Egyre több köhögő-tüsszögő kollégával találkozhatunk, a Wick Pharma GmbH 2014-ben készült globális kutatása szerint a megkérdezettek közel 40 százaléka évente akár ötször is tapasztal megfázásos és influenzaszerű kínzó tüneteket. A 15 ország bevonásával készült felmérésből kiderült, a válaszadók fele az időjárás változást teszi felelőssé a panaszaiért. Ám míg az indonézek 70 %-ban okolják a hideget, az ausztráloknak mindössze 28 %-a gondolkodik hasonlóképp, és a szakemberek szerint valószínűleg nekik van igazuk. „A hőmérséklet változás csak részben befolyásolja egészségi állapotunkat, hiszen a hirtelen hőmérsékleti csökkenés kedvez a felső légúti hurutok kialakulásának” – magyarázta Dr. Kovács Viktória fül-orr-gégész, audiológus főorvos.
A hőmérsékletnél ugyanis fontosabb, hogy zsúfolt helyeken nagyobb valószínűséggel alakul ki a cseppfertőzés, ami a kórokozók terjedésének módja. „A buszon, metrón vagy villamoson nehéz elkerülni, hogy kórokozókkal találkozzunk, ezért fontos, hogy ha megérkezünk valahová, azonnal alaposan megmossuk a kezünket. Emellett a szánk elé húzott sállal is védekezhetünk a fertőzések ellen, másokat pedig úgy kímélhetjük meg a kellemetlenségektől, ha papírzsebkendőbe köhögünk vagy tüsszentünk” – hangsúlyozza a szakorvos, aki praxisában gyakran tapasztalja, hogy kollégák adják egymásnak a kilincset a rendelőben, ami alátámasztja a kutatás eredményét: a válaszadó magyarok 37 %-a kapta már el betegséget munkatárstól.
Fertőzési gócok: tömegközlekedés és a munkahely
A globális adatok rámutattak, hogy a válaszadók betegség szempontjából csak a második legkockázatosabb helyszínnek tartják a tömegközlekedési eszközöket, nem úgy mint a magyarok, akik – helyesen – első helyre sorolták. „Az iskolai és munkahelyi közösségek szintén fertőzésforrásnak számítanak, hiszen gyakran kényszerülnek rá az emberek, hogy betegen menjenek dolgozni, vagy nem tudják megoldani meghűlt gyermekük felügyeletét, aki így az óvodában, iskolában fertőz. Ilyen helyeken a személyi és tárgyi higiénia fokozott betartására kell ügyelni: mindenkinek külön zsebkendő, külön törölköző használata javasolt, a gyerekjátékokat pedig még gyakrabban kell fertőtleníteni” – hívta fel a figyelmet Dr. Kovács Viktória.
A magyarokra különösen jellemző, hogy munkáltatói nyomásra “vallják magukat betegen is egészségesnek”, hiszen tartanak a következményektől, pedig a jog szerint ilyenek nem lehetnek. Sok cég kompromisszumos megoldást javasol, ha egy dolgozó megbetegszik. Az egyik ilyen lehetőség, hogy egy minimális teljesítést a lábadozó kolléga vállaljon otthonról, igaz, ez csak bizonyos területeken lehetséges. Egy fordítóiroda munkatársa otthon is be tudja kapcsolni számítógépét, viszont egy kőműves aligha tehet bármit is a munka helyszínén kívül. A folyamatos munkarendben működő cégeknél gyakori a pozitív példa: egyszerűen elcserélik a műszakokat, szolgálati napokat, ezért tulajdonképpen a betegszabadságra való kiírás nélkül is megoldható, hogy a munkavállaló otthonában heverjen ki egy kórt.