Feltételezve, hogy a pénzügyi intelligencia egy cégben is a magánélethez hasonló kategóriákat fed le, a céges pénzügyi intelligencia összetevői az alábbiak:

1. A cégvezető pénzügyi önismerete

Mindenkinek rengeteg tudattalan mintája van, amelyet a szüleitől és a gyerekkori környezetétől kapott útravalóul – ez a pénzre is igaz. Ha tetszik, ha nem, ezek a minták kihatnak az érzelmeinkre, a gondolatainkra és a tetteinkre. Ha az ön cége pénzügyileg nem kifejezetten sikeres, akkor biztosra veheti, hogy nem elég jók a tudattalan pénzügyi mintái, amelyeket gyerekkorában magáévá tett. Ha fel akarja tárni a pénzügyi mintáit, az alábbi kérdések mentén érdemes elindulnia:

• Tudtak az ön szülei pénzt keresni? Milyen módon tették ezt (pl. sok vagy kevés munkával, tisztességesen vagy sem)?
• Volt a szüleinek megtakarítása?
• Voltak beosztottaik vagy alkalmazottaik? Ha igen, hogy bántak velük?
• Ön miben hasonlít, és miben az ellentéte annak, ahogyan a szülei a pénzügyekben viselkedtek?
• A három pénzügyi mentalitás közül (szegény, középosztálybeli, gazdag) melyik a legjellemzőbb önre, és hol kellene változnia, hogy gazdag viselkedésű ember és cégvezető lehessen?

2. Céges pénzügyi célok

A nagy magyar átlaghoz hasonlóan az ön cége is egyik napról a másikra él? Ha igen, ön sem tervez elég tudatosan. Cégvezetőként vagy vállalkozásvezetőként elkerülhetetlen, hogy önnek legyenek kikalkulált és részletesen leírt pénzügyi céljai, amelyek felé tudatosan, napról napra, évről évre halad. Ha vannak jól dokumentált válaszai az alábbi kérdésekre, ön nemcsak a túlélésre tud figyelni, hanem napi szinten is tud haladni valami nagyobb cél felé:

• Mekkora profitot akar elérni a követező években?
• Milyen termékbővítést és fejlesztéseket tervez a következő években?
• Mennyi és milyen alkalmazottat vagy külső munkatársat akar? Milyen munkaköri leírással?

3. Befektetői gondolkodás

Miként a kalapács arra szolgál, hogy szögeket verjünk be vele a falba, vannak olyan „szerszámok”, amelyekkel egy befektetési ötlet költségeit és realitását lehet kikalkulálni. Ha ön nem használja ezeket rendszeresen, ne csodálkozzon, ha nem mennek jól a céges pénzügyei. A három alapvető szerszám:

• üzleti terv (a jó üzleti terv 8 fontos pontját itt találja) és SWOT-elemzés (melyről itt olvashat)
• befektetői háromszög a kockázat–hozam–rugalmasság kalkulálására
• Excel-táblázat a költségek és a bevételek kalkulálására

4. Vállalkozói ismeretek

Ez a szint elvileg nem lehetne gond egy működő cég számára, hiszen vállalkozói ismeretek nélkül nem lehet céget alapítani és működtetni. A kulcsszó ez volt: elvileg. A valóság ugyanis azt mutatja, hogy a legtöbb kkv vezetője nem fejleszti a vállalkozó tudását – és persze emiatt a cége nem is teljesít úgy, ahogyan az illető szerette volna. Néhány idetartozó kérdés:

• Ön már elérte az a szintet, amikor a vállalkozását évről évre profitban tudja zárni? Ha nem, akkor mindegy, hány éve működik a cége, ön még kezdő vállalkozónak számít.
• Ha a vállalkozása nem profitábilis, ön mit tesz? Panaszkodik, és a konkurenciára meg a válságra hivatkozik, vagy magába néz, hogy miben kellene változtatnia?
• Az ön cége arra tart, hogy ön kivonható legyen belőle?
• Ön tervez azzal, hogy mikor és hogyan száll ki a cégéből, vagy „gyermekeként” tekinti, és semmi áron meg nem tudna válni tőle?

5. Ingatlanbefektetői ismeretek

Ez a szint arra utal, hogy ön képes-e elfogulatlanul és pénzügyileg indokoltan kezelni a céges ingatlan témáját. Sok cégvezető ragaszkodik ahhoz, hogy a vállalkozása tevékenységei csakis saját irodában vagy üzlethelyiségben folyhatnak, ezért a cég tőkéjének túl nagy részét ingatlanba fekteti – és ezzel éppen azt a keretet veszi el a cégtől, amivel fejleszteni és marketingezni lehetne. Néhány idetartozó kérdés:

• Ön azért vesz céges névre ingatlant, hogy valóban befektesse a pénzét (= a megvett ingatlan bevételt hoz a cégnek), vagy azért, hogy „sajátban” működhessen, mert csak azt érzi biztonságosnak és „jó image”-nek?
• Amikor cégnevet választ, az utca vagy a környék nevét választja (és ezzel gátolja az esetleges jövőbeni költözést vagy névcserét), vagy a tevékenységre utaló egyetemes nevet keres?

6. Tőzsdei kereskedési ismeretek

Ez a szint talán a legkevésbé ismert és elvárt a céges életben, pedig sok idegességet és veszteséget megspórolna a cégvezetőknek, ha tudnák, hogy a tőzsdén hogyan lehetséges sikeresen kereskedni (vagy ha legalább ismernének olyan embert vagy céget, aki ilyen szolgáltatást nyújt). Az árfolyammozgások ugyanis számos szinten terhelik a cégeket, amelyek emiatt teljesen kiszolgáltatottnak érzik magukat. A tőzsdei kereskedési tudás különösen fontos lehet a külkereskedelemben érdekelt cégeknek (akár külföldről vásárolnak, akár külföldre is adnak el), hiszen ők azok, akik az emelkedő–eső forintárfolyam miatt rengeteg pénzt veszítenek napok alatt. (Ráadásul sokszor a számla kiállítása és a kifizetés között hónapok is eltelnek.) Az árfolyamkockázatok kivédése abból áll, hogy az érintett cég ellenirányú pozíció kötésével növeli a működési biztonságát. Néhány idetartozó kérdés:

• Ha az ön cége külkereskedelemben érdekelt, tudja időzíteni, hogy előnyös pillanatban váltsanak devizát?
• Meg tudják-e oldani, hogy ellenpozícióval kiküszöböljék az egész árfolyamkockázatot? Ha a cégét terheli deviza alapú hitel, ön be tudja magát biztosítani a kedvezőtlen árfolyamkilengés ellen?
• Ön képes arra, hogy a céges profit egy részét tőzsdei termékekben tovább kamatoztassa?

A fenti hat kategóriát átgondolva világos, hogy a magánéleti pénzügyi intelligencia elemei igen jól alkalmazhatók a céges szintű működésre is. Ha ön magánemberként fejleszti a pénzügyi készségeit, és ugyanezeket a szinteket a cégében is magasabb szintre hozza, akkor nyugodtabban alhat: cégtulajdonosként kevésbé kell attól tartania, hogy egy nap arra ébred, hogy ön is válságba került, és a napi működés biztosítása is gondot jelent. Már csak ezért is megéri foglalkozni a cége pénzügyi intelligenciájával.

Herman Judit pénzügyi intelligencia szakértő www.agazdagsagutjan.hu