Az ipari fogyasztóknak jelentős – akár 10–30 százalékos – áramár-megtakarítási lehetőséget is biztosíthatna a közvetlen villamosenergia-értékesítés lehetőségének megteremtése – vallják a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szakértői. A kapcsolt erőművek szakmai szervezete több szakértői javaslatot is kidolgozott a kérdés rendezésére, az ezzel kapcsolatos egyeztetések azonban lassan már egy éve elakadtak. Pedig a lehetőség megteremtése sok vállalatnak, közintézménynek és a kapcsolt erőművek üzemeltetőinek is előnyös lenne, szellemiségében a sokszor példaként emlegetett német stadtwerke modellt követi – közölte az energiainfo.hu.
A szakmai szervezet három konstrukciót vizsgált meg a közvetlen villamosenergia-értékesítés lehetőségének támogatására. Ezek lényegében két alapelv köré épülnek: jogszabályilag lehetővé kellene tenni, hogy a fogyasztók és a termelők közvetlenül, magánvezetéken csatlakozhassanak egymáshoz, illetve ahol ez nem gazdaságos, ott a rendszerhasználati díjakban kellene elismerni, hogy a kicsi távolságokon gyakorlatilag nincs hálózati veszteség az áram szállítása során.
Mindkét esetben jelentősen mérséklődhetnek az ellátott fogyasztók terhei. „A közvetlen kapcsolat kiépítésének lehetősége akár 25–30 százalékkal is csökkentheti a végső áramárat, hiszen a rendszerhasználati díjak ez esetben kiesnek a kosárból, de a minimális szállítási veszteség elismerése az árakban is jelentős, akár 10–15 százalékos ármérséklést jelenthetne” – mutat rá Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.
„A szakmai szervezet által végzett számítások alapján ez még akkor is igaz, ha magának a terméknek az ára esetleg valamivel drágább a kapcsolt technológia sajátosságai okán." Jelenleg a villamos energiát 13–15 forint között tudják értékesíteni kilowattóránként a termelők, holott az előállítás önköltsége a magas gázárak miatt 22–24 forint között mozog. „A közvetlen értékesítés egyéb árelőnyei mellett ez az ár még mindig versenyképes lenne, hiszen a teljes áramköltségek jelenleg 25–31 forint között mozognak kilowattóránként a vállalkozások számára. Számos kapcsolt termelő számára viszont a túlélést biztosíthatja ez a plusz 3–7 forint – emeli ki a konstrukció előnyeit az elnök. – Ez egy minden résztvevő számára előnyös megoldás lenne" – teszi hozzá.
A konstrukció elterjedését egyelőre a hatályos jogszabályi környezet lehetetleníti el. Jelenleg a termelő és a fogyasztó között közvetlen vezeték létesítését nem teszi lehetővé a szabályozás, kivéve akkor, ha a termelőegység és a fogyasztási hely egyazon tulajdonosi körhöz tartozik. Ráadásul ebben az esetben a jogszabályok megtiltják, hogy az ilyen közvetlen vezetéken ellátott fogyasztó a közcélú hálózatról is vételezzen, így az ellátásbiztonság miatt extrakapacitásokat kénytelen kiépíteni az adott szervezet, ami alapvetően nonszensz elvárás.
Az MKET javaslata szerint a legfontosabb az lenne, ha az adott fogyasztó a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról is egyaránt vételezhetne áramot. Ez esetben a megtakarítást az jelenti, hogy a közvetlen vezetékről vételezett villamos energia esetében a fogyasztónak nem kell megfizetnie a rendszerhasználati díjakat. Alternatív megoldásként az MKET szakértői szerint járható út lehetne, ha a közcélú hálózaton kis távolságra továbbított villamos energia esetében a szabályozói környezet elismerné a kis szállítási távolságokból fakadó minimális hálózati veszteséget, és ezt a közelben lévő termelőtől vásárolt árammennyiség esetében csak csökkentett mértékben kellene megfizetnie a vállalkozásoknak.
