A Job Kft. felmérése szerint 2009 és 2014 között átlagosan ötödannyian jelentkeztek egy meghirdetett diplomás pozíciókra. Míg 2009-ben még átlagosan 200-nál is több jelentkezés érkezett egy-egy állásra, addig tavalyra ez a szám 40-re csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a cégek kevesebb jelentkező közül választják ki új munkatársaikat, ez pedig hosszútávon gyengíti a versenyt és a fejlődést. (Az álláskeresők kiválasztásában nagy segítséget nyújthat a jól felépített, hiteles munkáltatói márka.)
“Egy 2008-ban meghirdetett ügyvezetői asszisztensi állásra 321-n adták be pályázatukat, tavaly egy ugyanilyen pozícióra 32-n jelentkeztek. Egy Java-fejlesztői pozícióra 6 éve 39-jelentkezés futott be, tavaly pedig már csak 4 és hasonló visszaesés jellemző az ügyfélszolgálati, call centeres területen is, ahol például 255-ről 61-re esett vissza az egy adott állásra jelentkezők száma. Ugyanez a csökkenés, eltérő mértékben, a mérnöki, IT, kereskedelmi, értékesítési és pénzügyi területek mindegyikére igaz. Bár a jelentkezők átlagos száma nemzetközi összehasonlításban nem kirívóan alacsony, a trend azonban elgondolkodtató, és az itt működő, jelentős számban új munkaerőre támaszkodó gyártó- és szolgáltatócégnek figyelmeztető lehet. Egyes területeken egyszerűen nincs kikből választania a cégnek, ha tartani akarja magát a kiírásban megfogalmazott elvárásokhoz” - mondta Dobár Attila, a JobGroup részét alkotó Job Kft. ügyvezető igazgatója.
Nemzetközi szinten is keresettek
Nemzetközi kutatások Angliában 40 körül, az USA-ban pedig 80 és 100 közé teszik a felsőfokú végzettséget igénylő állásokra jelentkezők átlagos számát. A High Fliers Research által a 100 legnagyobb brit munkáltató körében végzett friss kutatás szerint 2014-ben egy év alatt 11,6%-kal nőtt a meghirdetett állások mennyisége, különösen gyorsan bővült a mérnöki, a tanácsadói és a médiában kínált pozíciók száma. A vizsgált 13 iparág közül 11 esetében regisztráltak bővülést a kutatók.
A régi utak már nem járhatóak
“A magyar munkaerőpiacnak nyilvánvalóan megvannak a sajátosságai” - mondta Dobár Attila. “A jelentkezők számának lényegi csökkenése mögött több ok is meghúzódhat. A kínálat oldaláról az látszik, hogy miközben bővül az elérhető új állások köre, ezeket az állásokat egyre nehezebb pusztán hirdetésekkel betöltetni. Míg korábban működtek a házon belüli megoldások és a lehetséges új állások jelentős része ki sem került a nyilvános munkaerőpiacra, addigra most, az állások számának növekedésével a régi módszerek már nem elégségesek. A hagyományos hirdetések sem működnek hatékonyan, amihez az is hozzájárul, hogy a közösségi média felületein egyre nagyobb számban érkeznek a jelöltekhez direkt és szinte személyre szabott állásajánlatok.
Rugalmasságra is szükség van
A cégek versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy akár a kevesebb lehetséges jelentkező közül is a lehető legjobbakat vonzzák magukhoz. Ehhez vonzó vállalatképre, szakmailag és feltételeiben versenyképes ajánlatra, a legjobb jelöltek megtalálására és nem egyszer rugalmasságra is szükség van.
“Számos dolgot tehet egy cég ahhoz hogy több jelentkezőből választhasson. A munkáltatói márka építésén túl az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a lehetséges munkavállalókkal való korai kapcsolatépítésre. Az angliai tapasztalatok arról szólnak, hogy azoknak a cégeknek van kevesebb gondjuk az állások betöltésével, amelyek a hallgatókkal akár már a tanulmányok kezdetétől intenzív kapcsolatot létesítenek, szakmai programokat, gyakornoki lehetőséget, pályázati kapcsolódást biztosítanak számukra. Ma már arra is van példa, hogy a mérnöktoborzás előkészítése a gimnáziumok vagy szakközépiskolák végzőseivel kezdődik, az ott kialakított kapcsolatra építve válik a diák több évvel később mérnökként a cég munkatársává. Mindezzel itthon is szembe kell nézni és újra kell értékelni a munkaerő megtalálásával, megnyerésével és megtartásával kapcsolatos gyakorlatokat.” - mondta Dobár Attila.
