Miután a kormány kénytelen volt eltörölni a vasárnapi boltzárat, és visszaállították a kiskereskedelemben a tavaly március 15-ét megelőző állapotot, így a kereskedelmi dolgozóknak járó 100 százalékos bérpótlék (amely öt vasárnapra járt egy évben, amikor kivételesen kinyithattak az üzletek) lehetősége is megszűnt. Több érdekvédelmi szervezet is kifogásolta a döntést: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) éppen csak kényszermunkának nem nevezte a vasárnapi munkavégzést.
Amikor a munkavállaló és a munkáltató leülnek és megtárgyalják egymással a munkaviszonyra vonatkozó alapvető feltételeket, akkor olyan dolgokról fognak egyeztetni, mint például a pontos munkakör, a munkavégzés helye és az alapbér. Amikor ezekben a kérdésekben megállapodnak, akkor tehát figyelemmel vannak azokra a szempontokra, amelyekkel a munkavállaló a munkavégzése során szembesülni fog.
Amennyiben például valaki a vendéglátás területén helyezkedik el, abban az esetben nyilván nem éri váratlanul az, hogy a hétvégén is adott esetben dolgoznia kell. Sőt alappal tehető fel, hogy ez a munkavégzésének a szerves része lesz. "Egy múzeum esetében sem számítunk arra, hogy csupán hétfőtől péntekig kell dolgoznunk. Ezeket az átlagos körülményeket pedig a jog nem tekinti olyan tényezőknek, amelyek pótlékra jogosítanak" -hangsúlyozta a HR Portálon megjelent szakértői cikkében Kéri Ádám munkajogász. (Szeptemberben a kormány újragondolja a vasárnapi munkavégzés kérdéskörét!)
A szombati munkavégzésért nem jár pótlék
A munkajog alapdogmája, hogy a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeire tekintettel a munkáltató osztja be. Ezzel összefüggésben csupán azokra a korlátokra kell ügyelnie, amelyeket a Munka törvénykönyve a munkavállalók érdekében nevesít. Ilyen például a napi vagy a heti munkavégzés maximuma, az éves szabadság mértéke, a két munkavégzés közötti kötelező pihenőidő vagy a munkaközi szünet. Amennyiben nem tartozunk valamely sérülékeny csoportba (pl: fiatalkorú, várandós), még éjszakai munkavégzéssel is lehet számolnunk. Ezek olyan alapvető fontosságúak, hogy többségük még az Európai Uniós jogrendnek is a részét képezi. Az Mt. korlátok közé szorítja a vasárnapi munkavégzést vagy a munkaszüneti napi munkavégzést, ám a szombati munkavégzésért pusztán azért, mert az szombatra esik, soha nem járt pótlék. Szombati pótlék tehát nincsen. Szombati munkavégzésért így akkor járhat mégis valamiféle plusz juttatás, amennyiben találunk más jogcímet. Ilyen lehet az, ha rendkívüli munkavégzést teljesítünk szombaton. Ez megvalósulhat úgy, hogy hétfőtől péntekig dolgozunk és a szombati napra is behív minket a főnökünk leltározni.
A vasárnapi pótlék mértéke 50 százalék, már akinek jár
Vasárnapi pótlékra fő szabályként azok jogosultak, akiknek a munkavégzésével összefüggésben a vasárnapi munkavégzés kivételes azaz, nem a munkájuk természetéből ered. Ide tartoznak a több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgozók, illetve azok, akik a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál vannak foglalkoztatva. Ezeknek a fogalmaknak a pontos tartalmát szintén az Mt. határozza meg. Amennyiben viszont a munkavégzés elrendelhető olyan jogcímen is, amelyért pótlék nem jár, abban az esetben jogosultság sem keletkezik.
Nem jár így bérpótlék abban az esetben, amennyiben például a munkavállaló kizárólag szombat vagy vasárnap részmunkaidőben, rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben (pl: strand, vendéglátás, kulturális, művészeti intézményekben, plázában), idényjellegű munka keretében vagy megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozik (közmű, kohó) még akkor sem, ha egyébként olyan munkát végez a munkavállaló, amely önmagában még pótlékra jogosítana. Ide tartozik például az az eset, amikor valaki plázában dolgozik vasárnap.
100 százalékos vasárnapi pótlék már senkinek sem jár
A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatályba lépésével egyidejűleg a jogalkotó a Munka törvénykönyvét is megváltoztatta annak érdekében, hogy kompenzálja azon munkavállalókat, akik kivételes jelleggel az év meghatározott vasárnapjain mégis munkát végeztek. A módosult szabályok szerint az 50 százalékos vasárnapi pótlékon felül további 50 százalék, azaz összesen 100 százalék vasárnapi pótlék járt a munkavállalónak, ha a törvényben meghatározott vasárnapon (az adventi vasárnapok valamelyikén, a munkáltató által nyitva tartásra tetszőlegesen kiválasztott egy vasárnapon, december 24-én és december 31-én, ha azok vasárnapra estek) munkát végzett.
Az emelt összegű bérpótlék rendes és rendkívüli munkavégzés esetén egyaránt járt. Ez azonban kevés embert érintett, és 2016. április 16. napja óta hatályon kívül is van helyezve. Azóta legfeljebb abban az esetben kaphatunk vasárnapi munkavégzésért 100 százalékos mértékű bérpótlékot, amennyiben az munkaszüneti napra esik vagy annak minősül (Húsvét vasárnap, Pünkösd vasárnap). Ebben az esetben viszont mindenképpen jár a pótlék.
