Az átlag munkavállaló általában jól reagál egy olyan helyzetben, amikor pozícióban érezheti magát, amikor kikérik a szakértelmét, legyen szó akár csak egy alkalmi projektről. Még ennél is jobb azonban, ha hosszútávon is érezheti, hogy számít a véleménye. Az ilyen légkör a vezetés részéről viszonylag kevés időráfordítás mellett is komoly megtartó erővel bírhat, és hosszú távú munkavállalói lojalitást eredményezhet. Utóbbi pedig, még ha meg is szakad idővel, garantáltan a cég jó hírét öregbíti a piacon – írta Junkert Andrea az RSM-DTM HR üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Miért van szükség mentorra?
A mentorálás bizonyítottan pozitív hatással bír a mentorált egyén karrierjére. Gerard Roche 1979-ben készített felméréséből kiderült, hogy az ezernél több megkérdezett 63,5 százalék jelezte: nőtt a fizetése, hamarabb elérte az áhított pozíciót és általánosságban elégedettebb volt a munkájával, mint a mentorálást igénybe nem vevő társai.
A vállalati mentorálásról részletesebben itt olvashat!
A mentorált kap valakit, aki időt szán rá, és megosztja vele a tudását, segít neki sikereket elérni. De a mentornak is célja, hogy megtérüljön a befektetése, ráadásul az együttműködésből adott esetben ő is komolyan profitálhat. A mentorált fél is feltehet például váratlanul olyan kérdést a mentornak, ami rávilágíthat egy régóta húzódó probléma megoldására. Ez az úgynevezett bumeráng-hatás.
Számtalan gyakorló szülő szerint felnőtté váló gyermeke nem ad a szavára, de katonás fegyelemmel betartja az edzője utasításait. Lehet, hogy ez az üzleti életben is így működik? Jobban elfogadunk egy szakmailag rátermett, akár külső, projekt alapon működő vezetőt, esetleg tapasztaltabb kollégát, mint a papírforma szerint „kirendelt” állandó főnököt?