7 megatrend, ami megállíthatja a globális felmelegedést

2017. november 20. hétfő - 18:30 / Kriston László
  •    

2020-től csökkennie kellene az éves globális emissziónak, különben felköthetjük a gatyánkat. De még mindig nő a légszennyezésünk. Mégsincs veszve minden.

Hiába késlekednek a politikusok a klímapolitika érvényesítésében és az iparágak a zöldülésben, több olyan ökológiai és gazdasági trend van folyamatban, ami segíthet nekünk a globális felmelegedés megfékezésében. Már csak néhány év választ el attól a határidőtől, amíg még képesek vagyunk 2 Celsius foknál megállítani a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti állapothoz képest. Klimatológusok között az a konszenzus, hogy ennél nagyobb felmelegedés esetén olyan összetett ökológiai folyamatok indulnának be vagy erősödnének fel, melyek révén jelentősen súlyosbodnának a klímaváltozás ránk nézve kedvezőtlen hatásai (pl. a szélsőséges időjárási jelenségek, a fajpusztulás és sok minden más).

egyre melegebb az időnk

Kép: Pixabay

Mese a trilliókról

A The Guardian brit napilap 7 olyan gyorsan érvényesülő megatrendet azonosított be cikkében, melyek a klímavédelmet segítik, még akkor is, ha a politikusok tehetetlenek, s az üzleti szektor sem elég gyors az alacsony karbontartalmú fejlődési pályára való átállásban. E megatrendek mögött több ezer milliárd dolláros befektetések vannak. (Az ezermilliárd angolul trillion, de magyarul ezt nem hívjuk trilliónak.) A zöld gazdaság egyes megoldásai, innovációi tehát tőkevonzó perspektívát jelentenek. Ha ez így folytatódik, az emberiség elejét veheti a globális felmelegedés legsúlyosabb mellékhatásainak.

“A jó hír az, hogy sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint hittük. Nem ússzuk meg az egészet károk nélkül, de a legrosszabb verziót elkerülhetjük. Optimista vagyok” – nyilatkozta a The Guardiannek Michael Liebreich, a Bloomberg New Energy Finance alapítója.

Nicholas Stern báró, a London School of Economics közgazdászprofesszora, az ökológiai externáliák beárazásának úttörője is optimista, mégha óvatosan is. “A trendek valami olyasminek a kezdetét jelezhetik, ami talán elég nagy – de a kulcsszó itt a kezdet és a talán”. Stern szerint a klímapolitikai egyezmények és tárgyalások is nélkülözhetetlenek a klímavédelem eszköztárában.

1. Megújulók

Ez a legfejlettebb megatrend. A napkollektorok és a szélturbinák gyártási költsége az elmúlt évtizedben 90 százalékkal csökkent, vagyis töredéke annak, mint ami a 2000-es évek második felében volt. És az árcsökkenés tovább folytatódik.

Éppen most füstöl el az unokáink jövője
Nem sikerül a globális felmelegedés megfékezése: ahelyett, hogy csökkenne az emisszió, az idei évben az előrejelzések szerint éppen nőni fog. A jelek szerint a napi politikai érdekek mindenhol felülírják az unokáink jövőjét.

A nagy tekintélyű párizsi Nemzetközi Energia Ügynökség eddig eléggé félrelőtt a napenergia fejlődésének megbecslésében. Az elmúlt évtizedben évről-évre lineáris, tehát egyenes vonalú, ütemes, lépésről-lépésre történő bővülést jósolt. A valóság ezzel szemben az, hogy exponenciális fejlődés bontakozott ki, azaz ugrásszerűen gyorsuló, bővülő mértékű volt a napenergia térnyerése.

Németországban néhány hete olyan sok szélenergiából keletkezett áram halmozódott fel a hálózatban, hogy a fogyasztóknak ingyen adták oda. Donald Trump abbéli igyekezetének, hogy eltörölje az Obama-adminsztráció zöld törvényeit limitált hatása van. Bizonyos üzleti trendeket ő sem tud kiiktatni. A megújuló energiás eszközök olcsósága ide számít. Mióta Trump 2017 márciusában aláírta elnöki utasítását a környezetvédelmi törvények átdolgozásáról -és részben eltörléséről-, az azóta eltelt 7-8 hónapban 30 milliárd dollár tőke áramlott a megújulókba az USA-ban.

2. Műhús

Az állattenyésztés metánvonzata óriási. A szarvasmarhák óriási mennyiségű ürüléket “gyártanak” életük során, de kérődznek és szellentenek is bőségesen, vagyis négy lábon járó metángyárak. És arról még nem is beszélünk, hogy sarkköri fagyott talaj felolvadása a globális felmelegedés miatt szintén óriási probléma, mert kiszabadul a földből, tavakból, jégrétegből az ott lapuló metán.

A metán sokkal erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. Hogy mennyivel erősebb, arról megoszlanak a vélemények. A kulcsszavak beguglizása változatos képet ad: a Scientific American szerint nyolcvanhatszor, a Science Daily szerint harmincszor, az ENSZ klímaügyi szervezete, az IPCC szerint harmincnégyszer erősebb, mint a CO2. (Az eltérő állítások talán annak köszönhetőek, hogy milyen periódussal számolnak a tudósok az üvegházhatást illetően. A metán üvegházhatása rövidebb ideig tart, mint a szén-dioxidé.)

Négy lábon járó metángyár

Négy lábon járó metángyár

De ha csak harmincszoros erősséggel számolunk, kétségtelen, hogy egy nagyon potens üvegházgázzal van dolgunk. Ráadásul a metánemisszió is nő, akárcsak a szén-dioxid- kibocsátás. Ahogy a fejlődő világ (főleg India és Kína) középosztálya egyre inkább átáll a húsintenzív étrendre, úgy nő az állattenyésztés és annak ökológiai lábnyoma.

Mit tehet az átlagpolgár? Kevesebb húst eszik. De a politikai-ökológiai indíttatásból vegetariánussá váló vagy éppen hússzegény étrendet folytató emberek száma csekély és nem is lesz belőlük kritikus (számú) tömeg. A valódi megoldást az innováció jelentheti. Abból pedig akad néhány.

  • Biomérnökök állati sejtekből növesztenek laboratóriumi körülmények között hússzöveteket. A Memphis Meats ilyen cég. A módszerről 2012-ben írtunk először.
  • Növényi alapú húst fejlesztett a Beyond Meat nevű startup.

Bill Gates és Jack Welch magántőkéje is jelen van ilyen innovatív cégekben, de a húsipar hagyományos óriásai, a Tyson vagy olyan élelmiszermultik, mint a Danone és a Nestlé is fektetettek pénzt új hústípusokat fejlesztő startupokba, mert tudják, hogy ez a jövő. Eric Schmidt, a Google anyavállalatának, az Alphabetnek az elnöke azon véleményének adott hangot, hogy a növényi alapú húsok elterjedése jelentősen csökkentheti az emberiség üvegházgázkibocsátását.

A kínai kormány 330 millió dollárt invesztált több izraeli cégbe, melyek szintén laboratóriumban állítják elő a húst.

De vannak már növényi alapú sajtok is. Branson meg van győződve róla, hogy a kínálat olyan gazdag lesz, hogy harminc év múlva már egyáltalán nem kell megölnünk állatokat ahhoz, hogy ellássuk az emberiséget élelemmel.

3. Szén

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ennek az energiahordozónak a piacképességét is jócskán félrebecsülte. 2013-ban az IEA még azt jósolta, hogy 2040-ig 40 százalékkal fog nőni a széntüzelés a világban. Ma már csak 1 százalékos növekedést prognosztizál. Vagyis ilyen gyorsan változnak a trendek és dőlnek meg a biztosnak hitt fosszilis pozíciók.

Hatástalan a párizsi klímaegyezmény: rekordmértékű a légszennyezés
Rekordmértékben nőtt az üvegházgázkibocsátás 2016-ban, derült ki a Meteorológiai Világszervezet által közzétett adatokból. Amerika kilépése a párizsi klímaegyezményből katasztrofális hatású lehet.

Kínában 151 széntüzeléses erőművet zártak be. Angliában, a széntüzeléses gazdasági tevékenység hazájában, ahol az ipari forradalom elkezdődött, 5 év alatt 40 százalékról 2 százalékra zuhant a széntüzeléses erőművek aránya az energiatermelésben.

A nap- és szélenergia előállítása olcsóbb, mint a szén-alapú energiáé, de a fordulópont igazán akkor következhet be, amikor a szoláreszközök és a szélenergiás eszközök megvásárlása és üzembe helyezése szintén olcsóbbnak számít majd, mint a már működő széntüzelésű erőművek üzemeltetése.

Ez ugyanis azt fogja jelenteni, hogy be kell zárni a legszennyezőbb fosszilis energiahordozóval üzemelő erőműveket, mert van olcsóbb módja az áramtermelésnek. Ha a megújulók infrastrukturális költségei a megszokott tempóban zuhannak tovább, akkor erre a váltásra 2030 és 2040 körül kerülhet sor.

Cikkünk következő részében folytatjuk a trendek felsorolását!

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor