Élelmiszer, háztartási vegyi és kozmetikai termékek hazai tévéhirdetéseire 20 százalékkal többet költöttek a vállalatok tavaly, mint egy évvel azelőtt, listaáron. Nőtt a nézettség is: A napi fogyasztási cikkek képernyős reklámjai 7 százalékkal nagyobb nézettséget értek el, mint tavalyelőtt. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen Közönségmérés Kft kutatása.
Élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum termékek reklámjaira a teljes televíziós reklámpiac GRP-jének 33 százaléka jutott múlt évben, a tavalyelőtti 31 százalék után. A magyarországi televíziós csatornákban sugárzott reklámok közül legtöbb GRP-t a napi fogyasztási cikkcsoportok közül tavaly a következők érték el: édesség, szeszes ital, tejtermék, alkoholmentes szomjoltó ital, illatszer, tisztítószer, hajápoló továbbá testápoló.
Ami a reklámköltést illeti: Napi fogyasztási cikkek tévéhirdetéseire 20 százalékkal többet költöttek a vállalatok tavaly, mint az előző évben. Így listaáron (kedvezmények nélkül) 303 milliárd forintot regisztrált 2015-re a Nielsen Közönségmérés Kft. A valós költés ennél lényegesen alacsonyabb lehet, mivel a televíziós társaságok különböző mértékű kedvezményeket adnak a hirdetőknek.
Élelmiszernél a listaáras költés tavaly 165 milliárd forint, ami 27 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Háztartási vegyi áru és kozmetikum tévéreklámjaira a szinten listaáras költés tavalyelőtthöz képest 12 százalékkal emelkedett, és 138 milliárd forintot ért el múlt évben.
Rákapcsoltak az élelmiszerkereskedelmi vállalatok is
Boltjaik tévéreklámjaira listaáron 88,6 milliárd forintot fordítottak tavaly; ami 33 százalékkal haladja meg az előző évit. GRP értékük pedig 15 százalékkal emelkedett.
„Egyre inkább érzékelhető, hogy élelmiszer-kiskereskedelmünk kilábalt a válságból. A vállalatok aktívabb reklámtevékenysége mellett tovább emelkedett a bolti forgalom. Élelmiszerből 4, háztartási vegyi áruból és kozmetikumból 6 százalékkal, a legutóbbi tizenkét hónapos periódusok adatai alapján” – tájékoztat Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – „Ezzel egy időben a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe is negyedévről negyedévre nőtt az utóbbi felmérések eredményei szerint. Mivel az index összetevői közül több éves rekordokat döntött meg a fogyasztók személyes pénzügyi helyzetének kilátásaira és vásárlási kedvükre vonatkozó mutató, várhatóan idén is pozitívan alakul a keresletet”.
A reklámadón is lehet spórolni, ha tudjuk a forszát
A reklámadó 2014-es bevezetése óta lényeges változásokon ment keresztül, és számtalan jogértelmezést segítő állásfoglalás jelent már meg. A cégek kialakították a rendszereket arra vonatkozóan, hogy az adóbevalláshoz szükséges információk könnyen kinyerhetőek legyenek. A vállalkozások egy része ennek ellenére, – talán óvatosságból, talán kockázatkerülés céljából, – de olyan reklámanyagokra is megfizeti a reklámadót, amely a törvény szövege alapján nem adóköteles. Jelentős adómegtakarítás érhető el többek között például azoknál, akik kiskereskedelmi eladóhelyi vásárlásösztönzéssel kapcsolatban marketing, vagy reklámanyag előállítási költséget számolnak el – hívta fel a figyelmet a Mazars.
A reklám közzététele, valamint adott feltételek teljesülése esetében a reklám közzétételének megrendelése adóköteles tényállás, és reklámadó fizetési kötelezettséget keletkeztet. A reklámadót közzétevőként éves bevalláson kell rendezni, míg a közzététel megrendelését havonta kell bevallani és befizetni. A reklámadó alapja és mértéke eltérő a reklám közzététele és a reklám közzététel megrendelése esetében, illetve eltér akkor is, ha az adott reklám saját célú reklám, vagy ha más javára közzétett reklámról van szó.
Az is ismert már a megjelent jogértelmezések alapján, hogy reklám közzétételéhez kétféle jogcímen is kapcsolódhat reklámadó-alap (egy példa a sok közül: kiskereskedelmi reklámújság esetében a marketing hozzájárulás bevétele és az újság előállítási költség adóalapja összeadódik).
Ez az összetett szabályozás azt eredményezi, hogy a nyilvántartásoknak olyan részletesnek kell lennie, hogy mindezen információk pontosan, ügylettípusokhoz rendelve leválogathatóak legyenek belőle. Ezenkívül külön adóadminisztrációt eredményez – a megrendelőként történő kötelezettségtől való mentesülés feltételeként előírt – egyes nyilatkozatok beszerzése, amelyet ha nem teszünk – rendszerben gondolkodva – a könyvviteli eljárások részévé, sokkal nagyobb terhet jelent teljesíteni, mert akár számlánként szükség lesz rá ahhoz, hogy adófizetési kötelezettséget elkerüljük megrendelőként – hívta fel a figyelmet Csizmadia Heléna, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának igazgatója.
Az éves adókkal együtt a reklám közzétételének bevallása május 31-én (eltérő üzleti éveseknél adóévet követő ötödik hónap utolsó napján) esedékes. Tehát most éppen időszerű a reklámadó bevallási folyamatok áttekintése, az esetleges téves értelmezésekből fakadó hibák javítása, ezáltal a kockázat csökkentése. Külön azoknak kell figyelnie, akik kiskereskedelmi eladóhelyi vásárlás ösztönzéssel kapcsolatban jelentős marketing, vagy reklámanyag előállítási költséget számolnak el, mert esetükben jelentős adómegtakarítás érhető el helyes jogértelmezés esetében, illetve ha a konstrukció megfelelően átgondolt.
Hirdessen moziban!
Adómentesen lehet reklámozni például moziban, a filmek előtti reklámblokkban, mert a mozivásznon történő reklámozás nem esik bele a reklámadó törvény egyetlen kategóriájába sem - hívta fel a figyelmet a a Sár és Társai Ügyvédi Iroda.
- a) nem minősül médiaszolgáltatásnak (nem televíziós vagy rádiós sugárzás, és nem műsorszámok elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz eljuttatása),
- b) nem tekinthető sajtóterméknek (nem napilap, nem időszaki lap, és nem is internetes hírportál vagy online újság),
- c) nem szabadtéri, azaz nem épületen kívüli reklámhordozó,
- d) nem nyomtatott anyag, nem jármű, és nem ingatlan,
- e) nem internetes oldal.