Az Opten adatai szerint Magyarországon jelenleg 4500 vállalat tulajdonosi szerkezetében találunk klasszikus értelemben vett offshore-tulajdonosokat, ebből Ciprushoz 1500 cég köthető. Az utóbbi években folyamatosan csökkent e vállalatok száma, de látványos eredményt nem sikerült elérni. Az offshore-társaságok alapítása nem ütközik törvénybe, illetve a magánszemélyek külföldi cégben realizált személyi jövedelme ugyanúgy adóköteles – elviekben tehát semmi sem indokolja az efféle cégek felszámolását.
A pénzáramlások és tulajdonosok azonosítása azonban rendkívül problémás az offshore-cégeknél, ezért a diszkrét működést, illetve kiskapukat kereső vállalkozások továbbra is kedvelik ezt a cégformát. Ennek bizonyításához nem is kell messzire mennünk: elég megemlíteni, hogy a szóban forgó vállalatok több mint 85 százaléka ad le rendszeresen beszámolókat, és ez az arány rendkívül jónak számít. Kétség sem férhet hozzá tehát, hogy ténylegesen működő és a látszatra kényesen odafigyelő vállalatokról beszélünk.
2011-ben a hazánkban bejelentett ciprusi érdekeltségű vállalatok az Opten adatai szerint több mint 800 milliárd forint árbevételt produkáltak. Kétharmaduk adózás előtti eredménye negatív volt, így adófizetési kötelezettségük összességében sem érte el a 3 milliárd forintot. Szerencsére a hazai adóhivatal elől nem tudnak teljesen előrejtőzni: személyi jellegű ráfordításuk közel 80 milliárd forint, aminek jelentős része szintén az államkincstárt gazdagítja.
Fontos tisztázni, hogy a nemzetközi adóoptimalizálás az Európai Unión belül a tőke szabad áramlásának köszönhetően legális folyamat. Az adóparadicsomok azonban ezt az irányelvet és az anonimitást összességében a tagállamok rovására használják ki – nem véletlenül próbálja az EU normalizálni a helyzetet.
Ha a ciprusi kormány elfogadja az új illetékekre tett javaslatot, az 1500 magyar érdekeltségű ciprusi vállalat kint lévő pénzeszközeinek akár 9,9 százalékát is elveszítheti egyik napról a másikra. Ez várhatóan a ciprusi offshore-cégek számának jelentős csökkenéséhez vezet, ám kétségünk sem lehet afelől, hogy ezeknek a tőkemozgásoknak továbbra sem hazánk lesz az elsődleges célpontja.