Mi magyarok vagyunk a leginkább borúlátóak egy saját vállalkozás indításával kapcsolatban egész Európában. A két fő probléma a kezdőtőke hiánya és a kedvezőtlen gazdasági helyzet. Szakértők szerint a tudáshiány is komoly gond, ezért minden területen elkél a támogatás. Vállalkozókra ugyanis nagyon nagy szüksége van minden gazdaságnak.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A vállalkozói létforma megítélése Magyarországon a legkedvezőtlenebb (47 százalék), de negatív a hozzáállásuk ezzel kapcsolatban az osztrákoknak (35 százalék), németeknek (35 százalék) és spanyoloknak (32 százalék) is. Hazánkban a harminc év alattiak és a felsőfokú végzettségűek a legbizakodóbbak ebben a témában.
Meglehetősen negatív a vállalkozói létforma megítélése Magyarországon, honfitársaink szerint újabb vállalkozások addig nem is nagyon születnek, amíg a két nagy akadály el nem hárul a vállalkozni vágyók útjából: a kezdőtőke hiánya és a kedvezőtlen gazdasági helyzet. Abban viszont a magyarok is egyetértenek a többi európai nemzettel, hogy a vállalkozók szerepe a 21. században egyre fontosabb. Mindez az Amway vállalatcsoport megbízásából a vállalkozástípus megítéléséről, valamint az önfoglalkoztatás előnyeiről és hátrányairól végzett felmérésből derül ki. Idén a felmérésben szereplő tizenhat európai ország egyike Magyarország is, így 2012-ben képet kaphatunk arról, hogy honfitársaink hogyan vélekednek az önfoglalkoztatásról.
A gazdaságnak is kell
„A vállalkozói létforma egyre nagyobb szerepet játszik az európai gazdaságok életében. Népszerűsítése hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és az életszínvonal emeléséhez” - mondta Michael Meissner, a 2012-es Amway Európai Vállalkozói Jelentést készítő Amway Europe vállalati ügyekért felelős alelnöke. „Az Amway azt kéri a politikai döntéshozóktól, megfelelő intézkedésekkel segítsenek abban, hogy a vállalkozókkal szemben kialakult előítéletek csökkenjenek, támogassák az oktatást és ösztönözzék a nőket, az időseket, az etnikai kisebbségek tagjait és a fiatalokat vállalkozás indítására” – mondta Meissner.
A 2002 és 2010 közötti időszakban az új álláshelyek 85 százalékát kis- és középvállalkozások teremtették az Európai Unióban – közölte januárban az Európai Bizottság. Ez az érték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kkv-kra eső 67 százalékos arányt. Az összesítés alapját képező nyolc éves időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban. A kis- és középvállalkozások kategóriájában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója. Magyarországon jelenleg a mikro-, kis- és középvállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak háromnegyedének biztosítanak munkát. A több mint 682 ezer vállalkozás körülbelül 2 millió munkavállalót foglalkoztat.
A magyar férfiak a nőknél derűlátóbbak az önfoglalkoztatással kapcsolatban (férfiak: 52 százalék, nők: 43 százalék), akárcsak a harminc évnél fiatalabbak és a felsőfokú végzettségűek. Magyarországon a közép-dunántúliak a leginkább „vállalkozó szelleműek”, 59 százalékuk ugyanis pozitívan viszonyul a vállalkozáshoz. Az egész országra vonatkozó adat azonban nem sok bizakodásra ad okot, hiszen a válaszadók 47 százaléka egyértelműen negatívan vélekedik erről a foglalkoztatási formáról. Ezek után nem meglepő, hogy a megkérdezetteknek mindössze öt százaléka dolgozik saját vállalkozásában.
Függetlenség és több pénz
A magyar válaszadók 35 százaléka úgy véli, hogy a saját vállalkozás indítása mellett szóló legfontosabb érv „a munkáltatótól való függetlenség”. További fontos tényezők még a „másodállásból származó jövedelem” (25 százalék) és az „önmegvalósítás, vagyis lehetőség a saját ötletek megvalósítására” (25 százalék). Csaknem minden második harminc évnél fiatalabb válaszadó szerint a „függetlenség”, minden harmadik szerint pedig az „önmegvalósítás” játszik fontos szerepet a vállalkozás indításában. A gyermekkel rendelkező megkérdezettek esetében nyomós érv, hogy vállalkozóként könnyebb megteremteni az egyensúlyt a család, szabadidő és munka között.
Sajnos csak kevesen, mindössze a válaszadók 12 százaléka tartja a vállalkozást jó lehetőségnek arra, hogy újra visszatérhessen a munkaerő-piacra vagy alternatívaként a munkanélküliséggel szemben. A magyarok két dologgal indokolták azt, hogy miért nem indítanak vállalkozást: nincsen kezdőtőkéjük (59 százalék) és bizonytalan Magyarországon a gazdasági helyzet (50 százalék). A nőket az is gátolja, hogy nincsen megfelelő gazdasági ismeretük: 25 százalékuk jelölte meg ezt indokként, míg a férfiaknak csupán 16 százaléka fél ettől.
Sikeres szemléletmód
A gazdasági kényszerből születő egyedi, innovatív megoldások nem ritkán versenyelőnybe hozzák a kis hazai cégeket a tőkeerős multinacionális vállalatokkal szemben is; ez különösen igaz a telekommunikációs és informatikai megoldások piacára. Azonban bármely szektorról is legyen szó, megalapozottnak látszik az a gondolat, hogy a különböző adottságaikból és egyedi megoldásaikból eredő piacképességükre alapozó cégek lehetnek egymás legjobb ügyfelei, partnerei. Az így megnövekedő költséghatékonyság révén nemcsak egy sor ígéretes vállalkozás, kis- és középvállalat találhatja meg a saját kitörési pontját, hanem akár minden egyes iparág „kitermelheti" a hazai cégek gyarapodó, egymás sikerére is építő új generációját.
Honfitársaink azért látják a vállalkozás előnyeit is. Egyetértenek abban, hogy a vállalkozók „önállóbban dönthetik el, hol dolgozzanak” (37 százalék), „rugalmasabban oszthatják be az idejüket” (36 százalék) és „megvan a bátorságuk ahhoz, hogy új utakra lépjenek” (35 százalék). Összecseng a véleményük azzal kapcsolatban is, hogy a jövőben a vállalkozói létforma a modern világban fontos szerepet tölt majd be, a válaszadók 72 százaléka gondolja így. Különösen a felsőfokú végzettségűek körében (81 százalék) volt hangsúlyos ez a vélemény.
Dermesztően alacsony
A magyar kkv szektor egyharmada 5-8 éven belül generációváltás elé néz, ám a hazai fiatalok vállalkozói hajlandósága európai viszonylatban is nagyon alacsony: mindössze 4 százalékuk indít vagy tervez indítani saját vállalkozást a jövőben.
Ha a munkatapasztalattal nem bíró, főiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek, vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerőpiaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét.
A vállalkozói lét alapjaiban különbözik a munkavállalói élettől. A mindenki számára nyilvánvaló jogi, munkaköri, időszervezési kérdések mellett lelki értelemben is. Más életmódot jelent, másféle gondolkozást és személyiséget kíván. A vállalkozói típusok amellett, hogy szívesen és könnyebben hoznak döntést, és vállalják a felelősséget, a változást általában nem stresszként, hanem kihívásként élik meg, élvezetüket lelik benne, mint ahogyan a stratégiaalkotásban és a szervezésben is. A vállalkozói tulajdonságokról, a szükséges képességek fejlesztéséről itt olvashat gyakorlati tanácsokat.
A FIVOSZ tapasztalatai szerint az alacsony vállalkozási hajlandóságot a fiatalok, még az üzleti tanulmányokat folytatók is, leggyakrabban a sikeres hazai példák és a gyakorlati útmutatás hiányával indokolják. Véleményük szerint szinte csak elméleti oktatást kapnak: a szakmai kérdések, piaci helyzetek stratégiai szintű, általános elemzésével rendszeresen foglalkoznak, de senkitől nem tanulják meg, hogyan működik az üzlet a hétköznapokban. Másodszor, a fiatalok a tőkehiányt említik leggyakrabban, de válaszaikból és a velük folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy legtöbben nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nincsenek konkrét terveik, és akár kényelemből, akár félelemből, nem kutatnak aktívan bevonható források, szakmai vagy pénzügyi befektetők után.
Tíz hazai induló vállalkozásból csupán egy lesz sikeres. A legtöbb esetben az újonnan alakuló vállalkozások nem tudnak elég biztos alapokkal indulni, s mire a teljes cég összeáll, nagyon sok idő eltelik és elfogy a tulajdonosok pénze, lelkesedése. Főként az ,,első céges" vállalkozóknál és a fiatal vállalkozóknál figyelhető meg a fent említett folyamat, amely egy piacképes ötletet is képes rémálommá változtatni. Egy vállalat abban az esetben válhat valóban nyereségessé, ha sikerül gyorsan biztos alapokra helyezni és mihamarabb képessé tenni arra, hogy pénzt termeljen.
• A 16 országban megkérdezett európaiak 69 százaléka kedvezően vélekedik az önfoglalkoztatásról
• A legkedvezőbb a dánok hozzáállása, a legkedvezőtlenebb megítélés a magyarok körében tapasztalható
• 2010-hez és 2011-hez képest nem változott az önfoglalkoztatási potenciál Európában
Sok esetben két-három hónap telik el, amíg az újonnan létesült gazdasági társaság tulajdonosai megteremtik a működéshez szükséges feltételeket. A megfelelő iroda/székhely, ügyvéd, könyvelő, pénzügyi szolgáltató, számlázó szoftver, stb., kiválasztása folyamán a legtöbbször a vállalkozás törzstőkéje is elköltésre kerül, pedig általában csak ez után jelentkezik igény az arculat és weboldal kialakításra; melyek ma már elengedhetetlen kellékek az első ügyfelek bizalmának elnyeréséhez.
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége ezért egy olyan instant vállalkozásindítási csomagot fejlesztett ki, mely az induló vállalkozóknak "eddig nem látott módon" tud segíteni és jelentős költség- és időmegtakarítást biztosítani. Itt olvashat róla bővebben.
