A reklámadó módosításáról szóló konkrét javaslat még nem készült el, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az ülésen elmondta, hogy márciusban teheti meg előterjesztését a kormány. A miniszter egyben emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) két főigazgatósága - adó- és versenyjogi - is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra. Lázár János ugyanakkor kiemelte: az EB a reklámadó létezését elfogadta, elsősorban módszertani, technikai kifogásai voltak azzal kapcsolatban.
A miniszter hangsúlyozta: a tagállamok közül Svédországban, Ausztriában, Dániában, Görögországban, Belgiumban a magyarországihoz hasonló reklámadó van. Lázár János szólt arról is, hogy az adóalanyok közül a Bertelsmann, illetve az RTL csoport - mivel pénzügyi eredményeiket érdemben befolyásolja a reklámadó - az EB-hez fordult. A miniszter kiemelte: a gazdasági bizottsággal együttműködve az EB szempontjait mérlegeli a kormány a reklámadó módosításával kapcsolatban. Konkrét adókulcsról Lázár János nem beszélt, de úgy fogalmazott: a legmagasabb reklámadókulcs Ausztriában van, 5 százalék, ehhez képest a "kiváló magyar próbálkozás" 50 százalék volt, ami "Európai Bizottság tűrőképességét megviselte". "Először fenyegettek minket azzal, hogy egy adó miatt felfüggesztenek egy Magyarországon hatályos törvényt, ami a legsúlyosabb szankciók egyike" - mondta Lázár János. Hozzátette: visszamenőleges hatállyal ez a törvény hatályát veszíti, és a beszedett adót vissza kell fizetni.
Mint azt korábban megírtuk, a tavalyi évben bevezetett világszinten egyedülálló többkulcsos reklámadóval szemben az Európai Bizottság is aggályait fejezte ki. Bár a mostani módosító javaslat egységes kulcsot határozna meg minden cég számára, ezzel nehéz helyzetbe kerülnének a jelenleg még adómentes sávban lévő kisebb vállalkozások. Az adómentesség eltörlése hasonlóan nehéz helyzetbe hozhatja azokat a kereskedelmi és szolgáltató cégeket is, akik reklámok megrendelőiként, vagy akár saját felületükön hirdetve a jelenlegi szabályozás szerint még adómentességet élveznek a reklámköltéseik után.
Lázár János kiemelte: tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a legkisebb bevétellel rendelkező cégek kaphatnak-e mentességet; ettől nem zárkózott el az EB. A miniszter szerint van realitása a legalsó sáv megtartásának, de 2 főigazgatóság elvárásainak is meg kell felelni. "Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy ezt mindkét főigazgatóság elfogadja" - mondta a miniszter, mert versenyjogi szempontokat is figyelembe vesznek.
Cégek százai mehetnek tönkre
A reklámadó mértékének tervezett egységesítése és kiterjesztése a fél milliárd forint éves árbevétel alatti cégekre is súlyos terhet jelentene a kisebb médiaszolgáltató cégek számára. Míg a médiapiac nagyszereplői csak nyerhetnek az adókulcs egykulcsossá tételével, addig a kis és közepes árbevételű cégek tömegesen mehetnek tönkre a növekvő adóterhek miatt. „Több mint 1400 médiavállalkozást érint negatívan az adókulcs módosítása” – közölte korábban Keleti József, a Bisnode Country Managere, aki a szektor kockázatosságának növekedésében, a fizetőképesség romlásában, illetve a kisebb, tartalékokkal nem rendelkező cégek megszűnésében látja az adóváltozás legnagyobb veszélyeit.
A magyar médiapiac több mint 96 százalékát a kisebb, 500 millió Ft árbevétel alatti cégek alkotják, ám így is mindössze 8 százalékát adják a teljes piac árbevételének. Az összárbevétel 72 százaléka néhány mamutcég kezében összpontosul, melyek 10 milliárd Ft feletti árbevétel kategóriába sorolhatók, és már jelenleg is a reklámadó hatálya alá esnek. Az egy cégre jutó bejelentett alkalmazottak száma átlagosan 4,15 fő a szektorban, ennek oka a jelentős számú kisebb méretű cégnél keresendő, a cégek 86 százaléka kevesebb, mint 5 főt foglalkoztat, míg a 20 fő feletti létszámú cégek mindössze 5 százalékát teszik ki a piacnak.
Befizetni a kisebb munka lesz
„Sok baja lesz még a vállalkozásoknak a reklámadóval!” – mondta korábban Dr. Neuberger Ákos ügyvéd, Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda munkatársa a Piac & Profit által szervezett konferencián. „A törvény megfogalmazása homályos, az általa használt kifejezések pontatlanok, ezért többféle értelmezésre is lehetőséget adnak” – mondta a jogi szakember, aki szerint a kidolgozatlanság abból is látszik, hogy az adó néhány hónapos pályafutása alatt már többször módosították a jogszabályt, valamint több kiegészítő rendelkezés is megjelent a témában.
„Olyan problémák merültek fel, mint például hogy mi minősül reklámanyagnak? A logózott boríték? Az üzlet neve az ingatlanon? A nyomtatott póló igen, a hímzett nem? Tehát van ugyan a törvénynek egy csapásiránya, de az adó tárgya és az adóalany szinte minden egyes szerződésnél különbözhet” – sorolta a gondokat Neuberger Ákos. Mivel a törvény a megrendelőt is beteszi az adóalanyok közé, akár a megrendelés is is adóköteles lehet – ha a megrendelőnek nincs egy nyilatkozata a közzétevőtől. Ugyanakkor mivel ezek jellemzően sokszereplős jogviszonyok: a megrendelő megbíz egy ügynökséget, amelyik megbíz egy csapatot, amely elkészíti a reklámot, egy hirdetési felület közzéteszi, de ebben az esetben ki adjon kinek nyilatkozatot? „Még ha nem is kell adót fizetnünk, még akkor is adminisztrálnunk kell az adót és ez már most látszik, hogy nem kis feladat” – mondta a jogász szakember.
