Mind a személyszállító, mind az árufuvarozó tagjaink évek óta küzdenek a gépjárművezetői utánpótlás problémájával, országos szinten állnak mar tehergépjárművek és autóbuszok, tekintettel arra, hogy nincs elegendő gépjárművezető – áll a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) közleményében.

Most 6800 hiányzik

A Nemzeti Közlekedési Hatóság éves adatai alapján - melyek a közúti közlekedési szolgáltatókra (engedéllyel rendelkező árufuvarozó és személyszállító vállalkozások) és az általuk üzemben tartott járművekre vonatkoznak - valamint figyelembe véve az általános munkaerő-piaci tendenciákat, számításokat végeztek. Ezek eredménye szerint az elkövetkezendő 5 évben és kizárólag a közúti szolgáltatásokat engedély birtokában végző vállalkozásokra számolva (sajátszámlásokra nem), számításba véve az általános 30%-os lemorzsolódást, mely a szakmát váltókat és nyugdíjba vonulókat foglalja magában, hozzávetőlegesen C kategóriában 35.750 fő és D kategóriában 3,270 fő GKI képesítéssel is rendelkező gépjárművezető képzésére lenne szükség Magyarországon. (A magyarországi hiányszakmák tízes listáját már hatodik éve a szakmunkások vezetik, második helyen a sofőrök, a harmadik helyen pedig a mérnökök állnak.)

Egy a Bizottság által a tavalyi évben végzett piacfelmérés szerint Németországban az elkövetkező években 100.000-s nagyságrendben vonulnak nyugdíjba járművezetők, ami szintén aggasztó, illetve kiszámíthatatlan hatással fog bírni a környező országok munkaerőpiacára.

Az egyesület által végzett és az illetékes Minisztérium által is elfogadott felmérés értelmében csak jelen pillanatban, azonnal és konkrét munkáltatói igénnyel azonnali munkakezdés céljából 6800 gépjárművezető (C és D kategóriásra egyaránt) azonnali képzésére van szükség annak érdekében, hogy a termelőeszköz haszongépjárművek és autóbuszok újra munkába állhassanak.

A jogszabály csak árt

A problémát az is fokozza, hogy a kötelező jogharmonizáció okán (a vezetői engedélyekről szóló 2006l126lEK európai parlamenti és tanácsi irányelv) a C és D kategóriás jogosítvány megszerzésének alsó korhatára 2013. január 19-től 18 évről 21, évre, illetve 27 évről 24 évre emelkedett – véli a NiT. A magyar képzési rendszer sajátosságaiból adódóan, mint az EU tagállamok többségében is, a fiatal felnőttek jelentós része 18 éves korban érettségizik, és ekkor dönti el, hogy milyen szakmát válasszon, merre induljon tovább, milyen képzésen vegyen részt. Mivel a C kategóriás jogosítvány megszerzésére még 3 évet vámi kell, úgy a nagy többségük más foglalkozást vállal, a gépjárművezetői szakma utánpótlása így nem, vagy nehezen biztosított, a gépjárművezetők korfája idősödő tendenciát mutat.

Kép:Pixabay

A fiatalok ahelyett, hogy gépjárművezetővé képeznék magukat elkallódnak, elérve a 21 (24) éves életkort már valamilyen szakmával, vagy stabil munkahellyel rendelkeznek, így nehéz arra rávenni őket, hogy egy újabb szakma elsajátítása érdekében ,,üljenek vissza'' az iskolapadba. Az érettségit követő három éves időszak ebből a szempontból kiemelten fontos, a korhatárok megemelése, azok elfogadása időpontjához képest, nem várt negatív következménnyel járt – áll a szervezet közleményében.

A rendelkezésre álló baleseti statisztikák sem igazolják, hogy a fiatalabb korosztály körében nagyobb lenne a közlekedésbiztonsági kockázat ezekben a járműkategóriákban, ezért az egyesület azt kéri Violeta Bulc-tól, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosától, hogy biztosítsák annak lehetőségét, hogy Magyarországon, kizárólag belföldi forgalomban, így az EU közös piacára ráhatást nem gyakorolva, lehetőség legyen a hivatásos gépjárművezető jelöltek részére a C kategóriás jogosítvány 18, a D kategóriás jogosítványt 21 éves életkorban megszerezni.

Több Európai Uniós tagállam is élt hasonló lehetőséggel bizonyos tevékenységek esetében, így a kérés nem példa nélküli.