2015. január 1-től vezették be Magyarországon az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER). A rendszer célja, hogy a visszaszorítsa a közúti áruforgalom kihasználásával megvalósuló adózási visszaéléseket. Az EKAER bevezetését jelentős vállalati bizonytalanság kísérte. A jogi szabályozás többször is módosult, rövid volt a felkészülési idő. A vállalatok elsősorban a várható adminisztrációs terhek és a szállítási és termelési láncolatok folytonossága miatt aggódtak. A rendszer működésére vonatkozó tapasztalatok feltérképezése érdekében a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) több társszervezet támogatásával, 2015. júliusában vállalati felmérést végzett, amelyben összesen 195 vállalat vett részt. Az eredmények szerint összességében sikerült megoldani a rendszer bevezetésével kapcsolatos kezdeti problémákat.

Az EKAER bevezetése többlet adminisztrációval és költséggel jár a cégeknél, ennek mértéke azonban nem súlyos és nem éri el a korábban valószínűsített mértéket. Ez annak is köszönhető, hogy március 1-ével jelentős egyszerűsítések léptek életbe (és azóta is finomítottak). A felmérés eredményei alapján hozzáteszik, a rendszer esetleges későbbi módosításai során célszerű elkerülni további adminisztrációs terheket, hiszen a mérhető költségek mellett „pszichológiai” tényezők is hatással lehetnek az ország versenyképességére.

Munkaigény

A cégek döntő többsége (82%) jelezte, hogy EKAER-ügyekkel legfeljebb két fő foglalkozik munkaidejének döntő részében, és további 14 százaléknál 3-5 alkalmazott intézi az EKAER-ügyeket. Akadt azonban néhány olyan vállalat is (4%), ahol állandó jelleggel hat vagy annál több munkatárs szükséges az EKAER-hez kapcsolódó adminisztráció kezeléséhez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a cégeknél ezzel arányosan nőtt a vállalati létszám is, hiszen a legtöbb esetben más területekről csoportosítottak át dolgozókat. Magas létszámigény esetén ezt azonban már nem lehetett teljes egészében a meglévő állományból lefedni, ilyenkor a vállalatok adott esetben tényleges munkaerőköltség-növekedéssel szembesülnek.

Időráfordítás

Egy-egy EKAER-szám bejelentéséhez az esetek két harmadában legfeljebb 10 perc kell. Ezen belül a legtöbb időt az előzetes feltételvizsgálat és egyéb előkészítési munkák veszik igénybe, ami sok esetben több is lehet, mint maga a rendszerbe történő adatbevitel.

Kép:Pixabay

Költségigény

Az EKAER-rel kapcsolatos költségek több tételből tevődnek össze. Az egyszeri bevezetési költségek főleg a szükséges informatikai háttér (hardver, szoftverfejlesztés és implementálás, dolgozók képzése) megteremtése, illetve a gazdasági folyamatok EKAER-konformmá alakítása kapcsán merülnek fel.

Az EKAER-hez köthető folyamatos költségek döntő hányadát a munkaerőköltségek teszik ki, de költségekkel járnak a külső feleknek fizetendő díjak, a szükséges informatikai háttér üzemeltetése, valamint adott esetben az adminisztratív hibák miatt kirótt bírságok is. (Lehetséges olyan helyzet, amikor az EKÁER-szám igénylésére kötelezett szabályosan jár el, EKÁER-számot kér és kap, de az ügylet mégis érintett adócsalásban.) Összességében a megkérdezettek fele arra számít, hogy éves szinten legfeljebb egy millió forintba kerül az EKAER (a felmérésben résztvevő cégek többsége nagyvállalat – ld. keretes írásunkat).

Említeni kell, hogy számos vállalat külső céghez – jellemzően a logisztikai partnerekhez – szervezte ki az EKAER-rel kapcsolatos adminisztráció egy részét. Összesen a cégek mintegy 40%–a él már ezzel a lehetőséggel, a nagyvállalatoknál (ezer főnél több alkalmazottal) ez az arány lényegesen nagyobb, mintegy 75%-os. A felmérés szerint a külső partnerek átlagosan 600-700 forintot kérnek egy EKAER-szám igényléséért, a cégek többsége (60%) azonban nem fizet 400 forintnál többet. A logisztikai szolgáltatók egyébként különböző megoldásokat kínálnak a cégeknek. Az egyes „díjcsomagok” ára főleg attól függ, hogy milyen arányban osztják fel az EKAER-rel kapcsolatos intézni valót a vállalat és a logisztikai cég között, de beszámoltak arról is, hogy egy szállítmányozó az EKAER miatt – tételszámtól függetlenül – néhány százalékponttal emelte a fuvardíjakat.

Lassít, de mennyire?

A felmérés alapján az EKAER bevezetése alapvetően nem okozott komolyabb fennakadásokat a szállítási, termelési folyamatokban. megkérdezettek mintegy 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a bejövő szállítmányoknál az EKAER már okozott szállítási késedelmet, a kiszállításoknál ennél kevesebb, 37 százalék jelezte, hogy egyes szállítmányok késve érkeztek a vevőhöz. A legtöbben azonban csak esetenként tapasztaltak késedelmeket, gyakori késedelmekről csak igen kevesen számoltak be. A termelés tényleges veszélyeztetése a résztvevőknél tudomásunk szerint nem fordult elő. Az üzleti partnerek a késedelem miatt csak nagyon kevés esetben (8%) szabtak ki kötbért. A késések egyik fő oka a szükséges adatok beszerzése.

A szállítmányokat közúti ellenőrzések is késleltethetik. Bár a NAV közlése szerint amennyiben a szállítmány érvényes EKAER számmal rendelkezik és egyéb kockázat nem merül fel, átlagosan kevesebb, mint öt percet vettek igénybe, a válaszadók ennél több időről számoltak be. Az ellenőrzések mintegy egy harmada nem tartott 20 percnél tovább, de majdnem a fele több mint 30 percet vett igénybe a felmérés eredményei szerint. A NAV tájékoztatása szerint a közúti ellenőrzések során az EKAER-szám vizsgálatán túl számos, az EKAER-hez nem kapcsolódó ellenőrzési cselekmény (pl. foglalkoztatotti bejelentés vizsgálata) is lefolytatásra kerülhet.

Biztató eredmények

Az EKAER kétségen kívül lehetővé tette már több adócsalási kísérlet felderítését – véli a DUIHK. Makrogazdasági szinten az várható, hogy egyes csalási céllal tervezett szállítmányok már el sem indulnak, így a költségvetésben nem jelentkeznek az illegális visszaigénylések, egyes szereplők teljesen elhagyhatják a piacot, ami a tisztességes vállalkozások számára kedvező piactisztulást jelent. Más szállítmányok viszont az EKAER hatására legálissá válhatnak, ami a költségvetés számára pluszbevétellel járhat. (Ez már most is látszik.)

Országos szinten eddig nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok ezekről a hatásokról felmérésünkben minden tizedik résztvevő arról számolt be, hogy tapasztalt bizonyos piactisztulást az EKAER hatására, igaz, a legtöbben csak kis mértékben – de már ez is eredmény. Itt azonban említeni kell, hogy a felmérésben résztvevő cégek csak kis hányada foglalkozik kockázatos termékek (pl. cukor, tej, hús, egyéb élelmiszerek vagy textíliák) szállításával. A megkérdezettek négyötöde esetén az összes szállítmányon belül nem volt több mint 40 százalék a kockázatos termékek aránya

A DUIHK véleménye szerint célszerű megvizsgálni olyan további lehetőségeket, hogy különböző ellenőrző vagy felügyeleti nyilvántartásokban dokumentált adózási fegyelem alapján további vállalatoknak lehessen megadni bizonyos mentességeket vagy egyszerűsítéseket. Ez lehet pl. az egyszerűsített bejelentésre jogosultak körének bővítése, vagy a kockázatos termékek körének a szűkítése, ahol azt az EKAER-rendszer tapasztalatai indokolják.

Fontos lenne továbbá, hangsúlyozza a szervezet, hogy a rendszerben a jövőben tervezett változásokról – beleértve az informatikai rendszer változásairól – kívánatos közvetlenül, időben értesítsék a felhasználókat.