A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei az utóbbi időben folyamatosan ellenőrzik a lakásbérbeadást. Az információkat jellemzően közérdekű bejelentések, apróhirdetések szolgáltatják. A vizsgálatok nagy részének mulasztási bírság a vége. Jobb tisztában lenni a szabályokkal.
1. Az ingatlan bérbeadása fő szabály szerint áfamentes.
2. A számlán csak az tüntethet fel áfát és számíthatja fel azt, aki erre az adóhivatalnál külön bejelentkezett.
3. Csak azt az áfaösszeget lehet levonni, amit a fentiek alapján jogszerűen tüntettek fel.
4. Magánszemélynek 2010. augusztus 16. óta nem kötelező az adószám kiváltása akkor sem, ha rendszeresen ad bérbe ingatlant.
5. A magánszemély nem tud számlát kiállítani adószám nélkül , egyéb, úgynevezett számviteli bizonylatot viszont köteles. Ez utóbbin a nevét és az adóazonosítóját kell feltüntetnie. Ezenkívül a sorszámot, a keltezést és a vonatkozási időszakot célszerű ráírni.
6. Amennyiben a bérleti díj kifizetőtől származik (cég fizeti magánszemélynek), ő köteles (a cég) adóelőleget és eho-t vonni. Ezeket az adóhivatalnak a kifizetést követő hó 12-ig be kell vallani és megfizetni. A bérbeadó (magánszemély) az adóval, járulékkal csökkentett összeget kapja meg. Az évet követő január 31-ig M30-as igazolást kap a levont szja-előlegről és eho-ról, melyet a személyi jövedelemadó bevallásában fel kell tüntetnie. Ha a költséghányadot helyesen állapította meg, akkor további adófizetési kötelezettsége már nem keletkezik.
7. Az adó és járulék levonása nyilatkozat alapján történik. A nyilatkozatban maximum 50 százalékos költséghányad tüntethető fel. Ennek alapján vonható le a 16 százalék személyi jövedelemadó. Egészségügyi hozzájárulást (eho) akkor kell fizetni, ha az ingatlan-bérbeadásból származó éves jövedelem (bevétel-költség!) több, mint egymillió forint. Az eho mértéke 14 százalék, éves maximuma 450 ezer forint.
8. Nem kell a kifizetőnek előleget vonnia, ha a bérbeadó igazolja, hogy egyéni vállalkozóként végzi ezt a tevékenységet.
9. Jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség, a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás, valamint az értékcsökkenés
10. Nyilatkozat és tételes költségelszámolás hiányában a bevétel 90 százaléka az adó- és járulékalap. Az adóbevallásban a bevételt mindenképp be kell vallani, függetlenül attól, hogy esetleg kevesebb, mint az azt csökkentő kifizetett bérleti díj.
11. A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén továbbra is a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek. Jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség.
12. Ha legalább 90 napos időtartamú a bérbeadás és a bérbevétel, akkor a magánszemély az egy adott évben megfizetett bérleti díjat levonhatja az adott évben bérbeadásért kapott bevételéből, így adóalapját csökkentheti.
13. A szerződés önmagában még nem igazolja a bérleti díj megfizetését, ezért annak igazolására, hogy valóban megfizette a költségként levonható díjat a magánszemély, szükséges a számla vagy más számviteli bizonylat is.