A tapasztalati vagy élménymarketing lényege az, hogy a klasszikus – online, tévés és rádiós, vagy éppen netes – hirdetési felületek helyett a fogyasztót a fizikai térben, érzelmileg bevonva juttatjuk el hozzá az üzenetünket. Az ilyen marketing kampányok nagy előnye a klasszikus reklámmal szemben, hogy kreatív módon válthatunk ki interakciót, és ezzel olyan piacon is kitűnhetünk versenytársaink közül, amelyen nem lehetséges világmegváltó fejlesztésekkel előrukkolni, és technológiai fejlesztésekkel lekörözni versenytársainkat.
A célszemély így részese lehet a márkaépítésnek, a termékfejlesztésnek vagy tesztelésnek, tapasztalatait pedig megoszthatja másokkal. És ha az embereknek van miről beszélni, az nagyon megéri a cégeknek: a vásárlási folyamat döntési szakaszát erősen befolyásolja a szóbeszéd, tehát, hogy a vásárló mit hallott környezetében az adott termékről. A mai fogyasztók egyre tudatosabbak és a vásárlásoknál – főleg a nagyobb kiadással járóknál – mérlegelnek minden kapcsolódó információt. Ezt a viselkedést az internet felerősítette, így a „szóbeszéd” ma már jóval tágabb dolog, mint amikor ez még csak a személyes interakciókon keresztüli információáramlást jelentette.
Az élménymarketing egyik legjobb példája a 20th Century Fox ötlete. A Simpsons rajzfilmsorozatból készült egész estés „The Simpsons Movie” című film 2007-ben debütált. Egy kis felhajtás mindig kell, de a stúdió többet akart néhány, a Broadway-Seventh Ave Local metróvonal állomásain elhelyezett, jól sikerült plakátnál, ezért úgy döntöttek, hogy a mesében szereplő kultikus és egyben fiktív üzletláncot, a Kwik-E-Martot a valóságban is megnyitják. Így a rajongók ott vehették meg a Krusty-Os gabonapelyhet, ahol Bart és Lisa is. A 20th Century Fox ehhez a reklámfogáshoz partnerkapcsolatot alakított ki a 7-Eleven üzletlánccal, akik egy tucat üzletüket alakították át a sorozatból már jól ismert Kwik-E-Mart formájára, és azokban a meséből ismert termékeket kezdtek árulni.
Hasonló, és az itthoniak körében jobban ismert esemény a Red Bull marketingfogása, amikor Felix Baumgartnert egy 834 497 köbméter térfogatú ballon segítségével közel 40 kilométer magasra juttatták, hogy aztán a pilóta és ejtőernyős a világűr pereméről egy ejtőernyővel leugorjon és 1342,8 kilométer/órás sebességgel száguldjon a Föld felé. A Red Bull már 2010-ben elkezdett dolgozni a 2012-ben megvalósuló ugráson, és abban az évben ez lett a leggyakrabban emlegetett esemény. A szóbeszéd tárgya lett világszinten és ennek az eseménynek köszönhető, hogy a 30 éve piacon lévő márka vitathatatlanul bekerült a legismertebbek közé.
Baumgartner ugrása egy rakás rekordot megdöntött: nem csak a legnagyobb magasságét vagy sebességét, de minden idők legnézettebb élő webes közvetítése volt az esemény: 52 millióan nézték és izgulták végig az osztrák zuhanását. Az ezt követő hat hónapban a Red Bull értékesítése 7 százalékkal, 1,6 milliárd dollárra nőtt az Egyesült Államokban.
Egy kevésbé kiemelkedő, egyszerűbb, de szintén jól működő példa a Samsung 2012-es londoni olimpiára nyitott élmény-stúdiói. Mint a sportesemény egyik szponzora, az érintett helyszíneken márkaélmény-pavilonokat nyitottak, amiben az akkori slágertermékek, a Galaxy S3 és a Galaxy Note kapott elsősorban helyet. A látogatók játszhattak a cég által fejlesztett sportalkalmazásokkal, és fényképeket csinálhattak magukról, amiket egyből szép olimpiás, digitális keretbe foglaltak. Lehetett nyerni telefont és utazást is, de eladni nem akartak ezeken a helyszíneken, pusztán az élménynyújtás volt a cél. A Samsung stúdiók átlagosan 7 perc 45 másodpercnyi interakciót tudtak kiváltani a látogatókból, akiknek a 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az élmény hatására megfontolja majd a Samsung készülék vásárlását, egyharmaduk pedig kifejezetten tervbe vette.