Az új Ptk. immár az olyan határozott ideig tartó bérletet is pénzügy lízingnek minősíti, amikor a futamidő eléri vagy meghaladja a lízingtárgy gazdasági élettartamát, vagy a futamidő ugyan nem éri el a gazdasági élettartamot, de a bérbe vevő az eszköz szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti annak tulajdonjogát, illetve a futamidő alatt fizetendő „bérleti” díjak összege eléri az eszköz piaci értékét, függetlenül attól, hogy a futamidő hogyan viszonyul az eszköz gazdasági élettartamához, illetve hogy történik-e tulajdonszerzés a futamidő végén.
Itt olvashatja összefoglalónkat az új Ptk.-val kapcsolatban!
Hogy a változásnak miért is van jelentősége? A Mazars adótanácsadó cég a blogbejegyzésében összegyűjtött néhány felmerült kérdést.
Mit fog jelenteni az átminősítés számviteli szempontból?
Ha a bérleti szerződés polgárjogi szempontból pénzügyi lízingnek minősül, akkor az eszköznek át kell kerülnie a „bérbe” vevő könyveibe, és ő fogja elszámolni az eszköz utáni értékcsökkenést. A lízingbe (bérbe) adó könyveiben egy követelés jelenik meg, és a havi (negyedéves) rendszerességgel kapott díjakat tőketörlesztésként és kamatbevételként kell elszámolnia. A lízingbe (bérbe) vevőnek pedig ezzel szemben kötelezettsége keletkezik, aki a havi (negyedéves) díjat kötelezettségcsökkenésként és kamatráfordításként kell, hogy könyvelje. S hogy mindez rendben is menjen, a bérleti (lízing) szerződésben rendelkezni kell az esetleges maradványértékről, valamint a törlesztés tőke – kamat megbontásáról is.
Ha a bérleti szerződés átminősül az új Ptk. szerint pénzügy lízingnek, akkor kell-e a tevékenységre MNB-engedélyt kérni?
A Mazars szakértőjének véleménye szerint csak a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII törvény hatálya alá tartozó pénzügyi lízingszerződés<1> esetén szükséges az engedély. Amennyiben tehát a társaság bérleti szerződése csak az új Ptk. szerint minősül pénzügyi lízingnek, akkor arra engedélyt nem kell kérni.
Az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing nem minősíthető úgy, hogy a felek között hitelnyújtás és így adómentes pénzügyi szolgáltatás is történne. Ezért amennyiben az ügylet csak a Ptk. szerint minősül pénzügyi lízingnek, akkor a teljes lízingdíj után meg kell fizetni az áfát, függetlenül attól, hogy a lízingdíj egy része kamatbevételként / kamatráfordításként könyvelendő. Természetesen, ha az eszköz tulajdonjoga a futamidő végén biztosan átszáll a bérbe vevőre, akkor az áfafizetési kötelezettség már a birtokba adáskor keletkezik.
Mikortól kell alkalmazni az új szabályokat?
Az új szabályokat a 2014. március 15. után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A korábban datálódott szerződéseket ez a változás nem érinti.
Melyik szektorokra lesz leginkább hatása az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződésnek?
A korábbi időszakkal összehasonlítva a törvénymódosítás elsősorban azokat a szektorokat érintheti, ahol a tartós bérleti szerződés végén az eszköznek nincs vagy nagyon alacsony a maradványértéke (pl. irodai eszközök). Ilyenkor ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy a futamidő alatt megfizetett bérleti díjak összege meghaladja az eszköz átadáskori piaci értékét.
Mennyiben érintik a törvénymódosítások a tartós bérleti konstrukcióban beszerzett céges autóinkat?Tartós bérleti szerződéseknél nincs lehetőség az autók feletti tulajdonjog megszerzésére. S mivel az autó gazdasági élettartalma meghaladja a futamidő hosszát, és mivel a jelentős maradványérték miatt a futamidő alatt fizetett bérleti díjak összege nem haladja meg az autó átadáskori piaci értékét, így ezen tartós bérleti szerződésekre a Ptk. változása nincs befolyással.