Félmillióan maradnak munka nélkül a gagyi cuccok miatt

Minden évben több mint 500 ezer munkahely megszűnését és közel 13 ezer-milliárd forintnyi kárt okoz a hamisított divatcikkek forgalmazása az EU területén. Az uniós országok közül leginkább a fejlett divatiparral rendelkező Olaszország gazdaságát sújtja a nemzetközi bűnbandák által irányított divattermékek hamisítása - közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

2015. július 30.

Piac&Profit

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) legfrissebb jelentése szerint a divatcikkek éves 275 milliárd eurós (85 ezer-milliárd forint) teljes forgalmának mintegy 10%-át teszik ki a hamis divattermékek (ruhák, cipők, és egyéb kiegészítők, pl: sálak, nyakkendők, övek, kesztyűk stb.) az EU-ban. Az ilyen termékeket előállító és forgalmazó szektorban 3,8 millióan dolgoznak, és összesen 647 ezer vállalkozás található; a cégek közel fele Olaszországban működik. A dokumentum rámutat: a nemzetközi bűnbandák által irányított termelés és értékesítés évente mintegy 43,3 milliárd eurós (kb. 13,4 ezer-milliárd forint) kárt okoz az Unió gazdaságának, és körülbelül 518 ezer munkahely megszűnéséért felelős.

„A hamis termékeket vásárló fogyasztók sajnos nincsenek tisztában azzal, hogy a hamisítás nemcsak az eredeti termékeket előállító cégeknek okoz károkat, hanem a csökkenő forgalom miatt a beszállítói kör is érintett, ezáltal az egész EU gazdaságára nézve rendkívül káros a folyamat” – mondta el Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.

Az OHIM becslése szerint a 28 EU-s tagállam csak a divattermékek hamisítása miatt 8 milliárd euró (kb. 2500 milliárd forintnyi) adó- és járulékbevételtől esik el, hiszen a hamis termékeket forgalmazók nem fizetik meg ezeket a tételeket. A dokumentum megállapítja, hogy akkor is riasztó méretű hatása van a divatcikkek hamisításának, ha csak a közvetlen hatásokkal számolunk: ez esetben évi 26 milliárd eurós (kb. 8060 milliárd forint) kár keletkezik az EU-ban, miközben 363 ezer munkahely esik áldozatul a hamisításnak.

Miért éri meg a szabadalom?

A szabadalmi eljárás hosszú és nem olcsó folyamat. Miért éri meg mégis? Mert segít kiszállni a gyilkos árversenyből és megtérülést biztosít a befektetett fejlesztésnek. Szakértőnk összefoglalja a lényeget.

A divatcikkek hamisítása káros hatásának leginkább kitett országok között található Olaszország és az Egyesült Királyság. Előbbiben évi 4,5 milliárd eurós közvetlen kárt okoz a hamisítás, illetve közvetlenül évi 50 ezer, közvetve 80 ezer állás megszűnését okozza. Az Egyesült Királyságban ugyanez a kár 3,6 milliárd eurónyi, illetve 40 ezer munkahely a veszteség. Nem sokkal marad le a Franciaország és Németország sem a listán: mindkét országban egyenként évi 3,5 milliárd eurós közvetlen kárral lehet számolni. Emellett a franciáknál közvetlenül 25 ezer, közvetve 36 ezer ember válik állástalanná a divatcikkek egyre szaporodó hamisítása miatt, míg Németországban ugyanez az adat 40 ezer, illetve 52 ezer.

Egy felmérés szerint bár az európaiak 96 százaléka úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdon fontos, mivel a feltalálók, az alkotók és az előadóművészek támogatásával ösztönzi az innovációt és a kreativitást, de egyéni szinten az európaiaknak átlagosan a 34 százaléka úgy véli, a hamisított áruk vásárlása elfogadhatónak tekinthető, ha így pénzt takaríthatnak meg.

Ez a jelenség azért különösen aggasztó, mert az OHIM egy korábbi jelentése megállapította: a szellemi tulajdonjogokhoz (IPR) köthető iparágak – ide tartozik a divatipar is – alkotják az EU gazdaságának gerincét: a gazdasági összteljesítmény körülbelül 39%-a, a harmadik országokba irányuló export 90%-a innen származik, illetve a szektor biztosítja közvetlen vagy közvetett módon az uniós állások mintegy 35%-át, azaz hozzávetőleg 77 millió munkahelyet. Mindemellett az IPR-iparágakban tevékenykedő cégek esetében dolgozónként átlagosan 29%-kal magasabb bevétellel lehet számolni, vállalatonként hatszor több alkalmazottal, illetve 20%-kal magasabb javadalmazással, mint azoknál a cégeknél, amelyek nem rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal, tette hozzá Bendzsel Miklós.

Mindenki másképp csinálja

Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73%-a, mennyiség szerinti 66%-a származott az országból, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok küzdelmet hirdettek a hamisítás ellen. A hamisításra szakosodott kínai bűnözői csoportok azonban mobilak, illetve szorosan kapcsolódnak más csoportokhoz: az Olaszországban tevékenykedő kínai bűnözők például együttműködnek a hírhedt olasz Camorrával a hamis áruk importja és terjesztése kapcsán. A kínai szervezett alvilági csoportok egyik módszere, hogy megtelepednek a legálisan működő szabad kereskedelmi zónákban (FTZ), és itt csomagolják vagy címkézik át, látják el “eredeti” védjeggyel, illetve „papírozzák” le a Kínából konténerszámra érkező hamis árut. Ez többek között azért nehezíti meg az európai hatóságok dolgát, mert a világ 135 országában található 3000 szabadkereskedelmi zónából 82 az Európai Unió területén található. Kínától eltérően más ázsiai országok szemmel láthatóan sokkal inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak a hamisítás terén: az EU-ban lefoglalt hamis parfümök és kozmetikai termékek 52%-a Törökországból származott, értékük 26,1 millió eurót tett ki 2013-ban. (Ugyanakkor Törökország csak az EU-ba érkező hamis termékek 3,7%-át állította elő.) Ezzel szemben Indiában leginkább gyógyszereket, míg Egyiptomban élelmiszereket hamisítanak; utóbbi eset főleg a hagyományos élelmiszerek „bio” és „organikus” címkével való ellátását jelenti, hiszen így magasabb áron értékesíthetők. Emellett Indonézia a gyenge jogszabályi háttere és a korrupció, a Fülöpi-szigetek pedig a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt okoz fejtörést az EU-ra gyakorolt hatások miatt.

Véleményvezér