Nyugalom jellemezte az idei harmadik negyedévet a cégbírósági eljárások tekintetében, ugyanis a korábbi időszakokhoz képest jelentősen csökkent mind a felszámolások, a végelszámolások, mind pedig a kényszertörlések száma. A jelentős csökkenés nemcsak a nyári szezonnak tudható be, mivel 2014 azonos időszakában is jóval több eljárást regisztráltak.
A 2012-ben megjelent kényszertörlési eljárásokból egyre kevesebbet regisztráltak 2015-ben, ugyanis az év első negyedévében indult több mint 8700 ilyen eljáráshoz képest a második negyedévben alig 8000 ilyen eljárást kezdeményeztek. 2015 harmadik negyedévében még ennél is kevesebb, alig 7500 ilyen eljárás indult, ami a 2014-es év azonos időszakánál 23 százalékkal kevesebb. Kényszertörlési eljárásokat azokban az esetekben indítanak, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Mivel a beszámolók leadásának határideje már korábban lezárult, jó hír, hogy egyre kevesebb esetben kell a hatóságoknak a beszámoló leadásának elmulasztása miatt eljárniuk. Évekkel ezelőtt az sem volt ritka, hogy egy vállalkozás nem szerette volna, ha bevételadatait mások is látják, ezért egyszerűen nem adta le mérlegét. Szerencsére ma már a különböző szankcióknak és a piac kényszerítő erejének köszönhetően ez nem jellemző, így a gazdaság egésze kezd átláthatóbbá válni.
2014 azonos időszakához képest a három eljárás közül a végelszámolások, azaz a cég saját akaratából kezdeményezett cégbezárások száma csökkent a legkisebb mértékben. Az idei harmadik negyedévben ugyanis csak alig több, mint 1600 végelszámolást indítottak, ami 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Különösen nagy javulás a felszámolások tekintetében történt, ugyanis ebben a negyedévben a hitelezők által indított fizetésképtelenségi eljárások száma alig haladta meg a 2000-et, ami 54 %-kal kevesebb, mint 2014 azonos időszakában. Ezeket az eljárásokat az év folyamán is folyamatos csökkenés jellemezte, mivel az első negyedévben még több mint 3000 felszámolás indult, de a második negyedévben is közel 2500 ilyen eljárást regisztráltak.
Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere üdvözölte a folyamatot, azonban felhívta arra a figyelmet, hogy még mindig vannak olyan területek és iparágak, ahol ennél jóval magasabb bedőlési arányok tapasztalhatóak. A Pest és a Veszprém megyei cégek esetében ráadásul az országos tendenciával ellentétben minimálisan ugyan, de nőtt a cégek bedőlési indexe 2014 és 2015 harmadik negyedéve között, bár még így sem haladta meg az országos átlagot. A gazdaság szereplőinek azt javasolja a Bisnode vezetője, hogy még üzletkötés előtt alaposan tájékozódjanak üzleti partnerük fizetőképességéről, cégminősítéséről, ezáltal elkerülhetik a nemfizetésekből adódó veszteségeket. Fontos, hogy a tendencia pozitív, azaz biztatóak a jelek a vállalkozások fizetőképességével kapcsolatban. Amennyiben azonban egy partnerük az előzetes vizsgálat alapján kockázatosnak bizonyul, akkor sem kell lemondaniuk az üzletről, hanem érdemes biztosítékokat építeni a szerződésbe, esetleg súlyosabb esetben előrefizetést kérni.
A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkező iparágak listáján hosszú ideje hasonló szektorok szerepelnek. A számítógép, elektronikai, optikai termékgyártás a legkisebb kockázatú szektorok listáján szerepel, mégis ez volt az az iparág, ahol minimálisan, de nőtt a bedőlései arány 2014 és 2015 harmadik negyedéve között. A nemfém ásványi termék gyártásával, azaz a cement-, kerámia- és üveggyártással foglalkozó cégek bedőlési aránya korábban jóval magasabb volt, és az elmúlt időszakban került be a legkisebb bedőlési arányú szektorok közé, ahol rögtön a 6. helyen nyitott. A gépipar is jóval magasabb kockázatú volt korábban: most a 9. helyen szerepel, mivel egy év alatt
A vendéglátás közel másfél éve „vezeti” a legnagyobb bedőlési arányú szertorok listáját. Sajnálatosan az építőipart is lehagyta magas – 4,21 %-os – fizetésképtelenségi arányával. Szerencsére mind a vendéglátás, mind pedig az építőipar bedőlési aránya jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. 2014 azonos időszakához képest az index mindkét esetben több mint 1,5 százalékpontot mérséklődött. A kommunális tevékenységet végző szektor korábban még kifejezetten alacsony kockázatúnak számított, azonban az elmúlt 12 hónapban azon kevés szektorok között szerepelt, aminek romlott a bedőlési aránya, és ezzel a korábban biztonságosnak számító iparágak közül felkerült a legnagyobb bedőlési arányú iparágak listájára.
Az elmúlt időszakban a cégek egy jobb időszakot könyvelhettek el. Egyre kevesebb vállalkozás alakul ugyan, de a működők közül kevesebben húzzák le a rolót, mint korábban. A klasszikusan kockázatos szektorok (vendéglátás, építőipar) bedőlési aránya is csökkent az elmúlt időszakban. A vendéglátók számára az idei nyári szezon ráadásul kiemelkedően sikeres volt, ami többek között a meleg nyárnak is köszönhető. Valamelyest stabilizálódni látszik a magyar cégvilág, mivel a korábban igen magas Bisnode Bedőlési Index jelentősen csökkent, illetve a kényszertörlések száma sem olyan magas már, mint korábban.
A gazdaság szereplői azonban nem dőlhetnek hátra. Számos olyan világgazdasági, politikai trend jellemző ma, ami kihívásokat okozhat a magyar cégvilágnak is. A bezáródó határok sok vállalkozás számára megnehezíthetik a nemzetközi kereskedelmet, de a kínai gazdaság jelentős lassulása is hatással lesz a jövőben hazánk gazdaságára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a beáramló EU támogatások összege is jelentősen csökkenni fog, ami szintén sokakat érinthet.
Sajnos a bankokat érintő adók, és a bankrendszer profitabilitásának csökkenése miatt a pénzintézetek is csak óvatosan hiteleznek. A vállalati hitelezés beindítása létszükséglet lenne a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében. Sajnos az erre mutató kilátások nemigen kedvezőek, és a GKI is gazdasági lassulást prognosztizál a következő időszakra. A „vállalati hitelezésben” ezért a bankok helyett továbbra is nagy szerep hárul a cégvilágra. A cégek csak akkor tudnak biztonságosan utólagos fizetést engedélyezni partnereiknek, ha alaposan mérlegelik a kockázatokat. Szerencsére egyre több és több vállalkozás felismerte ennek fontosságát és alapos cégminősítést végez. A jelenlegi kilátások alapján erre szükség is lesz a jövőben, amíg a bankrendszer a vállalati hitelező szerepét nem tudja ismét felvenni.
