Tavaly, az utolsó pillanatban döntött arról az Országgyűlés, hogy 2017. március 15-éig még 1 év haladékot ad az olyan vállalkozásoknak, akiknek a törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot. Most viszont ez a határidő is vészesen közelre került!
Amennyiben semmiképpen nem szeretnénk tőkét emelni, lehetőség van átalakulni a társaságoknak olyan gazdasági társasággá (pl. közkereseti társaság), amely esetében nincsen minimálisan előírt jegyzett tőke, azonban itt kötelező könyvvizsgálati kötelezettség áll fenn, és hosszadalmas az átfutási idő.
Ha meg szeretnénk tartani a társasági formát, akkor a törzstőkeemelésre értelemszerűen több megoldás lehetséges.
A törzstőke emelése történhet az alábbi módok valamelyikén:
Pénzbeli hozzájárulással
Amennyiben a társaság jelenlegi, avagy jövőbeli tagjainak az ehhez szükséges pénzeszköz rendelkezésre áll, úgy ez a legegyszerűbb módja annak, hogy az emelési kötelezettségünket megvalósítsuk. Ennek szintén többféle módozatai vannak. Történhet a már meglévő tagok hozzájárulásával, amellyel a szavazati arány és tulajdoni arány is megváltoztatható, továbbá másik megoldás lehet teljesen új tag bevonása, és ezen új tagnak a pénzeszközeivel emelik a jegyzett tőkét.
Nem pénzbeli hozzájárulással (vagyis apporttal)
Az apport forgalomképes ingó vagyontárgyból (pl. műszaki eszköz, személygépjármű) is állhat, azonban a piaci értéket könyvvizsgálóval kell meghatározni.
Tőketartalékból és/avagy eredménytartalékból
Szabad tőketartalékkal és/vagy eredménytartalékkal is történhet az emelés, az emelés forrása lehet még az adott évi mérleg szerinti eredmény is. Ehhez szükséges az előző üzleti évre vonatkozó 6 hónapnál nem régebbi vagy az adott évre vonatkozó közbenső mérleg. Nem elhanyagolható körülmény, hogy az eredménytartalék terhére történő tőkeemelés esetén a magánszemély tagnak személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a jegyzett tőke leszállításakor, avagy az üzletrész értékesítésekor.
Osztalék elengedésével
A tagok ebben az esetben nem fizetnek maguknak osztalékot, így ez növeli az eredménytartalékot. Lényeges, hogy nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség az osztalék elengedése során.
Tagi kölcsön elengedésével
Nem olyan gyakran előforduló eset, amikor a tag lemond a tagi kölcsönről, de ezen esetben a társaságnak ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Az illetéket az elengedés időpontjával kell megfizetni a NAV-nak (mértéke 18 százalék), és 30 napon belül a NAV felé be is kell jelenteni.
A jogszabály alapján, ha a Kft. a tőkéjét határidőig nem emeli fel, a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat, melynek keretében komoly pénzbírsággal is sújtható a cég.
Dr. Garancsy Georgina ügyvéd