Az építőiparban van a legtöbb feketemunkás - Kép: SXC

2014. januártól szeptemberig terjedő időszakban a munkaügyi hatóság 14 639 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak (81 793 fő) 70  százalékát érintették. A munkáltatókat és a foglalkoztatottakat érintő jogsértési arány is növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest, ugyanis a munkáltatókat érintő arány tavaly ilyenkor 67 %-on állt, míg a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya szintén 67 % volt - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal éves összesítő jelentéséből.

A 2014. első kilenc hónapjában feltárt jogsértéseket elkövető 10 138 munkáltató közül 3 081 vállalkozással szemben alkalmaztak a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei munkaügyi bírságot, összesen 455 535 000 Ft összegben. A munkaügyi hatóság a súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki munkaügyi bírságot, több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel (1 996 db), illetve figyelemfelhívással (1 393 db) élt, valamint szabálytalanságot megállapító határozatot hozott (3 675 db). Az érdemi döntések túlnyomó többsége (több mint 70 %-a) tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Pont aznap nincsenek bejelentve

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is jelentős mértékű szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 12 %-át teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma (8 477 főt érintően került megállapításra), amely tavalyi év azonos időszakához képest magasabb mértékű. A vizsgált időszakban a feketefoglalkoztatás a legtöbb esetben a munkaszerződés szerinti foglalkoztatás létrejöttéhez fűződő bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósult meg. Kisebb mértékben ugyan, de szintén jelen van az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentés nélküli foglalkoztatás, a munkavállalók munkaszerződés nélküli foglalkoztatása és a színlelt szerződéssel történő munkavégzés, valamint a harmadik országbeliek engedély nélküli foglalkoztatása.

A feketemunka megvalósulási formái igencsak változatos képet mutatnak. A hatóság - elsősorban az építőipar területén - találkozik olyan munkáltatókkal, akik hétköznapokon bejelentetik a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyát, hétvégén azonban – bízva az ellenőrzések elmaradásában – nem tesznek bejelentést. Előfordult, hogy a munkáltató a tervezett munkaviszony megkezdését megelőzően hosszabb időn át „próbamunkával” igyekezett a munkavállalók (pl.: pultosok, segédmunkások) „képességeit felmérni”.

Az utóbbi időszakban jellemző, hogy egy - korábban már alkalmi jogviszonyban bejelentés mellett foglalkoztatott - munkavállalót a munkáltató pont az ellenőrzéskor bejelentés nélkül alkalmaz, mert bizonyos napokra a bejelentést – bízva az ellenőrzés elmaradásában - nem teszi meg.

A tavalyi év ezen időszakához képest – a munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatottak létszáma mellett - nőtt a „feketemunkások” aránya is, különösen az építőipari vállalkozások tekintetében (28%-ról 37 %-ra). Az ellenőrzések 19 %-át tartották a felügyelőségek az építőiparban, amely arányaiban növekedést jelent a tavalyi év 15%-ához képest. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 8 %-a jutott a mezőgazdasági ágazatra, ami a 2013. évi azonos időszakban mért 4 %-os arányhoz képest 2014-re meghatározó növekedést jelent.

A gépipart nem számítva a feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók feketemunkát érintő jogsértési aránya enyhén nőtt (7 %) a 2013. év első háromnegyed évében mért 6%-os szinthez képest. Az ellenőrzések 7 %-át tartotta a munkaügyi hatóság ezen ágazatban, mely a tavalyi adatokkal nagyjából azonos.

Munkaidő: a végtelen történet

A munkaidővel kapcsolatos jogsértések érintettjeinek létszáma (11 841 fő) csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest, a pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban elkövetett szabálytalanságokat „elszenvedő” munkavállalók száma azonban nőtt. Fenti jogsértések jellemzően a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) területén, valamint a vagyonvédelemben foglalkoztatott munkavállalókat érintette a legnagyobb számban.

A tapasztalatok szerint gyakran előfordult, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Utóbbi jogsértés megakadályozza az esetleges rendkívüli munkaidő pontos kiszámítását, ami a hatóság illetve a munkavállalók általi ellenőrzését, ami így a munkabér összegére is kihatással lehet. A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak.

A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével 22 384 főt érintően találkoztak a munkaügyi felügyelők, amely tavalyhoz képest jelentős növekedést jelent. A legtöbb munkaidő-nyilvántartással összefüggő jogsértést a kereskedelemben és a feldolgozóiparban foglalkoztatott munkavállalókkal szemben követték el a munkáltatók. A munkáltatók a tapasztalatok szerint nem tulajdonítanak jelentőséget a munkaidő pontos nyilvántartásának, pedig annak hitelesen kell tükröznie a munkavállalók munka- és pihenőidejét, mivel minden esetben ez képezi a munkabér elszámolásának alapját. A jogszabályoknak megfelelő, pontos munkaidő- nyilvántartás tehát nem egyszerűen adminisztratív kötelezettség, hanem a felek közötti pontos elszámolás alapja is.

Se pótlék, se szabadság

Több ellenőrzött munkáltató sem tartotta be a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat, amely jogsértések túlnyomó többségét már évek óta a feldolgozóipar területén munkát vállaló foglalkoztatottakkal szemben követik el. Gyakori, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek.

A rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése miatt ugyan ritkábban intézkednek a munkaügyi felügyelők, de kiemelendő, hogy ezen jogsértéssel érintett munkavállalók száma duplájára emelkedett a tavalyi év hasonló időszakához képest. Gyakori szabálytalanság, hogy a rendkívüli munkavégzésért nem fizetnek bért és pótlékot, amely egyszerűsített foglalkoztatás és munkaviszony esetén egyaránt előfordult. Előfordul még munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megszegése, illetve a rendkívüli munkavégzés éves keretét meghaladó óraszámban történő foglalkoztatás is.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, stb.) mértékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott közel ötödét érintette a vizsgált időszakban. Ezen belül a legjelentősebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt.

Ezen belül a munkáltatók a műszakpótlékkal, rendkívüli munkáért járó és vasárnapi pótlékkal kapcsolatos jogsértést a kereskedelem, az éjszakai bérpótlékkal összefüggésben megállapított szabályszegést a személy- és vagyonvédelem területén foglalkoztatott munkavállalókkal szemben követték el. Jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása vagy késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítása és kiadása, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténte kapcsán felmerülő jogsértések általában munkáltatói mulasztásból erednek, bár előfordul, hogy megromlik a felek között a viszony vagy elszámolási vita alakul ki és a munkáltatók szándékosan visszatartják az igazolásokat. Az is előfordult már, hogy a munkavállaló akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, mikor a munkavégzést követően a munkáltató nem adja ki a kilépő igazolásokat.