A kormány 40-ről 50 százalékra javasolja emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén. Pankucsi Zoltán a bizottság előtt lévő adótörvényekhez benyújtott háttéranyagot szóban kiegészítve közölte, felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek a legmagasabb kulcs emeléséről. A jövő évi adótörvényekről részletesebben itt olvashat!
Elmondta azt is, hogy csökkentenék a reklámadót fizetők adminisztratív terheit, részben úgy, hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adatbázist az adót megfizetőkből. A hirdetőknek jelenleg 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van akkor, ha nincs igazolásuk a közzétevőtől arról, hogy a megkapott bevételből a közzétevő a reklámadó kötelezettséget teljesítette. A helyettes államtitkár elmondása szerint azt tapasztalták, hogy sok esetben nem adnak ki ilyen igazolást a közzétevők vagy rossz tartalommal adják ki.
Az egyik megoldás ezt a helyzetet úgy kezelné - folytatta - , hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt adatbázist az adót megfizetőkből. Ha egy megrendelő a reklámcélú közzétételét egy, a listán szereplő adózótól rendeli meg, akkor eleve nem is kellene igazolást kérnie. Pankucsi Zoltán közölte, a másik lehetőség az lenne, ha a megrendelő hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy kért, de nem kapott igazolást a reklámadó teljesítéséről. Hozzátette: ebben az esetben a bizonyítékot a NAV-hoz kell eljuttatnia.
Még mindig sok a kérdőjel
Az augusztusban bevezetett reklámadó először a médiaszereplők körében okozott fejtörést, hiszen az adókötelezettség elsősorban a reklámok közzétevőinél (médiaszolgáltatóknál, sajtótermékek kiadóinál, szabadtéri reklámhordozón, nyomtatott anyagon, járművön, ingatlanon reklámozóknál és az internetes reklám közzétevőknél) jelentkezik.
Nyári Zsolt a Mazars senior adómenedzsere a Piac&Profit KKV-Akadémiáján összefoglalta, kinek, mit és hogyan kell tennie reklámadó ügyben – legalábbis a jelenlegi álláspont szerint. (Korábban pedig Vadász Iván beszélt a konkrét teendőkről.)
A már hatályos reklámadó törvény esetében még sok az egyelőre megválaszolatlan kérdés, még az olyan alapvető dolgokban is, mint, hogy ki tekintendő az adó alanyának, vagy az is nehézséget jelent, hogy pontosan megmondja valaki mi is az adóköteles reklám. Ugyanis, bár a törvény sok terültet lefed, azért nem minden hirdetés adóköteles. Még az sem egyértelmű, hogy mi a médiaszolgáltatásban megjelenő reklám, pedig ez még annak tűnik . hangsúlyozta Nyári Zsolt. Nem könnyű eldönteni például, hogy egy filmben megjelenő reklám adóköteles-e, vagy nem. De nem ez az egyetlen kérdéses terület. Egy másik példa, hogy a reklámadó törvény rendelkezik az ingatlanON közzétett reklám adókötelességéről, de nem említi az ingatlanBAN elhelyezett reklámot. Ugyan a szöveg szerint ez utóbbi nem lenne adóköteles hirdetés, de a minisztérium, állásfoglalása szerint ezt a kettőt egyben kell értelmezni – tehát a szöveggel szemben ez is adóköteles lesz. Tehát nem feltétlenül igaz az a korábbi szakértői tanács sem, hogy minden esetben a törvény szó szerinti szövegét érdemes segítségül hívni kérdéses esetben.
