A lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások kissé romlottak az előző felméréshez képest. E negatív fejlemény megfigyelhető a biztos szándékú körben (tehát, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) és a valószínű szándékú körben egyaránt. Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva csak a biztos szándékú körben volt regisztrálható a csökkenés. A lakásfelújításra és -korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások az egy negyedévvel ezelőttivel lényegében megegyeznek, de az egy évvel ezelőttinél valamivel kevésbé erőteljesek.
A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten átlagosan nem sokat változtak az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Idén januárban a válaszadók 47 százaléka számított emelkedő árakra, most 44 százalékuk. A stagnáló árakra számítók aránya ugyanekkor 45-ről 50 százalékra emelkedett. A főváros egészét jellemző, a következő egy évre várt átlagos árnövekedés most is a 3 százalékot közelíti. A budai oldalon, illetve a divatos pesti lokációk esetében ennél gyorsabb, 5 százalék körüli árnövekedés valószínű. A keleti régióban az összesített prognózis kissé emelkedett, míg a nyugati országrészben valamelyest csökkent. Az új lakások ára várhatóan 5–7 százalékkal emelkedik.
Építésitelek-piac: stabil derűlátás
A telekpiaci kilátások 2015 első felében vettek lendületet, majd 2016 elején – nyilván nem függetlenül a bejelentett kormányzati intézkedésektől – ismét erősen javultak. Azóta magas szinten stabilizálódtak a várakozások. A GKI telekpiaci indexeinek értéke a jelen felmérés során a fővárosra vonatkozóan 7, az ország egészét illetően 6 ponttal emelkedett az előző felméréshez képest. Az építési telkek ára várhatóan 3–8 százalékkal emelkedik a következő egy esztendőben.
A kihasználtság a hazai piacon 2015 óta lényegében folyamatosan emelkedik. Budapesten 2017 első negyedévében az átlagos kihasználtság 87 százalék volt, ami másfél ponttal magasabb az egy negyedévvel és majdnem 3 ponttal nagyobb az egy évvel korábbinál. Kelet-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőtti 76 százalékos kihasználtság 83 százalékra emelkedett, míg Nyugat-Magyarországon most is 80 százalék e mutató értéke. 2017 áprilisában a GKI irodapiaci indexének értéke (ami az ingatlanos cégek, illetve a vállalatok várakozásait sűríti egyetlen számba) a fővárosra és az ország egészére vonatkozóan is 2-2 ponttal emelkedett az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Mindez éves összevetésben a budapesti jelzőszám esetében 5, az ország egészére vonatkozóan 1 pontos emelkedést jelent. A GKI ugyan korábban a jelenlegieknél magasabb értékeket is mért, a mostani kilátások azért még mindig meglehetősen optimisták. Budapesten és környékén a bérleti díjak 3-4 százalék körüli emelkedésére lehet számítani a következő egy évben, míg vidéken ennél csak kisebb lehet a növekedés mértéke.
Üzlethelyiség-piac: zárult az olló
Az élelmiszer-kereskedelemre egyre súlyosabban nehezedik a kormányzati nyomás. Nagyobb fejlesztések nem, de a meglévő kapacitások korszerűsítése és felújítása több helyszínen is napirenden van. A jelen felmérés során a fővárosi agglomerációra, illetve a Magyarország egészére vonatkozó üzlethelyiség-piaci indexek közötti „olló” mostanra bezárult. Az előző negyedévhez képest az előbbi 3 ponttal csökkent, míg ez utóbbi 1 ponttal emelkedett. Éves összevetésben 9 és 13 pontos a növekedés. A bérleti díjak várhatóan 3 százalék körüli mértékben nőhetnek a következő egy évben.
Logisztikai ingatlanpiac: tízéves csúcson az index
A logisztikai ingatlanok kihasználtsága mind a három vizsgált területen enyhén emelkedett az egy negyedévvel ezelőttihez képest. A kihasználtsági ráta a fővárosi agglomerációban jelenleg 86 százalék (egy negyedévvel ezelőtt 85 százalékos volt), a nyugati országrészben 84 százalék (januárban 82 százalékos volt), a keleti régióban pedig 83 százalék (januárban 80 százalékos volt). Egy évvel ezelőtt ez a három adat rendre 85, 90 és 70 százalék volt. A GKI raktárpiaci indexei a jelen felmérés során kisebb-nagyobb mértékben emelkedtek: a budapesti 5, míg az ország egészére vonatkozó csaknem 2 ponttal nőtt az előző felméréshez képest. Éves összevetésben az előbbi 8, az utóbbi 12 pontos növekedést jelez. A bérleti díjak a következő egy évben várhatóan 2-3 százalékkal emelkedhetnek.
