Az adóhatóság az utóbbi években nagyobb hangsúlyt helyez a végrehajtás hatékonyságának növelésére. Bár a jogszabályi háttér változatlan, a helyszíni végrehajtások számának növelését tűzte ki célul a NAV. Az elsődleges cél az adótartozások minél előbbi behajtása, az adótartozás összegéhez igazodó eljárásokkal – összegezte Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.

Az adóhatóság kiemelt figyelmet szentel az egymillió forint alatti, de 10 ezer forintot meghaladó tartozások lehető legrövidebb időn belüli behajtására. Amennyiben az adótartozás egyenlege egymillió forint alatti, akkor a NAV fizetési felszólítást küld ki, 8-15 napon belüli fizetési határidőt megjelölve. Ha a megadott határidőn belül nem történik meg az adótartozás rendezése, akkor az inkasszó a NAV következő lépése. Ha ez is eredménytelen, akkor következik a soron kívül végrehajtás, vagyonfeltárás, helyszíni felmérés.

Kép: Pixabay

Egymillió felett nincs előzetes figyelmeztetés

Míg egymillió forint alatt felszólító levelet kapnak kézhez az érintett vállalatok, mielőtt végrehajtási cselekmények foganatosítására kerülne sor, egymillió forint felett ez már nem követelmény/jellemző. Ennek oka, hogy az adóhivatal igyekszik meggátolni a vagyonkimentést, és ezt a szabályozás is kifejezetten támogatja.

Egyre gyakrabban bukkan fel a NAV eszköztárából az az ideiglenes biztosítási intézkedés intézménye (Ket. 29/A. §, amely nem azonos az Art. szerinti biztosítási intézkedéssel ). Az ellenőrzésekkel összefüggésben szokta alkalmazni a hivatal ezt a megoldást, amikor még nincs hatósági határozat, de már végrehajtás alóli elvonást valószínűsít. A jogszabály alapján, ha az eljárás tárgyát képező későbbi kielégítés veszélyben van, akkor a NAV érdemi döntés nélkül elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását, és végrehajtási cselekményeket foganatosíthat.

A végrehajtási akciók célpontjainak kiválasztásában is nagy szerepe van az adatgyűjtéseknek, amelyek épülhetnek például az online pénztárgépekből nyert adatokra, illetve az 500 ezer forint feletti tartozást felhalmozók listájára is. Amennyiben a végrehajtás során lefoglalásra is sor kerül, akkor kiemelt feladat minél hamarabb elszállítani és értékesíteni a lefoglalt ingóságot, továbbá az elektronikus árverést előnybe helyezni a hagyományos árveréssel szemben.

Hogyan előzhetjük meg az adóvégrehajtást?

Fontos figyelni arra, hogy ha olyan tartozás válik esedékessé a NAV felé, amelyről már előre tudja a társaság, hogy nem fogja tudni esedékességkor megfizetni, akkor még az esedékességet megelőzően lépjen, és kérjen fizetési könnyítést! Megfelelően dokumentált fizetési könnyítési (részletfizetés, fizetési halasztási) kérelem benyújtásával az azonnali helyszíni végrehajtás elkerülhető. Ha nagyobb összegről van szó, akkor a fizetési könnyítési kérelem benyújtása esetén is számítani lehet a tartozás behajthatóságához kapcsolódóan egyes adókötelezettségek ellenőrzésére, amelynek keretében a NAV felméri a cég vagyoni helyzetét, fizetőképességét.

Fontos a fizetési könnyítési kérelem benyújtásának időbelisége! A végrehajtási eljárás megindításának egy fontos negatív következménye, hogy ezzel a cég öt évre elveszíti a megbízható adózói minősítést és az azzal együtt járó előnyöket is. Legkésőbb az esedékesség napján be kell nyújtani a kérelmet, mert csak így védhető ki a megbízható adózói minősítés elveszítése. Az illetékes adóhatósággal pedig javasolt akár a személyes egyeztetés is, a társaság folyamatos és problémamentes üzletmenetének biztosítása érdekében.

Amennyiben egy ellenőrzés során már megszületett a jogerős határozat, de az abban foglaltakat a cég vitatja, akkor a bírósági keresetnek nélkülözhetetlen része lesz a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelem. A körülmények megfelelő dokumentálása és megfelelő alátámasztása esetén van esély arra, hogy a végrehajtás felfüggesztésre kerüljön. Ezek a lépések mozgásteret adnak a társaságoknak arra, hogy a jogszabályok által biztosított jogi keretek között és eszközökkel megakadályozzanak egy esetleges nem várt helyszíni foglalást, megőrizzék működőképességüket és képesek legyenek adótartozásukat a későbbiekben rendezni.

A végrehajtási eljárás elhúzódása önmagában veszélyeztetheti a cég működését

Érdemes a megelőzésre hangsúlyt fektetni, ahogy azt egy jól prosperáló, de a végrehajtási eljárás szempontjából későn kapcsoló cég esetében is láttuk! A társaság egy nagy összegű adómegállapítást kapott első fokon, az elsőfokú határozat alapján biztosítási intézkedésre került sor. A cég sikeresen fellebbezett a döntés ellen, a másodfokú eljárás megsemmisítette és új eljárásra utasította az első fokot. Így a biztosítási intézkedést ugyan megszüntették, de az adóhatóság ehelyett ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, amelynek következtében a társaság továbbra sem férhetett hozzá a pénzeszközeihez. Mire az új eljárás befejeződött, a jegyzőkönyv a cég számára kedvezően, egy nullás megállapítással lezárult és a NAV visszavonta az ideiglenes biztosítási intézkedést, addigra a társaság működése megroppant.