Hogyan lehet év közben áttérni a katára és a kivára?

Az érintett cégek döntő többségének, egyes becslések szerint 60-70 százalékának megérné a vállalkozások számára bevezetett új adózási formákat – a kisadózók tételes adóját (a katát) és a kisvállalati adót (a kivát) – választani. A számok azonban ezt egyelőre nem tükrözik: a várt több százezres részvétel helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint március végéig 58 578 cég jelentkezett be a kata és 7529 a kiva hatálya alá. Az előzetesen becsülttől jóval elmaradó érdeklődésben az adótanácsadó, könyvelő szakma szerint nincs semmi meglepő: egy-egy új adózási módnál korábban is több év kellett ahhoz, hogy a vállalkozások megértsék, elfogadják azt, különösen, ha a szabályokat az első időben még gyakran változtatták, ahogy történt az az elmúlt hónapokban is.

Kisvállalati adó – kiva

A kisvállalati adó szerinti adózás akkor választható, ha az adóévet megelőző adóévben a cég átlagos statisztikai állományi létszáma várhatóan nem haladja meg a 25 főt, bevétele pedig az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén ennek időarányos részét. A létszám- és árbevételi határ számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni. További feltétel, hogy az adóévet megelőző két naptári évben az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel a kisvállalat adószámát, s hogy a cég üzleti évének mérlegforduló napja december 31. legyen.

A parlament tavaszi tavaszi döntése szerint az év közbeni bejelentkezéssel összefüggő szabályok mellett az NGM-től kapott tájékoztatás szerint érintették a kedvezményezett foglalkoztatottnak körét. Emellett lehetővé tették, hogy a korábbi beruházás értékesítése esetén az adóalap csökkenthető legyen, illetve a készletállomány első évi csökkenése korrekciós tételként figyelembe vehetővé váljon.

További pozitív változás, hogy a kisvállalati adóalanyiságot megelőző időszakra vonatkozó és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó csökkenti a kisvállalati adó alapját. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább ez utóbbi összege. Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka, amelynek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

A kiváról bővebben innen tájékozódhat!

Bármikor be lehet lépni a katába és a kivába

A kata és a kiva esetében ugyanakkor a korábbi tapasztalatoknál gyorsabb térnyerést segítheti, hogy a jogalkotók lehetőséget teremtettek az év közbeni átlépésre is. A katánál már a decemberben elfogadott szabályok tartalmazták ezt. A kivánál tavasszal módosították a törvény, amely az április 18-i Magyar Közlönyben meg is jelent, így hatályossá vált.

Induló vállalkozások mindkét adózási módot választhatják. Ilyen esetben a működés megkezdésének napjától adózik a választott forma szerint a cég, illetve a vállalkozó. Ha már működő vállalkozás jelentkezik be a kata, illetve a kiva alá, ott a következő naptári hónaptól lehet az új szabályokat alkalmazni.

Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az átjelentkezésnél az ügyintézési határidő 30 nap, ami miatt előfordulhat, hogy kérelem elfogadásáról az értesítés később érkezik, mint amikortól már az új szabályok szerint kell adózni (s ennek megfelelően kell a számlákat kiállítani, a nyilvántartásokat vezetni). Ha például egy vállalkozás május 22-én adja be a nyomtatvány a hatósághoz, június 1-től már katás vagy kivás lesz (ha

egyébként megfelel a feltételeknek), ám erről az értesítés várhatóan csak június közepén érkezik majd meg. A későbbi problémák elkerülése érdekében érdemes ezt a cégeknek szem tartaniuk.

A katánál megéri az alanyi áfa mentesség

Szintén kiemelten fontosnak tartotta a szóvivő hangsúlyozni azt is, hogy az adatbejelentő lap kitöltésekor azon vállalkozásoknak, amelyek a katát választják, s arra jogosultak lehetnek, érdemes az áfára alanyi mentességet kérni. Ekkor ugyanis a kata adminisztrációja valóban egyszerűvé válik: évente csupán egy pár soros bevallást kell leadni a hivatalnak, s a havi 50 ezer forint adó befizetésével az adózó minden kötelezettségének megfelelt. Kivételt képez ez alól, ha a vállalkozásnak alkalmazottja van, hiszen a munkavállaló után az adót és a járulékokat be kell fizetni, s havonta a járulékbevallást be kell küldeni az adóhivatalnak. Mindazonáltal arra a vállalkozói körre, amely számára a kata optimális adózási feltételeket biztosíthat ez utóbbi nem jellemző: a jelenleg működő 373 ezer egyéni vállalkozóból például, mindössze 50 ezren foglalkoztatnak munkavállalót.

Kisadózók tételes adója – kata

Az egyéni vállalkozók és egyéni cégek mellett csak a kizárólag magánszemély tagokból álló betéti vagy közkereseti társaságok (bt., illetve kkt.) választhatják a tételes adót, vagyis más gazdasági társaság, például kft. nem. Magánszemélynek pedig ahhoz, hogy a kata szerint adózhasson, előbb be kell jelentkeznie egyéni vállalkozónak.

Nem választhatja a katát az a vállalkozás, amelynek 100 ezer forintot meghaladó adótartozása van, adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ez időszakban az jogerősen fel volt függesztve. Kizáró feltétel továbbá, ha z a vállalkozás a TEÁOR 2008 szerint biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységet (66.29) folytat, vagy saját tulajdonú, illetve bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével kapcsolatosan bevételt számol el (68.20). (Eredetileg biztosítási ügynökök sem választhatták ezt az adónemet, e tevékenység kizárását azonban a tavaszi adójogszabály-modósítások alkalmával törölték.)

A katás vállalkozó mindaddig, amíg éves árbevétele nem éri el a 6 millió forintot havi 50 ezer forint adót köteles megfizetni, amellyel valamennyi adó és járulékkötelezettségének eleget tesz. Az árbevételi plafon túllépése ugyanakkor itt nem jár az adó hatálya alóli kieséssel, a többlet után 40 százalék adót kell leróni.

A kata szabályairól innen elérhető korábbi összeállításunkból tájékozódhat!

Az áfára vonatkozó alanyi mentesség az adatbejelentő nyomtatványon jelölhető meg. Választani kell, tehát be kell jelölni azt a dokumentumon! Ha ez elmarad a vállalkozásnak áfát kell fizetnie, s ezzel együtt negyedévente bevallást készítenie.

Azon vállalkozások azonban, amelyek év közben, valamely más adózási formából jelentkeznek át a katába az alanyi mentességet csak akkor kérhetik, ha az adott naptári évben, az esztendő elejétől áfamentes kategóriába tartoztak, tehát az addigi adózási módjuk alapján sem számláztak áfát. Áfamentességet kérhetnek továbbá az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) szerint adózók is (e vállalkozások ugyanis szintén nem kötelezettek áfabevallásra). Azon cégek, vállalkozók, akik az átlépés évében áfa-körbe tartoztak a mentességet a következő naptári évtől kérhetik.

Átalányadóból is át lehet jelentkezni

Számos, jelenleg az átalányadózás szabályai szerint adózó vállalkozónál merült fel a kérdés, hogy választhatják-e az új adónemeket. Eszerint a forma szerint adózik jelenleg a taxisok, kozmetikusok, kutyakozmetikusok, fodrászok döntő többsége, azok, amelyeknek árbevétele az évi 15 millió forintot nem haladja meg.

Ellenőrizni kell a megfelelés feltételeit

Bár az elmúlt néhány hónapban formai okok miatt nagyon kevés átjelentkezési kérelmet kellett elutasítania a NAV-nak, Linczmayer Szilvia arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatbejelentő lap kitöltése előtt mindenképp érdemes átnézni a választott adózási formához kapcsolódó feltételeket. A csekély számú elutasítás jellemző okai között a szóvivő megemlítette, hogy olyan vállalkozás jelentkezett volna be a katára, amelynek az adótartozása meghaladta a 100 ezer forintot, illetve társasági formája nem felelt meg a jogszabályban előírtaknak.

Az átalányadó szabályai szerint a bevétel 90 százalékát (nyilvántartási kötelezettség nélkül) költségként lehet elszámolni, s csak a fennmaradó 10 százalék után kell megfizetni a 16 százalék személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékadót illetve a járulékokat.

E vállalkozók az egyéb adózási formákkal azonos módon térhetnek át a katára. Értelemszerűen abban az esetben érdemes elgondolkodni a váltáson, ha árbevételük a 6 millió forint alatt marad a várakozások szerint. Esetükben a kata adóelőnye (amennyivel tehát a kata választása esetén kevesebbet kell adózni) mérsékeltebb, mint a normál adózási módot alkalmazóknál, ám az adminisztráció csökkenésén, s az ezen keresztül elérhető megtakarítások keresztül e kör is jól járhat a katával.