A Baromfi Terméktanács (BTT) is lobbizik, ismerte el Csorbai Attila, a szervezet elnöke a Világgazdaságnak. Az elnök szerint a baromfiágazaton „nem fog múlni” egy esetleges áfacsökkentés sikere: „Az már most látszik, hogy számokkal tudjuk bizonyítani, hogy a diszkriminatív áfacsökkentés negatív hatást gyakorol a baromfiágazatra.” Az elnök hozzátette: a teljes baromfiágazat érintett, ám a csirke- és a pulykatermékpályák járnak a folyamattal a legrosszabbul.
Még tavaly októberben hangzott el, hogy idén a baromfi- és a tejágazat is kaphat áfacsökkentést.
A sertéshúsok árcsökkenésének legnagyobb vesztesei alighanem valóban a baromfiágazat szereplői, akik helyettesítő termékeket kínálnak a karajjal, tarjával és más sertéshúsokkal szemben. A baromfiágazat már az intézkedés életbe lépése előtt, tavaly tiltakozott az egyoldalú áfacsökkentés ellen. A baromfisok mindannyiszor hozzátették: nem a sertéságazat sikerét irigylik, hanem egyenlő feltételeket szeretnének elérni. Egyes szereplők úgy vélik: a baromfitenyésztők egy része nem fog ilyen körülmények között éveket kibírni, ezért néhány hónapon belül döntést szeretnének elérni.
A Tej Terméktanács szerint a tejágazat megsegítéséhez az első és legfontosabb lépés a fogyasztói tej áfájának 5 százalékra csökkentése lenne – ezt már a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke mondta az M1 hírtelevíziónak. Mélykuti Tibor hozzátette: ezt tartalmazza az a javaslatcsomag is, amelyet már az elmúlt év novemberében átadtak a kormánynak. A szakmaközi szervezet azzal érvel, hogy előzetes számításai alapján a fogyasztói tej áfájának csökkentése a költségvetés számára 12 milliárd forint kiesést okozna. Igaz, a tejtermékek zömét 18 százalékos áfa terheli, csak a desszertfélék adója 27 százalék. A tejesek állítják: az áfacsökkentés esetükben azért is fontos lenne, mert a magas adóteher következtében rendkívüli mértékben rontja a feketézés a tisztességes szereplők pozícióit.