Nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament az európai szabadalom létrehozására vonatkozó indítványt, amely világszinten versenyképesebbé teszi majd a kkv-kat is.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Az egységes európai szabadalom 25 uniós tagállam úgynevezett megerősített együttműködésében jön létre, Olaszország és Spanyolország nem vesz részt az együttműködésben, de később csatlakozhatnak - áll az EP közleményében. Várhatóan 2014. január 1-jétől lehet majd kérvényt beadni egységes szabadalmi oltalomért.
Az új szabadalmi rendszer az EP képviselői szerint versenyképesebbé teszi az európai kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) például amerikai és japán versenytársaikkal szemben, és olyan szabadalmi oltalmat kínál, amely a résztvevő országokban a jelenleginél 80 százalékkal olcsóbban beszerezhető. Jelenleg ugyanis az uniós honatyák szerint egy ilyen szabadalom beszerzése akár 36 ezer euróba is kerülhet, amelynek akár kétharmadát is a fordítási költségek emészthetik fel. A 25 tagállamban érvényes egységes szabadalom megszerzése viszont 4725 és 6425 euró közötti összegbe kerülhet, amelyből a fordítási költség csak mintegy 680-2380 eurót jelentene.
Mindehhez elegendő lesz a saját tagállamának szabadalmi hivatalánál kérvényezni a közösségi oltalom megszerzését. Az eddigi rendszerben minden kérelmezőnek egyenként kellett bejegyeztetnie a találmányát minden uniós tagállamban, és a tetemes fordítási költségek is az igénylőket terhelték.
Európa volt a legdrágább
Számítások szerint eddig mintegy 36 ezer eurójába került egy vállalatnak, ha mind a 27 uniós tagállamban be akarta jegyezni a szabadalmát. Ez annál is inkább szembetűnő, mivel a hasonló méretű piaccal rendelkező Egyesült Államokban körülbelül 1800 eurónak megfelelő dollárért lehet az egész országra kiterjedő amerikai oltalmat szerezni. A jelentős szabadalmi díjak mintegy háromnegyedét eddig a fordítási költségek tették ki, ezért az egységes szabadalmi rendszer fő célja – az eljárás egyszerűsítése mellett – egy ésszerűbb nyelvi rezsim kialakítása volt.
"A szellemi tulajdon nem állhat meg az országhatároknál. Hosszú volt az ide vezető út, de megérte. Ez jó hír az európai gazdaságnak és a kkv-knak egyaránt" - vélekedett az egységes szabadalom létrehozására vonatkozó indítvány jegyző német szociáldemokrata politikus, Bernhard Rapkay.
Az Európai Parlament közleménye azt is ismerteti, hogy ha a szabadalom létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés hatályba lép (ehhez 13 tagállam ratifikációja szükséges azzal a kitétellel, hogy Németországnak, az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak is köztük kell lennie), akkor az Európai Szabadalmi Hivatalnál angol, francia vagy német nyelven lehet ilyen oltalmat igényelni és kapni.
Az Európai Parlament közleménye megemlíti, hogy az EP-nek sikerült elérnie a szabadalmaztatással kapcsolatos költségek további csökkentését azáltal, hogy a javaslatba az is bekerült, hogy az uniós kkv-k, non-profit szervezetek, egyetemek és állami kutatóintézetek a fordítási költségek egészét visszakaphatják.
Mi a teendő?
Az új szisztéma szerint a kérelmezőnek a jövőben ki kellene választania, hogy a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatal három hivatalos nyelve (angol, francia, német) közül melyiken szeretné lefolytatni a szabadalmi eljárást. Az iratokat vagy ezen a nyelven, vagy a saját anyanyelvén kell benyújtania, de utóbbi esetben is később el kell készítenie ennek fordítását. A beadványban a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy mely országokban szeretné levédetni a találmányát -– írja a Bruxinfo.
A teljes szabadalmi dokumentum igénypontokból és úgynevezett leírásból áll. Az igénypontokat mindhárom nyelven, a leírást csak a három közül kiválasztott egyik nyelven kell beadni. Ez lényegében ugyanolyan, mint a jelenlegi rendszer. A fő különbség viszont az lenne, hogy ez után nem kellene minden ország hivatalos nyelvére lefordítani, és minden tagállamban külön hitelesíttetni a szabadalmat, hanem minden EU-tagállamban automatikusan oltalmat kapna az adott találmány.
Tizedére csökkenhet
Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának vezetője közleményében üdvözölte az EP döntését. "A döntés révén a jelenleg széttagolt európai szabadalmi rendszer egyszerűbbé és olcsóbbá válik, és csökkennek a vállalkozások szabadalmi jogvitákkal kapcsolatos költségei. Ez komoly segítség a kis- és középvállalkozások számára, hogy nemzetközi szinten növelni tudják versenyképességüket" - fogalmazott. Rámutatott arra, hogy a jelenlegi rendszerben az uniós oltalom megszerzéséhez a szabadalmakat az Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül minden egyes tagállamban be kell jegyeztetni. Az érvényben lévő szabályok szerint pedig a szabadalmi oltalmat kérőnek minden olyan ország nyelvére magának kell lefordíttatnia szabadalmát, ahol jogvédelmet szeretne szerezni. A fordítási és egyéb költségek miatt ez akár tízszer annyiba kerülhet, mint az Egyesült Államokban. "Az új egységes szabadalom minden részt vevő tagállamban érvényes, és egyetlen kérelemmel megszerezhető lesz. Ezzel a jelenleg széttagolt szabadalmi rendszer egyszerűbbé és olcsóbbá válik, nagyban hozzájárulva az Európai Unió globális versenyképességének növekedéséhez" - vélekedett az európai parlamenti képviselő.
Herczog Edit szocialista EP-képviselő szintén üdvözölte a szabadalom elfogadását. Mint fogalmazott, ezzel újabb akadály hárult el a foglakoztatás gerincét adó kkv-k európai megmérettetése elől. A szocialista politikus szerint éppen a "kicsiknek" okoztak eddig fejfájást a sokféleképpen szabályozott európai szabadalmak, hiszen jelentős költséggel járt az új fejlesztések teljes körű levédetése vagy a szabadalmak megvásárlása. Most, hogy 80 százalékkal lesz olcsóbb a teljes 500 milliós piacra levédetni a K+F eredményeket, nemcsak az európai kkv-k versenyhátránya szűnik meg az amerikai vagy ázsiai versenytársakkal szemben, de a hazai kkv-k is jól járnak - vélte Herczog Edit, aki szerint ugyanis nem az ötletek hiánya, hanem a nyelv okozta korlátok miatt születik ma is tízszer több szabadalom Ausztriában, mint Magyarországon, de 2014. január 1-jétől nemcsak a hatalmas német nyelvterületre, hanem egész Európára egyszerűbb és olcsóbb lesz levédetni az új fejlesztéseket.
