Változások a hitelbiztosítéki rendszerben

2014. július 16. szerda - 06:05 / piacesprofit.hu
  •    

Az új Polgári Törvénykönyv a hitelbiztosítékok területén egy modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszert hoz létre, amely a bizalmi biztosítékokat, mint például a vételi jogot és a biztosítéki célú engedményezést, nélkülözhetővé teszi.

Kép: SXC

„A befektetőknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy 2014. március 15-e óta hitelbiztosíték csak az új hitelbiztosítéki rendszernek megfelelően hozható létre” – figyelmeztet Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda jogásza. „A tervezett biztosítéki struktúrák semmisségének és más hátrányos jogkövetkezmények elkerülése érdekében elengedhetetlen az alapos jogi előkészítés és tanácsadás”.

A jogalkotó a modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszer elérése érdekében a hitelezők jelzálogjogának (ingatlanon, ingón, részvényen, üzletrészen, jogon és követelésen fennálló jelzálogjogának) a bírósági eljáráson kívüli érvényesítését megerősítette a formai követelmények egyidejű csökkentése mellett. Továbbá, mostantól kezdve minden zálogjogosult érvényesítheti zálogjogát bíróságon kívüli eljárásban, szemben a régi Polgári Törvénykönyv szabályozásával, amely alapján erre csak a bankok voltak jogosultak.

Az új Polgári Törvénykönyv. ezen kívül egy új hitelbiztosítéki nyilvántartást is bevezetett. Minden jelzálogjognak, amely nincs nyilvántartáshoz kötve az adott zálogtárgyat érintő speciális nyilvántartásban (például az ingatlan-nyilvántartás vagy cégnyilvántartás), szerepelnie kell a hitelbiztosítéki nyilvántartásban ahhoz, hogy létrejöjjön. Annak érdekében, hogy a befektető az adós elleni fizetésképtelenségi eljárásban privilegizált hitelezőnek minősüljön, követelését kézizáloggal vagy jelzáloggal kell biztosítania.

Az új ptk. sok tekintetben megváltoztatta a cégek életét. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!

Nyilvántartáshoz kötött jelzálogjogi rendszer

„A fentiek szerint a magyar jog lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy jelzálogjogot alapítsanak bármilyen dolgon, ennek feltétele azonban az, hogy bejegyzésre kerüljön a megfelelő biztosítéki nyilvántartásba. Ez megfelelően irányadó a vagyont terhelő jelzálogjogra is” – összegez Torsten Braner közösségi jogász.„Másrészt az új Polgári Törvénykönyv minden olyan szerződési kikötést semmisnek nyilvánít, amellyel a tulajdonjognak vagy más jogoknak, illetőleg követeléseknek az átruházására pénzkövetelés biztosítása céljából kerül sor, vagy amellyel vételi jog alapítása pénzkövetelés biztosítása céljából történik – fűzi hozzá a jogi szakértő. Néhány kivétel van ezen szabály alól, mint például a tulajdonjog-fenntartás, a pénzügyi lízing avagy a nem valódi faktoring.

Csapdában a többség?
Eddig is voltak olyan esetek, amikor az egyébként többségben lévő tag nem élhetett a szavazati jogával, és ezért nem tudta az adott taggyűlési döntést befolyásolni. A márciustól hatályos Ptk. olyan új esetkört vezet be, ami növelheti a szabály értelmezésében rejlő bizonytalanságot. A szélsőséges bírói joggyakorlat esetén ez akár a kisebbség diktatúrájához is vezethet a cégeknél.

A magyar jogalkotó tehát egyértelműen egy nyilvántartáshoz kötött jelzálogjogi rendszerhez fordult, és megtiltotta a bizalmi (fiduciárius) biztosítékokat, amelyeket eddig széles körben alkalmaztak a gyakorlatban. A jogalkotó álláspontja szerint a fiduciárius biztosítékok esetében a hitelező több biztosítékhoz jut, mint amennyi szükséges követelései biztosításához, és mint amennyi jogilag indokoltnak tekinthető. A jogalkotó egyébként a biztosítéki rendszert a Polgári Törvénykönyv zálogjogi rendszere megkerüléseként értékeli.

Javasolt teendők

Jó hír, hogy a jelzálogjog, a kézizálogjog, a vételi jog, a biztosítéki célú engedményezés és az ezekhez hasonló jogok, amelyek a korábbi Polgári Törvénykönyv alapján jöttek létre, szerzett jogoknak minősülnek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések alapján, ezért a már létező szerződéseket nem kell módosítani.

Mindazonáltal a befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy 2014. március 15-e óta hitelbiztosíték csak az új hitelbiztosítéki rendszernek megfelelően hozható létre. A tervezett biztosítéki struktúrák semmisségének és hátrányos jogkövetkezmények (mint például egy új biztosítéki formába történő átminősítés) elkerülése érdekében elengedhetetlen az alapos jogi előkészítés és tanácsadás.

Nem csak a cégeknek kell változtatniuk az új Ptk. miatt
Az új Ptk. hatálybalépése előtt és után is hangos volt a sajtó a cégeket érintő módosításoktól, a kötelező törzstőkeemeléstől és a hozzá kapcsolódó kötelező társaságiszerződés-módosítástól. Az új Ptk. azonban nem csak a cégek életében hozott változást. Az egyesületek és alapítványok sem ülhetnek ölbe tett kézzel, kötelező módosítás ugyanis náluk is van.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek