A Ptk. fizetési biztosítékokat érintő egyes új szabályai általában javítják a hitelezői biztonságot, az adósi kötelezettségek átláthatóságát; a zálogjogosulti bizományos bevezetése a magyar jogrendszerbe mindenképpen üdvözlendő a banki konzorciumi hitelezők szempontjából, a szerződés átruházás jogintézménye kedvezhet a projektfinanszírozásnak, vállalati reorganizációnak, üzletág átruházásnak – összegzi a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Gazdasági társaságokat érintő változások
Az új Ptk. szabályozza az eddig külön törvény hatálya alá tartozó különböző – pl. kft., bt., kkt. – gazdasági társaságokat. A legfontosabb, koncepcionális változás az, hogy a törvény általános szabályként megengedi, hogy a gazdasági szereplők szabadon állapodjanak meg a tagok, részvényesek egymás közötti, illetve a társasághoz fűződő viszonyára, valamint a társaság szervezetére és működésére alkalmazandó szabályokról. Kivéve, ha olyan módon térnek el a törvény szabályaitól, hogy az harmadik személyek jogait vagy érdekeit sérti, a kisebbségi tagok jogait csorbítja, vagy a törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
„A vállalkozások sokkal nagyobb lehetőséget kapnak, hogy a társasági szerződést a saját viszonyaikhoz igazítsák” – mondta el lapunknak Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzora, a jelenleg hatályos társasági törvény egyik kodifikátora. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy bár elvileg egyetért a javasolt megoldással, az a jelenlegi gazdasági helyzetben túlzott kockázatokat rejthet magában, s akár jogbizonytalanságot is keletkeztethet. „A törvényben az áll, hogy csak akkor lehet eltérni egy szabálytól, ha ez nem sérti a hitelezői érdekeket. Az viszont már megítélés kérdése, hogy mi sérti, és mi nem” –említett egy érvet a professzor.
Hasonlóan vélekedik Molnár Gábor a DLA Piper nemzetközi jogi iroda szakértője is, aki szintén támogatandónak tartja a társasági jogi szabályok rugalmasabbá tételének szándékát, ám szerinte a szabály ebben az elnagyolt formában várhatóan komoly bizonytalanságot fog eredményezni. „Az olyan területeken, mint például a kisebbségvédelem, a jogi értékítéleteket – azaz, hogy mi a megengedett, és mi nem – a jogalkotónak kell meghoznia. Azáltal, hogy a törvény új megközelítése bizonyos rendelkezések esetében kifejezetten tiltja az eltérést, más rendelkezések esetében viszont a jogalkalmazókra bízza a döntést, komoly bizonytalanságot eredményezhet. Ilyen például az egyes társasági döntések meghozatalához előírt szavazati arányoktól való eltérés lehetősége. A szabályozási alapelv kidolgozatlansága negatívan hat a jogbiztonságra, ami a befektetések strukturálása szempontjából igen sajnálatos”– emeli ki az iroda partnere.
Itt olvashat a törvény szakértők szerinti esetleges kockázatairól.
Vezető tisztségviselői felelősségének szabályozásaAz üzleti élet biztonsága és a visszaélések csökkentése érdekében szigorúbb lett a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői felelősségének szabályozása. Az új Ptk. tartalmazza - a jelenleg a csődtörvényben található szabályhoz hasonlóan - hogy a társaság jogutód nélküli megszűnése után a kielégítetlen követeléssel rendelkező hitelezők érvényesíthetnek a korábbi ügyvezetőkkel, és más vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt, ha azok a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően nem a hitelezők érdekeinek megfelelően jártak el.
A változások a hitelezők védelmét is szolgálják
A változások egy része egyúttal a hitelezők védelmét is szolgálja. Ha pl. a tag vagy részvényes részére a társaság jogellenesen teljesített kifizetést, mert vagyoni helyzete ezt egyébként nem tette volna lehetővé, akkor a jogellenes kifizetések minden esetben visszakövetelhetőek, tekintett nélkül a tag vagy részvényes jó- vagy rosszhiszeműségére. Ez jelentős változás a jelenlegi szabályozással szemben, ahol a társaság csak akkor követelhette vissza a jogellenes kifizetést, ha bizonyítani tudta a tag vagy részvényes rosszhiszeműségét.
A Szecskay Ügyvédi Iroda felhívta a figyelmet arra, hogy az új szabályok miatt szükséges lesz a gazdasági társaságokra vonatkozó egyéb cégjogi és csődjogi szabályok módosítása, ám a jogalkotó erre vonatkozó tervei még nem ismertek.
A fizetési biztosítékokat érintő új szabályok
Zálogjogosulti bizományos – A jelenleg hatályos Ptk. nem ismeri a "biztosítéki ügynök" fogalmát, azaz amikor egy több hitelező részvételével megkötött hitelszerződésben a bankokat egy - akár a hitelezői konzorciumi tag, akár egy kívülálló - bank képviseli bizonyos biztosítékok létrehozása, adminisztrálása és végrehajtása során.
"Bár az évek során a bankok és az ügyvédi irodák számos gyakorlati megoldást dolgoztak ki ezen jogintézmény helyettesítésére, mindenképpen megnyugtató az új Ptk. azon rendelkezése, amely megszünteti ezt a bizonytalan helyzetet és bevezeti a "zálogjogosulti bizományos", azaz egy kvázi biztosítéki ügynök intézményét a magyar jogrendszerbe.”- mondta Szecskay Katalin, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvéde.
Az új Ptk. mindemellett adós maradt a gyakorlatban korábban szintén alkalmazott, ettől eltérő megoldások szabályozásával (pl. jogosulti egyetemlegesség mint ügynöki konstrukció, parallel debt), amely a külföldi jog alatt lévő hitelszerződésekből eredő követelések magyar jogi biztosítékainál problémákat vethet fel. A felek a szerződéses szabadságra hagy
Hitelbiztosítéki nyilvántartás - Az új Ptk. számos helyen törekszik arra, hogy a hitelbiztosítéki rendszer egységesebb, átláthatóbb legyen. Ezen törekvés egyik eszköze az újonnan bevezetendő "hitelbiztosítéki nyilvántartás" intézménye is, mely a korábbi zálogjogi nyilvántartást egészíti ki, illetve váltja fel. Valamennyi - nem ingatlant terhelő, illetve nem lajstromozott ingót vagy jogot terhelő - zálogjogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell majd bejegyezni. Újdonság tehát, hogy ezentúl a jogokat, illetve követeléseket terhelő zálogjog is bejegyzés köteles lesz, illetve az is, hogy a nyilvántartás interneten keresztül bárki számára elérhető lesz. Könnyítést jelenthet a zálogjogosultak részére, hogy a bejegyzést - regisztrációt követően - a zálogjogosultak maguk is megtehetik. Visszaélésre adhat okot azonban az a rendelkezés, amely szerint a törlést - bizonyos feltételek fennállása esetén - a zálogkötelezett is elvégezheti.
Garanciaszerződés - Üdvözölendő, hogy a jogalkotó beépítette az új normaszövegbe a mindennapi gyakorlatban most is széles körben használt, elsősorban cégcsoporton belül felajánlott biztosítékként ismert ún. garanciaszerződés intézményét, amelyet a hatályos Ptk. nem nevesít. A garanciaszerződés alapján létrejövő fizetési kötelezettség – szemben a főköveteléshez igazodó kezességgel – a garantőr önálló kötelezettsége, és úgy működik majd, mint a mindennapi életben jelenleg is ismert bankgarancia, azzal az eltéréssel, hogy – a fogyasztókat leszámítva – bárki vállalhat majd ilyen kötelezettséget, nem csak bank. A garantőr általi feltétlen fizetési kötelezettségvállalás érvényesíthetőségét kérdésessé teszi az a szabály, amely szerint a garantőr nem köteles eleget tenni a jogosult visszaélés szerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólításainak.
Fiduciárius biztosítékok semmissége - Az új Ptk. semmissé nyilvánítja az összes ún. "fiduciárius" jellegű biztosítékot (pl. biztosítéki célú tulajdonátruházás, vételi jog, engedményezés), így a feleknek a jövőben nem lesz lehetősége biztosítéki céllal ilyen jogokat kikötni. Annak ellenére, hogy ezek a biztosítékok bírói gyakorlatban számos problémát vetettek fel, a gyakorlatban széles körben alkalmazott megoldások voltak, így a hitelezőknek számolniuk kell azzal, hogy közkedvelt likvid biztosítékoktól esnek el az új Ptk. hatálybalépésével.
