Napjaink gazdasági életének egyik legnagyobb problémája a kinnlevőségek behajtása. Ezen a területen is vannak változások a márciusban hatályba lépett új Ptk. szerint. Korábban a hitelező ajánlva küldött az adósnak egy fizetési felszólítást, melyben megjelölte a követelés összegét, a tartozás jogcímét és ha volt, a számlaszámot. Ez az egyoldalú intézkedés az elévülést megszakította, a határidő újra kezdődött. Ezen a területen 2014. március 15-el változás állt be.
Vannak olyan szerződések, amelyek az új Ptk hatályba lépését megelőzően köttettek. Ezekre nézve a korábbi Ptk az irányadó. Az új Ptké, azaz a 2013. évi CLXXVII. törvény, az új Ptk hatálybalépésére vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabály nagyjából a következőképpen szól.
Az új Ptké 1. § szerint, ha „e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra” nézve kell alkalmazni.
Az új Ptké részletesen felsorolja azokat az eltéréseket, ahol az 1.§-t nem lehet alkalmazni, azonban, az elévülés általános szabályaira nézve nem tartalmaz eltérő szabályokat.
Vagyis, a 2014. március 15. után kötött szerződésekre nézve, az elévülés tekintetében az új Ptk az irányadó. Tehát ezeknél a szerződéseknél a fizetési felszólítás nem szakítja meg az elévülést. Azonban, ha egy szerződést 2014. március 15-i, vagy ezt megelőző dátummal kötöttek meg, akkor a fizetési felszólítás továbbra is kiváltja a kívánt joghatást.
Az írásbeli felszólítás mellett más tények is voltak, amelyek megszakították az elévülést 2014. március 15 előtt. Ezek a peres igényérvényesítés (fizetési meghagyás), az egyezség, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és a tartozás elismerés.
Az új Ptk. szerint az elévülést megszakítja a tartozás elismerés, az egyezség, a kötelem megegyezéssel történő módosítása, a polgári peres út és a követelés csődeljárásban való bejelentése.
Vagyis egy fizetési felszólítással már nem érhető el a kívánt joghatás, viszont ha bejelentjük a követelést a csődeljárásban akkor igen. Feltéve, hogy indult csődeljárás, vagy egyáltalán ilyen indítható-e, ugyanis a magáncsőd továbbra sem létezik. Tehát emberek (természetes személyek) nem tudnak csődbe menni.
Az indokolás arra nézve nem tartalmaz választ, hogy csődeljárás keretében az igényérvényesítés miért szakítja meg az elévülést, arra nézve, azonban igen, hogy a fizetési felszólítás a jövőben miért nem.
A jogalkotó döntését azzal indokolta, hogy a fizetési felszólítás „az igényérvényesítési idő (és az azzal járó bizonytalanság) meghosszabbítására ösztönöz”. Ezt az indoklást el lehet fogadni, azonban az új Ptk.-nak az elévülés tekintetében van még egy lényeges változása.
Közös megegyezéssel hosszabbítható
Nevezetesen az elévülési határidő meghosszabbítható, és a korábbi Ptk.-val ellentétben nem csak akkor, ha az elévülési idő egy évnél rövidebb. A jogalkotó arra hivatkozik, hogy a felek autonómiája, szabadsága fontosabb, mit a határidő hosszabbodásával a bizonyítás nehézsége. Felvetődik azonban a kérdés, hogy ha közös megegyezéssel ezt a határidőt meg lehet hosszabbítani, ami adott esetben az adósnak kedvezhet, hiszen így a fizetés is elodázható, akkor egyoldalú intézkedéssel (fizetési felszólítás) erre miért nincs mód. Főleg akkor, ha a perindítás költségei folyamatosan gyarapodnak, és talán a „jogkereső” emberek, cégek peres hajlama is csökkenni fog félve az egyre növekvő költségektől és a teljesen új jogszabályi környezet adta bizonytalanságtól.
Dr. Illés Zsolt Ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász www.drilleszsolt.hu
