A Kúria (EBH2016. G.4.) határozata szerint a zálogjogosult bankok többé nem hivatkozhatnak a csődtörvény szerinti kielégítési elsőbbségre az adósokat megillető olyan követelések tekintetében, amelyek a felszámolási eljárás megindulását követően válnak esedékessé.
Egy hazai banknak egy irodaház-beruházás finanszírozásával kapcsolatos jogvitája kapcsán a Kúria felülvizsgálati eljárásban elvi jelentőséggel mondta ki, hogy a jövőbeni követelések esetén a zálogjog az adott követelés létrejöttének időpontjában keletkezik, és a csődtörvény csak a felszámolási eljárás megindulását megelőzően létrejött zálogkövetelések esetén biztosít elsőbbséget a zálogjogosult bankok javára.
„A Kúria határozata után a jövőbeni követelésekre vonatkozó jogalkalmazás egységesülése várható, amelynek fényében a bankoknak érdemes lehet átalakítaniuk az általuk használt biztosítéki struktúrákat. Ajánlott átgondolni többek között – hiszen a Ptk. új szabályai ezt megengedik – a fiduciárius hitelbiztosítékok alkalmazását, amely szerint a biztosítéki céllal engedményezett jövőbeni követelések nem képezik részét a felszámolási vagyonnak” – mondta dr. Vági József és dr. Vinglman Máté, a Kajtár Takács Hegymegi–Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői.
