Ahhoz, hogy a design- és divatipari vállalkozások sikeresen vonjanak be tőkét befektetőktől, nem árt, ha 5-10 éves szakmai tapasztalat áll mögöttük. A kezdő kreatívipari cégek esetében a lépcsőzetes építkezés tovább tart, mint az IT startupok esetében, így viszonylag több időt kell szánni a cég szakmai profiljának létrehozására, a csapat kialakítására vagy a termékek értékesítésének megtervezésére. A siker szempontjából rendkívül fontos, hogy kik és hogyan irányítják és hajtják végre a meghatározott feladatokat, illetve járulnak hozzá a vállalat növekedéséhez. A Batta Barnabás és Szandrocha Kamilla által készített legfrissebb, átfogó kreatívipari tanulmány erre is választ ad a Széchenyi Tőkebefektetési alap blogján.
A startup és a befektető közötti, általában 4-6 hónapig tartó tárgyalássorozat egyes pontjai között a nemzetközi piacra lépési lehetőségek, az értékesítési stratégia, a kommunikációs tervek, a termékfejlesztés finanszírozása és az exitlehetőségek meghatározása mellett a megfelelő szakemberek kiválasztása az egyik legfontosabb belépési feltétel. Pusztán a pénzügyi erőforrások megszerzése ugyanis még nem garancia arra, hogy a vállalkozás jól fog gazdálkodni az összeggel, és hogy az üzleti tervének megfelelő növekedésre képes.
Bár az induló vállalkozások kezdetben természetüknél fogva forráshiányban szenvednek, piaci tapasztalatok, kapcsolatok és szaktudás bevonásával ezt ellensúlyozni lehet. Rendkívül fontos, hogy a vállalkozás gondolkodásában a termékközpontúság mellett a folyamatközpontúság is megjelenjen. A hazai kreatívok jelentős százaléka elsősorban fejlesztésorientált, viszont a hosszú távú siker érdekében a piacosítás irányába is aktív lépéseket kell tenni. Az intenzív (nemzetközi) piacra lépéshez például további (külső) források bevonása, a kapcsolati háló kiépítése, a megfelelő jogi háttér megteremtése gyakran elengedhetetlen.
A siker szempontjából meghatározó lehet, ha a határozott célokkal rendelkező vezető mellett a csapat rendelkezik nemzetközi szinten is profi értékesítővel és marketingessel, egy jó adminisztrációs vezetővel és az adott iparágban jártas szakemberekkel. A hazai piacon egyelőre nincsenek tucatszámra olyan menedzserek, akik ismerik egy designipari brand országhatárokon kívülre vitelének módszereit. Ebben (is) van mit tanulnunk a nagyobb múlttal rendelkező befektetőktől.
A tőkebefektető általi rendszeres monitoring, a szervezési, vezetési és jogi tanácsadás, PR-támogatás vagy az iparági és szakmai kapcsolatok értékteremtő erővel bírnak, és közvetve az üzleti terv teljesítését is segítik. A tanulmányban megszólaló kreatívipari cégek hiánypótlónak tartják a befektetővel létrejövő kapcsolatot, illetve támogatást, és külön pozitívumnak látják, hogy a kreatív működés mellett az üzleti fejlődést és a kompetenciák javulását is elősegítik. Ez pedig természetesen mindkét fél érdeke.