Míg az Európai Unióban a munkavállalók 53 százaléka szerint okoznak komoly gondot okoznak a munkabalesetek, addig hazánkban a dolgozók mindössze 5 százaléka tartja ezeket problémának. Ez az arány is jól mutatja, mennyire nem tartjuk fontosnak a munkahelyi balesetek és egészségkárosodások megelőzését, pedig megfelelő munkavédelmi intézkedésekkel csökkenteni lehetne a kockázatokat, ezáltal kevesebb lenne a baleset, a megbetegedés, az ebből fakadó hiányzás, az egészségügyi kiadások, a biztosításra fordított költség, miközben a termelékenység, a GDP emelkedne - hangzott el egy munkavédelmi kerekasztal-beszélgetésen - írja friss cikkében a HR Portál.

Még mindig nem foglalkoznak a magyarok kellően a munkavédelemmel - Kép: SXC

Ha a statisztikákat nézzük, akkor úgy tűnik, javult a helyzet, hiszen míg 2007-ben összesen 20922 munkabalesetet regisztrált a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, 2011-ben már csak 17295-öt, a halálos balesetek száma pedig 118-ról 80-ra csökkent. Ez azonban nem fedi teljesen a valóságot és nem is azt jelenti, hogy tudatosabbá váltak volna a munkáltatók. Inkább arról van szó, hogy a válság miatt kevesebb vállalkozás foglalkoztat, így a balesetek száma is kevesebb, másrészt az esetek egy része nem jut a hatóság tudomására, nem beszélve a feketegazdaságban történt balesetekről - hívták fel a figyelmet a szakemberek. Ráadásul, ha valamennyi adatot összevetjük, akkor az derül ki, hogy munkanaponként több mint száz ember sérül meg a munkahelyén Magyarországon, és minden harmadik napon meghal valaki a szabálytalanságok miatt.

A munkahelyi környezet fokozottan veszélyesebb, mint az ember egyéb környezete. Az EU 27 tagországának 205 millió munkavállalójából évente 6,9 millió embert ér munkabaleset, 23 millió embert pedig egészségi ártalom, ebből 150 ezer eset halálos kimenetelű. Munkabaleset miatt 9000-en, egészségi ártalom miatt 140 ezren halnak meg évente. Megdöbbentő adat az is, hogy foglalkozási eredetű rák a munkavállalók minimum 10 százalékánál alakul ki - elemezte az európai helyzetet Dr. Békési Lívia, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztályának vezetője.

Hangsúlyozta: a dolgozók még mindig ugyanúgy ki vannak téve a fizikai veszélyforrásoknak, mint tíz évvel ezelőtt. Nehéz terheket például a munkavállalók 33 százaléka hordoz munkaideje legalább negyedében, rezgésnek 23 százalékuk van kitéve, és ezek a számok 2000 óta nem változtak - hívta fel a figyelmet a főosztályvezető. De nem történt változás az elmúlt tíz évben a vegyi anyagok kezelése terén sem, az uniós munkavállalók 30 százaléka van kitéve nagy zajnak (e tekintetben a magyar munkavállalók az egyik legveszélyeztettebbek), illetve az összes dolgozó közel fele, 46 százalék dolgozik fárasztó vagy fájdalmas testhelyzetben munkaidejének legalább negyedében. A munkakörülményeket vizsgáló ötödik európai felmérés szerint az iparban dolgozók 33,1 százaléka érzi úgy, hogy balesetnek van kitéve a munkahelyén, 33,5 százalékuk pedig úgy véli, munkája veszélyezteti az egészségét.

Hány eltitkolt munkabaleset lehet? - Kép: failblog.org

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) küldetése, hogy javítsa az európai munkakörülményeket. A nemzetközi hálózat tagja a Nemzeti Munkavédelmi Fókuszpont is, amely hazánkban tízéves múltra tekint vissza. A 2012-2013. évi Együtt a kockázatok megelőzéséért kampány a munkavédelmi vezetés és a munkavállalói részvétel fontosságára hívja fel a figyelmet a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése céljából - tájékoztatott Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője. A kampány stratégiai célja hangsúlyozni, hogy a vezetőknek és a dolgozóknak együtt kell dolgozniuk, emellett érhető, világos tájékoztatást kívánnak adni a munkáltatóknak a speciális munkával összefüggő kockázatokról. A szervezet gyakorlati útmutatókat ad a megelőzési kultúra támogatásához, de egy fenntarthatóbb kockázat-megelőzési kultúra alapjainak lefektetése is cél. A kampányhoz kapcsolódik a Helyes gyakorlat díj is, amelyet olyan vállalkozás nyerhet el, amelyik újszerű, mások számára is felhasználható megoldásokat tud bemutatni.

Hiányos még a munkavédelmi kultúra

Borhidi Gábor, a munkavédelmi bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője is úgy véli, a munkavédelem, mint munkaadói felelősség még nem épült be a felelősségi struktúrába itthon. Mint mondta, a magyar előírások megfelelnek a nemzetközi szabályozásnak, ám hiába vannak jó törvényeink, ha azokat a munkáltatók nagy része nem tartja be. Leginkább a kis- és középvállalkozásokra, mikro vállalkozásokra jellemző, hogy "csak hírből ismerik a munkavédelmet", és nem biztosítanak megfelelő munkakörülményeket a dolgozóknak. Erre Borhidi szerint vagy a szemléletváltás az egyik megoldás, vagy a hatósági ellenőrzés.

Sokan csak hírből ismerik a munkavédelmet - Kép: failblog.org

Csakhogy a hatóság létszáma olyan mértékben megcsappant idén, hogy elmondása szerint 44 évre lenne szükség ahhoz, hogy a felügyelők valamennyi vállalkozást ellenőrizni tudják. "Mivel a cégek azt gondolják, hogy úgysem jön a felügyelő, lényegesen lazábban veszik a szabályokat" - mutatott rá.

Példaként említette, hogy a munkáltatók nem veszik komolyan a kockázatértékelést sem, pedig nem elég azt csak a felügyelőknek megmutatni, az eredményeit meg kellene ismertetni a dolgozókkal is. A szakember szerint meg kellene erősíteni a munkavédelmi képviselők rendszerét, hogy már 20 fős cégnél is kötelező legyen, ezáltal olyan társadalmi bázisra épülhetne az ellenőrzés, ami a munkaadók érdekeit is szolgálja. Borhidi Gábor úgy látja, az önálló munkahelyi balesetbiztosítási rendszerrel anyagilag érdekeltté lehetne tenni a cégeket abban, hogy ne hallgassák el az ügyeket, vagy másítsák meg a baleseti jegyzőkönyveket, hanem inkább fejlesszenek.

Nem véletlenül kötelező bejelenteni a baleseteket az EU-ban, hiszen ezáltal ki lehet vizsgálni az okokat, fel lehet térképezni a kockázatokat, így elejét lehet venni, hogy egy baleset vagy megbetegedés még egyszer bekövetkezzen. Ha ezek az ügyek nem válnak nyilvánossá, akkor megelőzni sem lehet őket, pedig ez az egész társadalom érdeke lenne - hangsúlyozta Dr. Nagy Imre, a Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály vezetője. Hozzátette: a munkáltatók költségként kezelik a munkavédelmi befektetéseket, ugyanakkor, ha bekövetkezik egy baleset, vagy krónikus megbetegedés alakul ki egy munkavállalónál, annak a költségei már nemcsak az adott vállalkozást, hanem az egész társadalmat terhelik, hiszen a beteget, sérültet kezelni kell, újra munkába kell állítani.

Közös érdek az egészséges, biztonságos munkahely

A szakemberek szerint az egészséges munkakörülmények érdekében a munkahelyi vezetők és a munkavállalók tehetnek a legtöbbet. A munkáltatók a kockázatokat szabályozással, a feladatok és a helyes módszer meghatározásával csökkenthetik. A helyes munkahelyi gyakorlat kialakításának a módszere a kockázatértékelés, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkavédelmi oktatásra is, hogy a dolgozók a szükséges és elégséges információval rendelkezzenek a munkavégzést illetően. Ugyanakkor nekik is nagy a felelősségük abban, hogy szabályosan végezzék a munkájukat. Egyelőre azonban hiányzik a tudatos munkavégzés, szabálykövető magatartás a dolgozók részéről is, hiszen gyakran előfordul, hogy annak ellenére nem használják az egyéni védőeszközöket, hogy a munkáltató biztosítja azt. Ugyanakkor az is igaz, hogy szükség lenne olyan vezetői példamutatásra, gyakorlatra is, mint ami például Ausztriában jellemző, ott ugyanis elképzelhetetlen lenne, hogy valaki sisak nélkül dolgozzon egy építkezésen, a főmérnököt is beleértve. A szakemberek szerint ezért a dolgozókat akár el is lehetne tiltani a munkavégzéstől, ha nem használják a védőfelszerelést.

Dr. Békési Lívia szerint a testi épség és egészség megőrzése érdekében a dolgozóknak is tenniük kell, mivel a cégek jól képzett, és egészséges munkavállalókat szeretnének alkalmazni, vagyis csak az egészséges munkavállaló lehet versenyképes a munkaerőpiacon. Az elhelyezkedést nehezíti, ha valaki beteg, és ez különösen fontos most, amikor a kedvezőtlen demográfiai helyzet miatt egyre szűkül a munkavállalásra képes populáció, és nő az idősebbek száma. - Az életmódbeli szokások miatt egyre többen szembesülnek krónikus megbetegedésekkel, amelyek befolyásolják a munkaköri alkalmasságot. A munka alkalmassági vizsgálatok ezért abban segítenek, hogy a dolgozót csak a számára optimális szinten vegyék igénybe, és ha az egészségi állapota változik, akkor ehhez lehessen igazítani a munkakörülményeket - tette hozzá Dr. Nagy Imre. Ezért is van nagy szerepe a foglalkozás-egészségügynek, ugyanakkor a szakemberek szerint fontos lenne, hogy már az orvosi graduális képzésben jelenjenek meg a munkaegészségügyi kérdések, hogy a diagnosztizálásánál felmerüljön annak a lehetősége is, hogy a betegség a foglalkozási sajátosságból ered.

Szilágyi Katalin

HR Portal