Mindösszesen öt milliárd forint elnyerésére nyílik lehetőség a június végén meghirdetett GINOP 1.3.1-15 számjelű, a mikro- kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatására szóló pályázattal. A feldolgozóiparban tevékenykedő – tehát gyakorlatilag a magasabb színvonalon termelő – vállalkozások részére megnyitott forrás a korábbi hasonló kiíráshoz képest több könnyítést is tartalmaz, így a potenciális pályázók köre sokkal szélesebb tud lenni.
A pályázati kiírás részleteit itt olvashatja!
Keményen exportáló kisemberek
A korábbi 10 fős létszámkorlátot például levitték 2-re! Ez azt jelenti, hogy a szerződéses viszonyban dolgoztató, vagy pedig egészen kicsi családi vállalkozások is remélhetnek támogatást. Ráadásul az elnyerhető forrás nem a korábbi év árbevételétől függ, hanem a statisztikai létszám arányában jönnek milliók, de legalább ugyanennyit önrészként is mellé kell tudnia tenni a vállalkozásnak. Egyetlen, némiképpen korlátként tekinthető feltétel van: kell legyen az elmúlt két évből igazolt exportbevétele a cégnek, tehát nem lehet „elsőbálozó” a jelentkező. Ezzel ugyan elvágják az utat azon pályázók elől, akiknek van versenyképes terméke és most szeretnének szerencsét próbálni, viszont ezzel tesztelhető, hogy kinek van legalább minimális export-tapasztalata. „Ezáltal nem csak szélesebbre nyílt a kapu, de az abszorpciós esélyek is javultak” – értékel Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzletfejlesztési tanácsadócég ügyvezetője.
A szakember szerint bőségesen állnak rendelkezésre olyan friss magyar termékek, amelyeket a környező országokban, vagy akár távolabb is lenne mód értékesíteni, azonban a cégek vezetői nem feltétlenül tudják jól felmérni, hogy a most kiírt pályázattal meddig juthatnak el a piacfejlesztés folyamatában. Könnyebbség, hogy egy kiállításon való részvételhez kapcsolódó minden költség elszámolható, így voltaképp féláron lehet kiutazni, megszállni, akár tolmács igénybevételével tárgyalásokat folytatni és bemutatkozó-anyagokat teríteni egy szakkiállításon. „Fontos azonban – és ez némiképpen hátránya a kiírásnak – hogy félmilliós felső határt szab az előzetes piackutatási kiadásoknak, pedig egy ennél alaposabb kutatás nagyban javítaná a próbálkozók esélyeit, mielőtt repülőre szállnának a portékájukkal.” – véli Füzesi. A tanácsadócég szerint a kiírók itt bizonyára a visszaéléseknek kívántak ezzel gátat szabni, hiszen ez tud az a töltelék tétel lenni, ahol a valóshoz képest magasabbra árazott feladatok vissza tudják hozni az egyéb „hard-cash” kiadásokat, amilyen a repülőjegy, a kiállítási regisztráció, vagy a szállás.
Ej, ráérünk arra még
Mindent egybevetve az elmúlt évek egyik legígéretesebb pályázati konstrukcióját kínálja a GINOP 1.3.1-15. Egy három fős cégnek akad három millió forintja, és mellé szerez másik hármat, az módot ad egy beugró szintű piackutatásra, és bőven futja a részvételre egy jó kiállításon, annak minden költségével. Fedezetet nyújt előzőleg a céges honlapon némi ráncfelvarrásra, idegen nyelvű anyagok előkészítésére, és vevőkeresésre. Azaz egy ország esetében a komplett piacra jutás biztosított. „Ennél reálisan nincs is több kapacitása egy 3 főt foglalkoztató mikrovállalkozásnak.” – mondja Füzesi Attila.
Ennek ellenére nem kell tartani attól, hogy a forrás hamar kimerülne. Az öt milliárd forint elég nagy összeg, és a pályázatonként nyerhető 1,5 – 20 millió forint azt jelenti, hogy több száz, vagy akár több ezer cégnek jut belőle, kapkodni tehát nem kell. „Sokkal valószínűbb, hogy a vállalkozások a napi rutinfeladatok mellett egyszerűen nem fordítanak erre figyelmet, meg is feledkeznek róla, és esetleg majd a finisben kapnak csak észbe. Pedig az lenne a legjobb, ha a teendőik listájának legelejére vennék, hogy utánanézzenek, hogy megfelelnek-e a feltételeknek” – mondja Füzesi Attila.