Termékdíjraktár
Az új szabályozás értelmében két új jogintézmény jelent meg a termékdíjtörvényben: az ipari és a kereskedelmi termékdíj-raktár. A termékdíj-raktár alatt engedélyhez kötött, belföldön található ingatlant értünk. A kereskedelmi termékdíj-raktárban kizárólag termékdíj-köteles termékek tárolását lehet végezni. Az ipari termékdíj-raktár lehetőséget ad a termékdíj-köteles termékek előállítására, feldolgozására, az újbóli felhasználásra előkészítésére és a készletezésére is – figyelmeztet a LeitnerLeitner ügyvédi iroda.
A szabályozás célja, hogy rugalmasabb és kezelhetőbb alternatívával egészítse ki az átvállalási és visszaigénylési rendszert. A termékdíj-raktáron belüli termékértékesítés esetén nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. Így például az ipari termékdíj-raktárban előállított termékek után csak az első raktáron kívülre történő belföldi értékesítés esetében kell termékdíjat fizetni, külföldi értékesítés esetén pedig egyáltalán nem.
A termékdíj-raktárak üzemeltetéséhez szükséges engedélyt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adja ki, miután a törvényben és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletben meghatározott szigorú feltételek teljesítéséről személyesen meggyőződött.
Az idei módosításokról itt olvashat részletesebben!
A termékdíj-raktár intézménye tehát mentes több, az átvállalásra és a visszaigénylésre jellemző nehézségtől. A fent bemutatott lehetőségeknek azonban ára van. A raktárengedély kiadása kapcsán számos feltételt kell teljesíteni, és szigorúbb nyilvántartási követelményeknek kell megfelelni. Ráadásul havi adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a raktárengedélyest.
Egyéb módosítások
2014. július 1-jét követően ahhoz, hogy az átvállalásokhoz kapcsolódó szerződések hatályba lépjenek, szükség van arra is, hogy azokat a NAV nyilvántartásba vegye. Ez azt jelenti, hogy csak abban az esetben lesz érvényes az adott ügylethez kapcsolódó átvállalás, ha a szerződő felek rendelkeznek a NAV nyilvántartásba vételi értesítőjével. Tehát addig nem érvényes az átvállalás, amíg a bejelentést nem rögzítette a rendszer. Korábban elég volt, ha a szerződést 15 napon belül bejelentették. A módosítás a július 1-jét megelőzően jogszerűen bejelentett, élő szerződéseket nem érinti.
A fenti szabályozások bevezetésének eredményeként figyelni kell, hogy új definíciók kerültek be a szabályozási rendszerbe, illetve több helyen szükséges volt az alapfogalmakat pontosítani és kibővíteni. Többek között bővült a kötelezettek köre, a visszaigénylési jogcímek, forgalomba hozatal, illetve az újbóli felhasználásra előkészítés is.