Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte e biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. 

A Kúria közelmúltban hozott határozata kihívás elé állítja a bankokat: a finanszírozók ismételten azzal szembesülnek, hogy az évek alatt kialakított és alkalmazott biztosítéki struktúrák újragondolása válik szükségessé. Kiesik ugyanis az ingatlanfejlesztési ügyletek egyik legfontosabb biztosítéka, amely minden bizonnyal hatással lesz az az ingatlan-beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási tranzakciók árazására.

Hátrányosan érintheti a finanszírozó bankokat a Kúria friss határozata, amely szerint a jövőbeni követeléseken önmagában a zálogjog megalapításával nem jön létre zálogjog. A pénzintézetek az érvényes zálogszerződés alapján nem támaszthatnak igényt az adós azon követeléseire, amelyek már a felszámolási eljárás megindulását követően keletkeznek, így például egy irodaház havonta esedékes bérleti díjából származó bevételére. Az elvi jelentőséggel bíró határozat várhatóan egységesíteni fogja az eddigi ellentmondásos bírói gyakorlatot, amely befolyásolhatja a bankok által alkalmazott biztosítéki struktúrákat is.

Az alig két éve, 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. több rendelkezését is módosították arra hivatkozva, hogy azok a gyakorlati alkalmazásuk során nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bemutatjuk a legfontosabb változásokat.

Az alig két éve hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályai felülvizsgálatra szorulnak. Mindez eredménye annak, hogy az új zálogjogi szabályok némelyikére láthatóan negatívan reagált a hitelezési piac, ellentételezésként viszont az új szabályoknak nincs észlelhetően pozitív hatása – foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Máris módosítaná a Ptk.-t a kormány, így változhatnak a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabályok. Az új Ptk. előkészítését irányító Vékás Lajos jogászprofesszor nyílt levélben tiltakozik az igazságügyi miniszternél.

Az új Polgári Törvénykönyv a hitelbiztosítékok területén egy modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszert hoz létre, amely a bizalmi biztosítékokat, mint például a vételi jogot és a biztosítéki célú engedményezést, nélkülözhetővé teszi.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk. alapjaiban változtatja meg a finanszírozások korábban alkalmazott biztosítéki rendszerét is azzal, hogy megtiltja a bizalmi elemet tartalmazó biztosítéki szerződések kötését, és a zálogjogot tekinti alapvető hitelbiztosítéknak. A hitelbiztosítéki rendszer átalakításán túl a hitelezést érintő fontos változás még az új hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése, illetve a zálogjogosulti bizományos és az „önálló” elidegenítési tilalom bevezetése is.

Az építőiparban elszaporodott körbetartozások mérséklése volt az eredeti célja annak a (jelenleg hatályos) Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.) 2007-ben beiktatott rendelkezésnek, amelyet az Alkotmánybíróság (AB) március 31-i hatállyal megsemmisített. A megsemmisített rendelkezés alapján a megrendelő és az építési vállalkozó viszonylatában aránytalanul egyenlőtlen pozíciók alakulhattak ki - elemezte a helyzetet Dr. Nádasdy Zoltán, a Noerr & Társai Iroda vezetőjétől.