Két vizes vb jönne ki a vállalatok munkahelyteremtés-támogatási igényéből

Nemcsak Magyarország, de egész Európa munkaerőhiánnyal küzd, ami egyes ágazatokban intenzívebben érezhető (jellemzően a kétkezi, illetve a szakképesítéssel elvégezhető munkák esetében). Ugyanakkor a magyar kormány nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat próbál bevonzani az országba. Ez sokszor költséges, mivel ezek a megállapodások gyakran csak több évre szóló adómérséklés ígérete mellett, állami támogatással valósulnak meg.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2017 márciusában a GKI Zrt. 1081 vállalatot kérdezett meg, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk és azt, hogy mekkora állami támogatás ellenében lennének képesek új munkaerő felvételére.

A vállalatok összesen 117 ezer főt tudtak volna felvenni azonnal.
Ennek a létszámnak közel felét nagyvállalatok, harmadát a kisvállalatok alkalmazták volna. Ugyanakkor arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, átlagos létszámuk 23 százalékával tudták volna bővíteni a céget (támogatással). Ahogy az egyre nagyobb vállalatok felé haladunk, ez az arány csökken, a 250 fő feletti cégek csupán a munkavállalók 6 százalékát hiányolták. Az egyes ágazatok esetében azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Az építőiparban minden harmadik ember hiányzik, az üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalatok létszámuk negyedét, míg a kereskedelemben dolgozók ötödét fel tudnák venni ily módon. Területi megoszlás alapján leginkább a kelet-magyarországi megyék szembesülnek jelentősebb munkaerőhiánnyal (ami meglepetésnek számít, és részben a munkaerő-elvándorlás következménye).

Létszámszükséglet a különböző vállalati méretkategóriákban 2017 márciusában (fő) * Kép: GKI

A vállalatok átlagosan egy új munkavállalóra 2,2 millió forint segítséget igényeltek volna. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb (a minimálbér egyéves költségétől elmaradó) összeg is jelentős segítség lenne számukra. Az igényelt támogatások átlaga ágazaton belül és ágazatok között sem mutatott számottevő különbséget, az a 2,2 és 2,6 millió forint közötti sávban mozgott.

A vállalatok által igényelt támogatások összege vállalati kategóriák szerinti bontásban
(Mrd Ft) * Kép: GKI

A legutóbbi információk alapján a nagy multinacionális cégek 3 év alatt 80 milliárd forint állami támogatást kaptak munkahelyteremtésre. Az EU-támogatások esetében átlagosan 17 millió forint eredményezett egy munkahelyet 2007–2015 között.

Figyelembe véve, hogy a kormány olyan jelentős állami támogatással vonzotta be a külföldi vállalatokat az elmúlt években, ami esetenként egy új munkahelyre átlagosan 15–40 millió forint jelentett, felvethető, hogy nem lenne-e erre egy másik, költséghatékonyabb megoldás. A munkaerőhiányt egy átgondolt koncepció alapján kellene minél hatékonyabb módon megoldani. Valószínűleg a magyar vállalatok átmeneti munkahelyteremtő támogatása ezt a problémát enyhíteni tudja, s mindez két vizes vb vagy másfél Puskás Ferenc Stadion árából „kijönne”.

Még nehezebb lesz megtalálni a megfelelő munkaerőt
Jelentősen, mintegy 70 ezerrel nőtt egy év alatt a foglalkoztatottak száma. A szakértők szerint 4 százalék alá is süllyedhet a munkanélküliség, ezért egyre nehezebbé válik a megfelelő munkaerő megtalálása. A megoldást a közfoglalkoztatottak és állami alkalmazottak átirányítása jelentheti a versenyszférába.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo