Nemzetgazdasági szempontból az agrárium az egyik legjelentősebb ágazat: bár a rendszerváltás óta szinte folyamatosan csökkent a foglalkoztatottak létszáma, az általa termelt GDP, a megtermelt áru exportpotenciálja és szereplőinek jövedelemtermelő képessége továbbra is meghatározó. Az ágazatot a közelmúltban és a jövőben várhatóan megjelenő újabb pályázati felhívások is igyekeznek helyzetbe hozni. A kormányzat és az unió szándéka, hogy olyan technológiai és eszközberuházások valósuljanak meg, amelyek elmaradása komoly versenyhátrányt jelentett az ágazat szereplőinek. A beruházásokkal a piac szereplői növelhetik hatékonyságukat, emelhetik versenyképességüket, és végeredményben emelhetik jövedelemtermelő képességüket is. A pályázati források mellett a bankok is egyre szélesebb körű megoldásokat ajánlanak az agrárvállalkozásoknak.
Újabb kedvezményezettek
Az agrárszereplők különböző szempontok szerint mérlegelik, hogy áldoznak-e a fejlesztésekre és a beruházásokra, és ha igen, akkor azt milyen ütemezéssel teszik. Az agrárium finanszírozása a Növekedési Hitelprogramoknak (NHP) köszönhetően a korábbi időszakokhoz képest jelentősen felpörgött, hiszen egy jól definiált, alacsony és fix kamatozású pénzforrással olyan beruházások és a normál működéshez kapcsolódó forgóeszköz-igények váltak finanszírozhatóvá, amelyek korábban nem voltak elérhetőek, vagy magasabb kamatozásuk miatt nem voltak keresettek. Az NHP-keretek nemcsak a klasszikus banki hiteltermékeken keresztül, de a lízing- és a támogatás-előfinanszírozások útján is komoly lendületet adtak az ágazatnak.
A sikeres működéshez elengedhetetlen, hogy a vállalkozás reális, a kapacitásaihoz igazított tervekkel rendelkezzen, és megfelelő gazdasági háttér legyen mögötte, így az együttműködés is gördülékenyebb.
– Fontos hangsúlyoznunk azt is, hogy nemcsak egy termékben, hanem csomagban gondolkodunk: komplex megoldásokkal szeretnénk ügyfeleink felmerülő igényét kielégíteni, és stabil hátteret nyújtani a működéshez, legyen szó hitelről, lízingről, faktorról vagy egy testreszabott számlavezetési ajánlatról – mondja Szerdahelyi Róbert.
Garanciával még többen finanszírozhatók
A tudatos tervezést mutatja az is, hogy a cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gépek korszerűsítésére, cseréjére, ami megmutatkozik a lízingpiaci statisztikákban is. A lízingfinanszírozás legfőbb előnyei az alacsony önerőszükséglet mellett, hogy nem köti le a vállalkozás pénzügyi erőforrásait, nem igényel plusz biztosítékokat, gyorsabb átfutási idővel igényelhető, és kevesebb adminisztrációs terhet ró a vállalkozásra. A pénzügyi lízing és kölcsön az agrárvállalatok számára egyszerűbb és összességében előnyösebb finanszírozásra adhat lehetőséget.
Az ágazat kis- és középvállalatai általában stabil gazdálkodásúak, többéves, sikeres működési múlttal rendelkeznek, s bár küzdenek a maguk ágazati ciklikusságával, eredménytermelő képességük és banki adósságszolgálatuk jól tervezhető, illetve tulajdonosi körük elkötelezettsége kimagasló. A cégek likviditása, jövedelemtermelő képessége és ezzel együtt banki hitelképessége azonban azon múlik, hogy elérték-e az adott ágazatra jellemző minimális üzemméretet, amely alatt a termelés eszköz- és tőkeigénye olyan magas, hogy rendkívül nehéz a vállalkozásoknak értékelhető volumenű eredményt termelni, sőt esetenként jellemző a veszteséges működés is.
– Azok a cégek, amelyek elérték a minimális üzemméretet, a támogatási rendszerek nyújtotta segítséggel kellő jövedelmet és jövőbeni beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez megfelelő fedezetet tudnak képezni. De amennyiben az agrárvállalkozások tőke- vagy fedezethiánnyal küszködnek, akkor sem szabad azonnal elvetni a hitelezhetőség gondolatát: a hitelgarantőr intézmények kezességvállalásának finanszírozásba való bevonása a bankok számára hitelképesebbé teheti az ilyen cégeket is – mutat rá a CIB szakembere, aki szerint a jövő egyik nagy lehetősége az állami háttérrel rendelkező garanciaintézményekkel való együttműködés még szorosabbá fűzése, segítve a tőke- vagy fedezethiányos agrárvállalkozások gyors, egyszerűbb hitelhez jutását.
Általánosságban elmondható, hogy a közép- és nagyüzemek az átlagos – nem mezőgazdasági profilú – kkv-k viselkedése szerint működnek, miszerint akkor és arra összpontosítják beruházási elképzeléseiket és rendelkezésre álló önerejüket, amihez az adott időszakban elérhető támogatási források nyílnak. Azokat a fejlesztéseket vagy pótló, de szükséges beruházásokat, melyekhez nem tudnak a saját erőn, illetve az esetleges külső, banki forráson kívül támogatási forrást szerezni, nagyon sok esetben halogatják. Amennyiben e pótló vagy fejlesztő beruházások nélkül is meg tudja őrizni eredménytermelő képességét egy vállalkozás, akkor alapvetően ezzel nincs probléma, hiszen ez is azt mutatja, hogy a piac és a szabályozói környezet változásaihoz kitűnően tud alkalmazkodni, és azt Darwin óta tudjuk, hogy nem a legerősebb, nem a leggyorsabb egyed a túlélő, hanem az, amelyiknek a legnagyobb az alkalmazkodó képessége.
– A kisüzemek, az őstermelők vagy a családi kisgazdaságok az elmúlt időszakban – tapasztalataim szerint – elsősorban önerőből hajtották végre kisebb szükséges beruházásaikat, hiszen ezek a vállalkozások a méretükből adódó korlátok miatt sajnos kevéssé kezelhetők önállóan a banki finanszírozói rendszer szempontjából. Azonban jelenleg már ezek a vállalkozások is egyre többször jutnak támogatási forráshoz – jelen támogatási ciklusban külön jogcímek vannak a számukra –, illetve tudnak igénybe venni támogatott konstrukciókat, banki forrásokat, köszönhetően a jól működő garanciaintézményeknek – véli Szerdahelyi.
Az agrárvállalkozások esetében nagyon nehéz általánosságban megmondani, hogy melyik cég hitelezhető, és melyik nem. Azok a pénzügyi eredmény- és megtérülési elvárások vagy standard pénzügyi mutatók, amelyek teljesítése nem okoz gondot egy intenzív kertészeti kultúrát folytató vállalkozásnak, lehet, hogy egy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás esetében túlzók. Ezért a bankok az ágazat jellemzőiből és az adott, finanszírozást igénylő vállalkozás saját ágazatán belül elfoglalt helyéből indulnak ki.
– Fontos hogy a bank értse ügyfele működési modelljét, ismerje piacát, potens vevői és szállítói kapcsolatrendszerét, és értse a tulajdonos, a menedzsment gondolkodásmódját, céljait, motivációját. A bank sok száz hasonló méretű és tevékenységi körű ügyfelet kezel, így tiszta képe van arról, mi működik, mi nem, mi az a megoldás, amelyet érdemes alkalmazni, és melyek azok a lehetőségek, amelyekre érdemes figyelni. Természetesen ez nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a bank szerepet tévesztve át akarja venni a menedzsment döntési szerepét, és hogy jobban tudná az üzletet irányítani, mint az, aki ezt csinálja több évtizede. De azt biztosan jelentenie kell, hogy a banknak aktív részesévé kell lennie a cég döntés-előkészítési munkájának, és amennyiben felkészült, proaktív, ehhez megfelelő döntési alternatívákat is tud biztosítani, és nem csak kizárólag banki szolgáltatás és termék tekintetében – emeli ki Szerdahelyi Róbert.
A cikk a CIB Bank szakmai támogatásával készült.
