Bár a startup ma valamiféle varázsszóként működik, hatása nem tökéletes. Bár évente több tízezer magánember alapítja meg első vállalkozását, ám ezeknek a cégeknek a 99 százaléka a legjobb esetben is mikrovállalat marad, csupán töredékük válik a szó legszorosabb értelmében „startup” vállalkozássá.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Startup vállalkozásról általában akkor beszélhetünk, amikor egy kezdő vállalkozás olyan innovatív szellemi tőkével vagy technológiával rendelkezik, amely magas fejlődési potenciált rejt magában. Legszűkebb értelemben akkor beszélünk startupról, amikor egy tulajdonosi kör először dönt cégalapítás mellett, és olyan vállalkozásba fog, amelyik nagy növekedési potenciáljánál fogva felkelti a befektetők figyelmét.
Annak megítélése azonban, hogy a cég potenciálja mekkora, nem egyszerű feladat. Több évnyi cégadatot elemezve viszont már kiszámítható, hogy ezen cégek hány százaléka vált eredményei alapján gazdasági tényezővé, illetve hány jutott el odáig, hogy ha eredményt nem is, de egy külföldi befektetőt vagy egy komolyabb tőkeemelést fel tud mutatni.
Az utóbbi néhány évben számos sikertörténetet lehetett hallani hazai és nemzetközi startup vállalkozásokról (mi is írtunk róluk, többek között itt, itt és itt), többek között ez is erősítette az arányaiban amúgy is magas cégalapítási kedvet. „A cégalapításoknak csak a harmada köthető olyan újdonsült tulajdonosokhoz, akik életükben először kezdenek vállalkozásba. Tehát az igazi kezdő vállalkozók aránya rendkívül alacsony, s ez az egészségtelen hazai cégstruktúra újabb bizonyítéka” – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.
A statisztikák szerint sajnos ezeknek a cégeknek csak a töredékéből lesz említésre méltó vállalat Magyarországon, a nemzetközi színtéren pedig még kritikusabb a helyzet. A friss tulajdonosok kevesebb, mint 1 százaléka büszkélkedhet azzal, hogy cégének árbevétele három éven belül kinőtte a nemzetközi mikrovállalkozás kategóriát, a közép- és nagyvállalatok aránya pedig már gyakorlatilag nem is mérhető. A friss tulajdonosok cégeinek csak fele számolt be értékesítési forgalomról három év után, de ezen beszámolók 60 százalékában az árbevétel a 10 millió forintot sem éri el, 100 millió forint feletti bevétellel pedig már csak az összes vizsgált cég 2 százaléka rendelkezik. „A rendkívül rossz arányok sajnos azt sugallják, hogy a kezdő vállalkozások is csak a hazai cégstruktúra elaprózottságát és fluktuációját növelik” – mondja az Opten ügyvezetője.
A lelkesedés és a pénz kevés
Többre van szükség, mint szenvedélyre és pénzre – az üzlet- és termékfejlesztéshez szükséges tudás hiánya jelenleg még komoly akadály. Emellett a jogi-szabályozási környezet és a bonyolult adminisztráció is hátráltatja az induló vállalkozásokat. Ugyanakkor a befektetői oldalon is szükség van a továbbfejlődésre: gyakran nem elég „smart” a money, amit a startupok kapnak, nem elég a tőkén túli egyéb támogatás, nem megoldott a többkörös finanszírozás sem, és akkor a befektetők nemzetközi beágyazottságának a hiányáról még nem is beszéltem” – mondta korábban Oszkó Péter, a PortfoLion elnök-vezérigazgatója.
A teljes piac megreformálásához alapos és átgondolt utánpótlásképzésre van szükség, amelynek a köz- felső- és felnőttoktatásban, valamint a piacon is meg kell jelennie. „Időt, pénzt és szakértelmet kell fektetni a legjobbak fejlesztésébe. Erősíteni kell a vállalkozói szemléletet és bátorítani kell a vállalkozói élet kihívásaira való tudatos felkészülést. Emellett az államnak a piaccal együtt kell lélegeznie ahhoz, hogy felnőjünk a világ startup nagyhatalmaihoz” tette hozzá Oszkó.
Valamivel jobb a helyzet, ha nem árbevétel szerint vizsgáljuk a cégeket, hanem tőkevonzó képességüket tekintjük a startuppá válás kritériumának. Ha azt nézzük, hogy a társaságok hajtottak-e végre komolyabb – legalább 5 millió forintos – tőkeemelést, vagy tulajdonosi szerkezetükbe került-e be külföldi cég vagy magánszemély, azt tapasztaljuk, hogy a kezdő cégek 3,5 százalékánál történt ilyen pozitív változás a cég működésének első három évében” – mondja Tóth Tamás.
Ágazati szempontból sem kecsegtető a helyzet, a startup cégek egyik fontos jellemzője lenne ugyanis az innováció, amit jól kiaknázva növekedési pályára állhatna a cég. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy jellemzően az innovatív szellemi tőkére építő vállalkozások lehetnek sikeresek. Az utóbbi években túlnyomó részt az informatika, az infokommunikáció és a tudományos tevékenységben újat alkotó vállalatok lehettek sikeresek. A hazai adatokat vizsgálva azonban sajnos az látszik, hogy ezekben az ágazatokban – az ott működő összes cég számához képest viszonyítva – rendkívül alacsony a startupok aránya.
„Magyarországon főleg a kereskedelemben és a logisztikában magas a friss cégtulajdonosok aránya, ami pozitív dolog ezekre a szektorokra nézve, csakhogy ezekben az ágazatokban az innovatív megoldásoknak és a paradigmaváltásnak kisebb a relevanciája és a valószínűsége – mondja az Opten igazgatója.
Tudni kell, mikor kell továbblépni
Akár kezdő vállalkozóról, akár egy óriási vállalatról van szó, három egyszerű kérdésre adott válasszal el lehet dönteni, érdemes-e valóban foglalkozni egy újítással vagy ki kell hajítani. Itt megtalálja őket!
