(A szakértők tapasztalatai szerint a legtöbbször csak a hirdetésekben drágábbak a lakások.)
Eszement árak
A kereslet továbbra is erős, de ez már másfél éve megszokott. Ugyanakkor a szakember felhívta a figyelmet arra az egyébként szembetűnő változásra, miszerint a vevők most már “nem mindenáron” kívánnak vásárolni. Egyre inkább érezhető, hogy elkezdtek gondolkodni a vevők, és különösen annak fényében valószínűsíthető egyfajta kivárás kialakulása, hogy az év második felében beindulhat az újépítésű lakások piaca is. „Természetesen egy jó árú ingatlant most is az átlagosnál gyorsabban lehet értékesíteni” - jegyezte meg Sebestyén Tamás.
A kínálat az utóbbi hónapokban a magasabb árak ellenére sem igazán bővült, viszont az jellemző, hogy sokszor olyan “eszement” árakon próbálnak piacra lépni egyes tulajdonosok a lakásaikkal, ami már a “vicc” kategóriát súrolja a szakember szerint. „Azt lehet néha érezni, hogy mintha sok eladó egyetlen ingatlaneladáson akarna meggazdagodni” - fogalmazott az ingatlanközvetítő. Ők jellemzően mondanak egy összeget hirdetési árként, ami négyzetméterárra számítva 600-700 ezres összeget eredményez, ami nyilvánvalóan irreális. Ezeket az árelképzeléseket sokszor egy családtag, ismerős vagy szomszéd ingatlaneladása után kalkulálják ki tévesen a tulajdonosok.
Kedvelt méretek és elosztások
Most leginkább az 50-70 négyzetméteres lakásokat keresik a vevők, főleg ha nem csak két szoba, hanem három lakóhelyiség található bennük. Utóbbiak kifejezetten előnyt élveznek az eladás során, hiszen ezekből mindig kisebb volt a kínálat, így az áruk is magasabb. Azért is a nagyobb, illetve kétszobás lakások felé húznak a vevők, mert a 30-40 négyzetméter közötti garzonlakások ára fajlagosan magas, így jobban megéri nekik a kétszobások kínálatában keresgélni. Akár panel, akár téglalakás, ilyen adottságokkal az átlagnál előbb elviszik a piacról - jegyezte meg a Balla Ingatlanirodák szakmai vezetője.
Négyzetmétert tekintve ma egy népszerűnek számító budapesti kerületben, mint például Zuglóban 320-420 ezer forint között alakulnak reálisan az árak, ennél sokkal olcsóbban nem is nagyon lehet most itt lakást venni, illetve drágábban eladni. A minimumár mintegy 250 ezer forintra tehető, a maximumot viszont azok az 5-6 éves építésű ingatlanok képviselik a kerületben, melyek a kis lakásszámú társasházakban találhatók. Ezeknél 40-45 millió forint a felső küszöb, e fölött már nagyon egyedinek kell lennie az ingatlannak, hogy valaki érdeklődjön utána. Nagy forgalom azonban ebben a kategóriában nincs - tette hozzá.
Magához térő bérleti piac
Sebestyén Tamás arra is kitért, hogy a korábban a bérlakáspiacon jellemző drasztikus áremelkedés mára mintha enyhén csillapodott volna. Ennek oka, hogy kialakult egy olyan árszint, ami felett már gyakorlatilag értéktelenné válik az adott bérlakás, hiszen nem lehet kiadni. Jellemző mostanában, hogy számos olyan bérlakás kerül most ki a piacra, ami erősen felújításra szorulna, de ezekért olyan árakat akarnak kérni a tulajdonosaik, amennyiért a jobb állapotú lakásokat adják ki. Pedig ezeknél a lakásoknál nemhogy a nyílászárók nincsenek kicserélve, hanem olykor még akár ki sincsenek festve, régiek a szaniterek, régi bútorokkal vannak telezsúfolva.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem felújított, lepusztult lakótelepi lakásokat próbálnak kiadni 100 ezer forint feletti havi bérleti díjért. Pedig egy ilyen árhoz már olyan felszereltségi szintet, minőségi színvonalat kell képviselnie a lakásnak, amire azt mondhatjuk, hogy makulátlan. Erre abból is lehet következtetni, hogy a jelentkezők többsége válogat, vagy akár erős nem tetszését is kinyilvánítja az ingatlanközvetítő tapasztalatai szerint.
Az a buborék, ami kialakult a bérlakáspiacon, már nem olyan méretű, mint pár hónapja. Ez azt jelenti, hogy egy másfél-kétszobás panel vagy csúsztatott zsalus lakás 90-100 ezer forint közötti áron adható ki most, míg volt olyan időszak, amikor 120-150 ezer forint közé is felkúszott az áruk. A nagyobb lakások természetesen ennél drágábban is bérlőre találnak.
