Csúcson.
Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja előadásában a nemrégiben elhunyt Láng István akadémikusról, a Fenntarthatósági Csúcs alapítójáról és örökös fővédnökéről emlékezett meg. „Bölcs ember volt, akire támaszkodni lehetett. Mindig a megoldásokra, kompromisszumokra törekedett, a konfliktusok feloldására és nem megvívásukra koncentrált” – mondta megemlékezésében Németh Tamás. Ugyanakkor kiemelte, hogy Láng István, aki mindig a fenntartható fejlődés elkötelezettje volt, élete utolsó éveiben veszített optimizmusából. „Ő látta és értette, hogy milyen korlátozottak a rendelkezésünkre álló források és milyen pazarlóan bánunk velük. Láng István élete végére már nem a fenntarthatóságról szólt, hanem a túlélésről: hogyan lehet a demográfiai változásokat, a környezet pusztulását, a migrációt megoldani. Sok nyitott kérdést hagyott maga után, ezeket csak akkor válaszolhatjuk meg, ha megtanulunk párbeszédet folytatni, nem elbeszélni egymás mellett” – hangsúlyozta az akadémikus.
A konferencia nyitóbeszédében Juhász Árpád geológus, az esemény fővédnöke is a túlélés szempontjainak szükségességét emelte ki előadásában. „Ezek a szempontok sokszor nem érvényesülnek a napi politikai döntésekben. Az észak-koreai utolsó két földalatti atomrobbantás során olyan földrengéshullámok indultak el, amelyek az egész Földet bejárták és észlelhetőek voltak. Magyarországra 12 perc alatt jutottak el. Ezek után szinte sorozatban pusztítottak a bolygón földrengések: a legutóbbi napokban Irán, illetve Irak területén, majd Costa Rica közelében. Eltűnődünk azon, hogy van-e köze a koreai robbantásoknak ezekhez a rengésekhez. Ez kizárható. Ugyanakkor az egyes nagy energiájú földrengések módosíthatják – minimálisan ugyan, de méretően – a Föld forgástengelyét. Rendkívül veszélyes tehát a jövő szempontjából, hogy van egy ország, amely egyre és egyre nagyobb tölteteket robbantgat a Föld alatt” – mondta a geológus.
„A mai világ működésével kapcsolatban egyre gyakrabban felmerül, hogy fenntartható-e a jelenlegi formájában. Mert ha nem, akkor összeomlás fenyeget – és akkor el kell gondolkodnunk azon is, hogy ki a felelős ezért” – mondta László Ervin professzor az eseményre küldött video üzenetében. „Az olyan komplex rendszerek, mint a testünk is, állandó bevitelre, utánpótlásra szorul, anyagot, energiát, információt kell bevinnünk. A társadalom is ilyen. Ahhoz, hogy tovább élhessen, állandóan táplálni kell. Ahhoz, hogy ezt megadhassuk a társadalomnak, a társadalom minden tagjának együtt kell működnie” – hangsúlyozta a Budapest Klub alapító elnöke, világhírű filozófus és író. A neves tudós szerint ez az együttműködés megvalósulhatott addig, amíg az emberiség viszonylag kis közösségekben élt. „Ma már viszont nem ez a helyzet. Egy planetáris társadalmi szervezet együttműködése nehezebb. Vannak olyan jelenségek, szervezetek, fekete bárányok, amelyek akadályozzák az együttműködést. Az egyik ilyen a nemzeti állam. Egy planetáris rendszerben nem létezik, nem létezhet olyan szervezet, amely a többitől független, szuverén lehetne. Meg kell értenünk, hogy egyedül egyetlen állam sem lehet képes a túlélésre, csak együtt tehetünk ezért. Szuverén állam csak a planetáris közösség lehet, minden más fekete bárány” – mondta. „Másik ilyen fekete bárány a fundamentalizmus, amely azt hangoztatja, hogy „csak nekünk lehet igazunk”. A harmadik fekete bárány pedig az üzleti világ, amely egyetlen felelősségeként csak a saját hasznát tartja fontosnak. Ez a gondolkodás nem fenntartható, minden cég, minden vállalkozás egy rendszer része, saját fejlődése attól függ, hogyan fejlődik körülötte a világ. A vállalkozásoknak ezért társadalmi felelőssége is van” – mondta. „Hét és félmilliárd ember csak akkor élhet túl, ha össze tudunk fogni. Ez ma már nem egy idealista ábránd, hanem alapvető életfeltétel!”
"Az esélyegyenlőtlenség tekintetében több vonatkozásban továbbra is súlyos a helyzet. A 2013-as Fenntartható Fejlesztési Stratégia és a Nemzeti Fejlesztési Koncepció Szükség megvalósításához szükség lenne egy egyértelmű intézkedéstervre, amely 2030-as távlatban szabná meg, hogyan javítsuk a hazai állapotokat" - mondta Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár.
"Megindult az ipari forradalom" - hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diana az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője. A kutató szerint a megújuló energiaforrások felhasználása, a megosztás gazdaságának térnyerése fenntarthatóbb, élhetőbb jövőt eredményezhet. "De rajtunk múlik a döntés, melyik úton indulunk el" - mondta. Az IPCC tisztviselője szerint az utóbbi időben felőrösödött és rengeteg kárt okozott hurrikánok ellenére sem bizonyított tény, hogy a tragédiák klímaváltozás következményei. Ugyanakkor a szakember szerint nagyobb hatása van a környezetre, hogy ma már gigatonnákban mérhető a széndioxid-kibocsátás, ami ellen egyelőre nem látszik az ellenszer. A tervek szerint sokat jelentene, ha az elhatározott 1,5 Celsius fokos melegedési szintet célzó emissziócsökkentési vállalásokat tényleg valamennyi ország be tudná tartani.
"Fontos eredmény, hogy Magyarországon csökkent az egy főre jutó vízfogyasztás és a keletkező hulladék mennyisége, és tovább növekedett hazánk erdősültsége. Mi örömmel konstatáltuk, hogy készül egy zöldgazdasági stratégia, az energiahatékonysági pályázatok megnyíltak, indul a METÁR rendszer, illetve kiemelten támogatja a kormányzat az elektromobilitás terjedését. Vannak örömteli próbálkozások a körforgásos gazdaság kialakítására, azaz hogy a használati tárgyak ne eldobhatóak, hanem szétszerelhetőek legyenek" - mondta Szabó Teréz Krisztina, a Földművelésügyi Minisztérium, Környezetfejlesztési és –stratégiai osztályának főosztályvezető-helyettese. Ugyanakkor kiemelte, az állami szféra nem pótolhatja a vállalatok energiáját és innovációját, de segíthet kereteket biztosítani a vállalati felelősségvállaláshoz. "Van remény, történnek változások, de nem állhatunk itt meg és nem dőlhetünk hátra" - mondta.
"Tovább romlott az élőhelyek és a vizsgált gerinces állatfajok populációinak állapota" - ez volt a konklúziója a nyolcadik Fenntarthatósági Csúcson Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője által bemutatott legfrissebb Élő Bolygó jelentésnek. A kétévente megjelenő jelentés 2016-os kiadása friss kutatási adatokra támaszkodva riasztó adatokat közöl: a gerinces fajok populációinak jelenlegi 58 százalékos visszaszorulása a becslések szerint tovább romlik: ha a Föld lakossága változatlan módon és mértékben használja továbbra is a Föld erőforrásait, akkor 2020-ra ez az adat már 67 százalékos veszteséget jelenthet.
"A fenntarthatóság megoldást jelent, a megoldás pedig üzleti előnyt. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak olyan megoldásai lesznek, ami a jövőt jelenti, mert a világ is belehelyezkedik abba, amit ő újítóként elkezdett", mondta ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.
A fenntarthatóság egyik alapja a megosztás, hogy ne birtokoljuk, hanem használjuk a tárgyakat. Bőgel György, a Central European University (CEU) professzora ezt platform kapitalizmusnak nevezi, amelyben a társadalmi célok, érdekek találkoznak az ötletadó érdekével. A kereslet és kínálat az informatika segítségével az elektronizált piactéren talál egymásra, Bőgel megfontolandónak tartja például a szolgáltatások megosztását, amikor nem vesz meg minden piaci szereplő valamilyen gépet, eszközt, hanem megrendel egy tevékenységet.
"Azokban az európai országokban, ahol cégünk jelen van, a munkanélküliség az egyik legnagyobb probléma. Oktatási programot indítottunk, hogy a fiatalok azonosítani tudják alapvető készségeiket és hamarabb találjanak munkahelyet, mert a magyar fiatalok közül sokan motiválatlanok, inaktívak és bizonytalanok. Ezt segítjük legyőzni", mondta Tóth Valentin, a Coca-Cola HBC Magyarorszag Kft. Kommunikáciòs igazgatója.
A délelőtti program után a résztvevők szekcióbeszélgetéseken folytatták a témák megvitatását.
A CSR a vállalati felelősségvállaláson túl panelbeszélgetésen Bonifert (Szigeti) Márta a fenntarthatósági célok megvalósulását tekintetten át. "Magyarország a 17 fejlesztési cél megvalosításában az EU-ban a 13. helyen, világszinten 18 helyen áll, de vannak még területek, amikben elmaradottak vagyunk" - mondta Bonifert (Szigeti) Márta, a Hungarian Business Leaders Forum elnökségi tagja.
A CSR a vállalati felelősségvállalás témakörében a vállalati értékteremtés területét vizsgálta Radácsi László. "A fenntarthatóság végre bekerült a fősodorba, de ez a gondolkodásmód valóságos tevékenységként nem épült be a vállalatok működésébe, taktikai PR fegyverként használják kedveskedéseiket es cukiskodásaikat" - mondta a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Tanácsának elnöke. Ugyanakkor ellentétes példák is akadnak: „vannak olyan multinacionális vállalatok, melyek már a potenciális társadalmi és környezeti hatásokat megnézve döntik el a befektetés mértékét a fejlett országokban, vagyis impact investinget gyakorolnak" - mondta Sztaniszláv András, a Magyar Public Relations Szövetség alelnöke.
A vállalati elkötelezettségről szólva Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (a BCSDH) szervezet igazgatója szerint ebben a gyakorlatban nem üzleti szempontok érvényesülnek. „Aki gyakorolja a társadalmi felelősségvállalást, az hisz benne és nem a reklámért, hanem mert komolyan gondolják” - mondta Márta Irén.
"Igenis vannak hősök a szervezetben, és fantasztikus volt látni, milyen változásokat indítanak be, és hogy mindig vannak az embernek szövetségesei" - mondta Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasagi Egyetem Fenntarthatósági Központjának vezetője. Ehhez azonban szervezeti támogatás is szükséges. „Jó, ha nem fojtja el a kezdeményezéseket az anyavállalat és minden leányvállalat meg tudja találni a saját témáját” - mondta Borbély Zoltán, az ALD Automotive Magyarország kereskedelmi igazgatója.
A rendszerváltás az energiában panelbeszélgetésen Hetesi Zsolt, az NKE tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy sürgető lenne elszakadni a piszkos energiaforrásoktól, már csak azért is, mert a készlet véges. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a mai villamosenergia-rendszer technológiai, irányítási “állapota” nem megfelelő, nem képes a fejlett technológiák fogadására. Egészen új rendszer kell felépíteni, mert a technológiai fejlődés megelőzi a jelenleg még működő rendszert. Az ellátás biztonsága még igényli a régi energiaforrásokat, nem lehet mindent a megújulóra alapozni.
Bátori Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek kommunikációs vezetője egy már évek óta működő és folyamatosan fejlődő modellt mutatott be. Azt a meglepő kérdést tette fel, hogyan lesz a szennyvízből energia, nyersanyag. A cég csatornaiszapból, szennyvíziszapból annyi elektromos és hőenergiát állít elő, amivel egy Keszthely méretű várost tudnak ellátni. Másként fogalmazva a 200-250 ezer kWh villamos energia ezer darab hűtőszekrény vagy 3 ezer asztali számítógép üzemeltetésére lehet elegendő.
Bercsi Gábor a Cothec Kft. ügyvezetőjének arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi villamos hálózat immár sok éves így nem feltétlenül alkalmas a megújuló energiaforrások nagy tömegű kezelésére. „Néhány évvel ezelőtt pontosan ugyanez hangzott el egy konferencián – és azóta sem történt érdemben előrelépés ezen a téren” – mondta.
Dzubay László, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója szerint korai lenne már most leállni az olyan, nagy biztonsággal használható energiaforrásokról, mint az atomenergia. „Az atomenergia még velünk marad jó néhány évtizedig. Ugyanakkor az olyan kapacitásainkról sem szabad elfeledkeznünk, mint ” – vélekedett a szakember. Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatóhelyettese szerint érdemes lesz megtekinteni azokat a 2016 végén a Hatósághoz benyújtott megújuló energiaforrások kiépítésére szolgáló projekteket, amelyek tervezett beépített kapacitása meghaladja a Paksi Atomerőmű jelenlegi képességeit.
Azt esélyegyenlőtlenség felszámolásának érdekében elvégzendő teendőkről szóló panelbeszélgetésen Prof. Dr. Dinya László, a Szegedi Tudományegyetem tanára az esélyegyenlőtlenség kérdését gazdasági példákkal magyarázta. Ismert közgazdászokat idézve mondta el, hogyan vezet esélyegyenlőtlenséghez, ha a profitot privatizálják, a költségeket (ez alatt az anyagi kár értendő) pedig társadalmasítják. A gazdaság lassú növekedése mellett gyorsan nő az esélyegyenlőtlenség - a professzor szerint. Szó esett előadásában arról az európai uniós vitáról is, ami szerint az Unió széteséséhez vezethet a társadalmi egyenlőtlenség, amit szociális védőhálóval kellene visszaszorítani.
A Ruzsa Ágota, a SOL-intézet igazgatója által vezetett panelbeszélgetésen a résztvevők a mélyszegénységben élők, leszakadók, segítségre, támogatásra szorulók, kiszolgáltatottak helyzetéről osztották meg tapasztalataikat. Keveházi Katalin a Jól-Lét Alapítvány igazgatója szerint a szervezetek vezetőinek is meg kell valósítania az esélyegyenlőséget a szervezeteken belül. Aranyosi Imre, a Napra-Forgó Közhasznú Kft. ügyvezetője is egyetértett ezzel a gyakorlattal, saját példájukon szemléltetve, hogy a profitorientált szemlélet jól megfér a társadalmi elkötelezettséggel.
